Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-298
144 , 298. országos ülés 1908 márczius 26-án, csütörtökön. tárgyában, és pedig a részletes tárgyalás. Van-e valaki szólásra felírva ? Zlinszky István jegyző: Mérey Lajos ! (Halljuk ! Halljuk !) Mérey Lajos: T. képviselőház ! A függetlenségi és 48-as párt engem megtisztelő megbízásából Nagy Emil t. képviselőtársam indítványához néhány módosítást terjesztek be. (Halljuk!) Mielőtt ezen módosításokat a t. házzal részletesen ismertetném, nehogy idegen tollakkal ékeskedőnek mondathassam, (Halljuk ') helyénvalónak találom röviden tájékoztatni a t. házat ezen módosítások keletkezéséről. (Halljuk!) Midőn a Nagy Emil-féie indítvány kinyomatva szétosztatott, én egy külön javaslatot készítettem és ezt a függetlenségi és 48-as párt intéző-bizottsága elé terjesztettem. Az intéző-bizottság egynéhány módosításomat elfogadta, módosításaim nagyobb részét azonban mellőzte. Midőn azután a kérdés a függetlenségi és 48-as párt pártértekezlete elé került, az értekezlet előtt gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur szíves volt engem felhívni arra, hogy miután neki is vannak módosításai, a pártértekezleten a dolog egyszerűbb és rövidebb kezelése végett ezen módosításokat is én adjam elő, a mennyiben azokat magam is helyeseknek vélem. Minthogy a belügyminiszter ur módosításait részemről is helyeseknek találtam, a függetlenségi és 48-as párt értekezletén azokat is előadtam. A belügyminiszter ur is jelen volt ezen értekezleten. Minden módosításnál megemlítettem, hogy melyik az övé és melyik az enyém, és minthogy pártom értekezlete a javaslatot egészében elfogadta, igy történik, hogy most a párt megbízásából nekem van szerencsém ezen módosításokat itt mind előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Módosításaimnak lényegéről íugy vélem^ a leghelyesebben tájékoztatnom a t. házat, ha az eredeti Nagy Emil-féle szöveg és az általam beterjesztendő módosítás elfogadásának eredményét képezendő szöveg közötti különbséget emelem ki. (Halljuk ! Halljuk !) A különbség a két javaslat között a következő. Az eredeti Nagy Emil-féle javaslat szerint 150 jelenlévő képviselőnek Írásbeli kérelmére az elnök ur hozzájárulásával és indítványára lenne csak a sürgősség megszavazható. Az én módosításom szerint az elnöki hatalomnak ilyen kiterjesztése ahhoz, hogy a házszabálymódosítás czélját elérjük, nem okvetlenül szükséges. A hol a ház jogával szemben nem okvetlenül szükséges az elnöki hatalmat kiterjesztem, ott én mindig a képviselőház jogai mellé állok és ezért azt vélem, hogy az első pontnak első mondatából az elnöki hatalomra vonatkozó rendelkezés mellőzhető. Különbség még az is, hogy az eredeti javaslat szerint a 150 képviselőnek csak kérelmet kellene intézni, az indítványt magát pedig az elnök tenné meg, ellenben az én javaslatom szerint a 150 képviselő teszi meg egyenesen az indítványt. Bocsánatot kérek, ha megindokolom azt. hogy miért vélem az elnöki hatalomnak ilyen kiterjesztését feltétlenül mellőzendőnek. (Halljuk ! Halljuk !) Miről van e kérdésnél szó ? Arról, hogy 150 jelenlévő képviselő, tehát ezen képviselőháznak egyharmadrésze indítványoz valamit és a képviselőház egyharmad része ne birjon annyi sulylyal, hogy ezzel szemben egy egyszerű elnöki szó még csak a ház határozathozatalát se engedje meg, holott a házszabályok sok más rendelkezései szerint egyes képviselőnek is bármikor joga van indítványt tenni, ezt az indítványt az inditványkönyvbe bejegyezni, megindokolni és a t. ház minden egyes képviselőnek az indítványa felett a házszabályok szerint szavazni és határozatot hozni köteles. Nem fér meg az én felfogásom szerint a ház egyharmad részének parlamenti tekintélyével és súlyával, hogyha egyhangúlag valamit indítványoznak, őket a határozathozatal elől az elnöki akarat elzárhassa. (Helyeslés balfelöl.) De nem lehet ebben egyáltalában semmi veszély sem, mert hiszen a 150 képviselőnek indítványa csak indítvány és az indítvány sorsa felett maga a ház dönt. Ha tehát az indítvány a többségnek nem tetszik, akkor nem forog fenn veszedelem, mert a többség egyszerűen leszavazhatja. Itt kénytelen vagyok foglalkozni egy sok oldalról hallott ellenvetéssel, mely szerint ez az intézkedés az én módosításom szerint veszedelmes lehet, mert ha ebben a házban akadna egy csoport, oly hazafiatlan 150 képviselő, a ki valamely hazafiatlan dolgot indítványoz, (Zaj a középen) akkor már maga az elnök visszautasíthatná az ilyen hazafiatlan indítványt. Ezen ellenvetésre kénytelen vagyok azt mondani, hogy a ki valamely tárgy felett bírálatot akar mondani, annak legelső kötelessége magát a tárgyat jól megtanulni. A jelen esetben tessék fontolóra venni, hogy e házszabálymódosítás csak erre az országgyűlésre lesz érvényes. Ezen az országgyűlésen, kérdezem, ki tenné fel, hogy akad 150 oly képviselő, a ki valamely hazafiatlan indítványt merne itt megtenni ? (Igaz!) Ezen az országgyűlésen ez nem történhetik meg (Igaz! ügy van!) és igy nincs szükségünk az elnök kezébe tenni azt, hogy hazafiatlan indítvány ellenében a ház határozathozatalát kizárja. Farkasházy Zsigmond: Hát ez]az indítvány ? (Mozgás.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mérey Lajos: Ha arról volna szó, hogy a 150 képviselő az ő jogaiban sértetik meg, hogy a 150 képviselő jogától megfosztatik, magam is a mellé a felfogás mellé állanék, a mely a képviselők jogait védi, oltalmazza. (Helyeslés.) De az én módosításom, illetőleg a függetlenségi és 48-as párt módosítása senkire sem sérelmes, sőt ellenkezőleg nagyobb súlyt keU fektetni arra, hogy valamely indítvány felett maga az egész ház döntsön, semhogy az elnök egymaga. (Helyeslés.) A kinek belátása nincs megzavarodva, annak el kell fogadnia a módosítás helyességét, azért, mert a képviselőház nagy egészének döntése mindig megnyugtatóbb, mint az elnök akarata.
