Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-297
297. országos ülés 1908 márczius 24-én, kedden. 129 Én eddig mindig harczoltam a 48-as elvek diadalra jutásáért, és egy perczig sem akarok attól eltántorodni, ha csak abból a szempontból is, hogy legyen egy kis kisebbség, a mely serkenti a többséget, a mely figyelmezteti arra, hogy a 48-as pártnak elvei megtartassanak. Ha ez a kisebbség csak ezt teljesíti is, már telj esitette kötelességét. Nem az a baj, hogy megalakult a balpárt, hanem az, hogy most alakult meg, mert meg vagyok győződve arról, hogyha a gazdasági kiegyezés előtt alakul meg ez a párt, akkor nem kellett volna a kvótát sem felemelni, mert azt azért kellett felemelni, hogy a bankkérdést kikapcsolják. Kikapcsolták a bankkérdést, felemelték a kvótát s most az önálló bankot fogjuk elveszíteni. Mi ezeket a dolgokat tudtuk, de azt mondtuk, ez egy nagy kérdés, jó, legyen meg a vezérek akarata, nem veszszük magunkra a felelősséget, hogy az országot ismét a gazdasági válságnak tegyük ki, nem álltuk útját, tessék, csinálják. Most is, mit gondolnak, miért nem léptünk a teknikai obstrukczió útjára ? Azért talán, mert nem tartjuk . . . (Felkiáltások : Mert nem tudják megcsinálni! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Molnár Jenő : . . . ezt a kérdést olyan nagynak, a melyik azt megérdemelné ? Igen, csak nem akarjuk a közönséget ismét kitenni olyan zaklatásnak, mint három év előtt, mert az a haszna lenne ebből, mint abból volt, hogy egy pár ember sértett ambiczióját újra ki fogják elégíteni. Nem léptünk erre a térre, nem zaklatjuk újra a közönséget, az majd lassankint ki fog ábrándulni ezekből a dolgokból, nem kell teknikai obstrukcziót csinálni, a nélkül is hozzánk fog jönni, (ügy van! balfelől.) Mikor a kisebbségnek ilyen hatalom van a kezében, akkor önök azt mondják erre a kisebbségre, hogy felforgatja az országot, tönkreteszi a függetlenségi és 48-as párti eszméket. (Nagy zaj.) Erre a kisebbségre ezt mondani, nem igazságos dolog. En a magam részéről sohasem fogok hozzájárulni az ilyen dolgokhoz. (Zaj.) Azok, a kik nem tudom, miféle indokokból pártolják ezeket a dolgokat. . . Nagy György : Udvari tanácsosság, közjegyzőség ! (Nagy zaj !) Muzsa Gyula : Az kéne nektek ! Fenyvesi Soma: ízléstelenség ezt mindennap felfrissíteni! Molnár Jenő: Akkor frissítjük fel, mikor nekünk tetszik ! Elnök : Csendet kérek ! (Nagy zaj.) Nagy György (közbeszól, de szavai a zajban nem érthetők). Molnár Jenő: Azt csináljuk talán, a mit az urak nekünk diktálnak ? Sohasem láttam olyan harczot, hogy azt csináljuk, a mit az ellenfél diktál! Nagy György (közbeszól, de szavai nem érthetők. Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Nagy zaj balfelől.) Nagy György képviselő urat pedig rendreutasítom és ha az elnök intézkedéseivel tovább is KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVII. KÖTET. szembe száll és folytonos közbeszólásaival továbbra is akadályozni fogja a tanácskozás menetét: kénytelen leszek a háznak indítványozni, hogy alkalmazza vele szemben a házszabályok 255. §-át. (Helyeslés.) Molnár Jenő: A házszabályok alkalmazása kérdésében a többség oly terrorizmust fejtett ki, hogy a múltkor az elnök ur is kénytelen volt a terrorizmus hatása alatt tőlünk a szót megvonni, pedig mit akartunk mi akkor ? Elnök (csenget) : Engedelmet kérek, az elnök sohasem áll egyik pártnak terrorja alatt sem. Legalább én nem állok ez alatt, mert a magam részéről elnökké történt megválasztatásom első perczében tett azon fogadalmamhoz, hogy a házszabályokat pártatlanul fogom mindenkivel szemben alkalmazni, mindig és állandóan hű maradtam. (Igaz ! ügy van !) Én tehát nem engedek egy párt terrorjának sem és ezért a kéjrviselő urat ezen állításáért rendreutasítom. (Élénk helyeslés.) Molnár Jenő : Én azt akartam kifejtem, hogy múltkori kérelmünk nem volt házszabályellenes, mert, annak idejében, 1904. évi november 16-án, mikor kérdés intéztetett az akkori elnökhöz, mi módon akarja azt a határozati javaslatot táigyaltatni, hogy vájjon engedi majd hozzászólni a részletekhez is, nagy beszédeket tartottak a miniszterek és a mi pártunk részéről is. Akkor azt mondotta az elnök, méltóztassék meghallgatni (olvassa) : »Polónyi képviselő ur Dániel Gábor és társai határozati javaslatára vonatkozólag azt a kérdést intézte hozzám, hogy lesz-e a Dániel Gábor-féle határozati javaslat felett általános vita és hogy hozzászólhat-e minden képviselő ezen határozati javaslathoz, még azok is, a kik gróf Tisza István indítványához már hozzászóltak. Erre vonatkozólag én egész röviden és egyszerűen és határozottan kijelentem, hogy Dániel Gábor és társai határozati javaslatát teljesen a házszabályok értelmében fogom kezelni.« Mi is csak azt a nyilatkozatot akartuk hallani, hogy vájjon a házszabályok értelmében fog-e tárg3raltatni ez az indítvány, de még ezt sem voltunk képesek elérni. Mondom, az utolsó időben az elnöki hatáskörnek, az elnöki jogoknak gyakorlásában nem találjuk meg azt az összhangot, azt az egyöntetűséget, a mely szükséges a tanácskozások vezetésének biztosítására. Azért az elnöki hatáskört pl. most ennél a házszabályreviziónál nem akarom annyira kiterjeszteni, hogy az elnöktől legyen függővé téve a sürgősség még akkor is, ha 150 képviselő fogja azt kérni. A mi politikai helyzetünk nem olyan mint más államoké. Prancziaországban, Parisban a képviselőház elnökének hatásköre alatt áll a páris-városi hadtestparancsnok, a parlamentben állandóan egy díszszázad van egy ezredes parancsnoksága alatt, a mely dobszóval és zeneszóval vezeti minden istenáldott nap az elnököt az ő stallumjába. Ott az elnök hatásköre olyan nagy, hogy rendelkezik a katonaság felett, nálunk egy egyszerű honvédezredes a nép szuverenitását, 17