Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-297

128 297. országos ülés 1908 márczius 2h-én, kedden. ezen többséget. Én azt mondom, hogy elmultak azok az idők, mikor a parlamentben nagy pártokra van szükség. Különösen nálunk, látják, hogy negyven esztendeig volt ilyen nagy párt, és nem lehetett parlamenti váltógazdaság; látják most is, hogy van egy nagy párt és nem tudunk csinálni semmitsem, mert nem tudunk keresztülvinni semmit. A nagy pártok veszedelmesek, mert rázkódtatást idéznek elő, a mikor egyik a másiktól át akarja venni a hatalmat. A mostam szocziális viszonyok, a mostani átalakulása az államoknak nem tűr egykét nagy pártot, nem is lesz, mert a gondolatok sokfélék, a politikai irányok még többfélék, és a szerint fognak alakulni a pártok, lesz tizennyolca, vagy húsz párt, de ez nem baj. (Ellenmondás.) Baloghy Ernő: Az volna a szerencsétlensége a magyar parlamentnek, ha nem volna egy erős magyar párt, hanem volna vagy tizennyolcz más párt. Molnár Jenő: Az az állítás tehát, hogy azért kell megcsinálni a házszabályreviziót, mert a függetlenségi és 48-as párt többségben van, nem tarthatja magát. Csodálatos, hogy azon t. képviselőtársaim, a kik a kerületekben voltak, mind azt mondják, hogy nem akarják a reviziót, de magasabb érdekből, politikai szükségletből meg kell szavazni. És egyszerre, csodálatos, mind diplomata lett. Azelőtt egyenes függetlenségi és 48-as politikusok voltak, most egyszerre azt mondják : Ti nem érttek hozzá, ti disszidensek, balpártiak, (Zaj.) ezt csak mi értjük, nektek nem mondják meg a dolgokat. Ne hagyják magukat tévútra vezetni, nem kell a házszabályrevizió a pártnak, hanem kell a hatalomnak, és mindig csak a hatalomnak. A szigoritás sohasem a népek érdekében, sohasem a parlamentek érdekében, hanem mindig a hatalmasok és a hatalom érdekében történik. Ez olyan elv, a mely az egész világtörténelmen végigvonul. Méltóztassék visszatekinteni és lapozni a parlamentek történetében és meg fogják látni, hogy igy van. Azt mondják, hogy a nemzetiségiek és horvátok miatt kellett a házszabályreviziót idehozni. (Halljuk !) Minthogy a nemzetiségi kérdés nálunk igen fontos, kénytelen vagyok ezt az indokot egész egyszerűen és határozottan visszautasítani. (Mozgás.) Mert mihelyt a házszabályt valaki ellen akarják csinálni, már nélkülöz minden erkölcsi alapot. (Mozgás. Taps a középen.) Nélkülözi azt az alapot, a melyre szüksége van egy parlamentnek, hogy békésen tanácskozhassak. (Zaj.) Miért nem tudták eddig megcsinálni a házszabályreviziót ? Mert sohasem volt meg a megegyezés. Ha pedig nem ez volt a czél, akkor nem lett volna szabad ily indokot felhozni, hanem mondták volna, hogy kell a létszámemelésre vagy másra, de ne mondják indokul, hogy a nemzetiségek vagy a horvátok ellen vagyunk kénytelenek a reviziót idehozni. (Zaj.) Elhatározták, hogy meg lesz a házszabályrevízió. Néhány akadályt megpróbálunk elébe gördíteni, hogy lelkiismeretünket megnyugtassuk, azután viseljék békében, nyugodtan azt a ruhát, a melyet most vásárolnak. (Zaj.) De attól félek, hogy az alja be lesz varrva, nem fogják tudni felvenni. (Mozgás.) Mindenki oly sorsot érdemel, a minőt maga készit magának. (Igaz ! Zaj.) Ha mindenáron meg akarják magukat a legszebb jogtól fosztani, ha azt akarják, hogy kifogásuk legyen, hogy miért nem lehet beszélni, ám jó, csinálják meg a házszabályreviziót, de figyelmeztetem önöket, hogy legelőször épen mi rajtunk, 48-asokon lesz az uj rend kipróbálva, mert akkorára megérik a bankkérdés, melyben imponáló egyetértés uralkodik épen a függetlenségi párt azon tagjai között, kik bementek a bankbizottságba és újra itt lesz a válság. Miért nem vártunk legalább addig, inig ezt a nemzetre végtelen fontos kérdést egészen tető alá hoztuk ? Miért kellett most, mielőtt ilyen életbevágó kérdés, minő a bankkérdés, megoldva nincsen, ezt előhozni ? Most meg fog történni az, hogy megszavazzák önök a házszabályreviziót és a bankkérdésben fog a válság beállani. Hát jobb lesz ez a ház egyes tagjaira nézve ? Én elhiszem, hogy Kossuth, Apponyi és a többi miniszter urak el fogják birni, de a párt többi tagjai nem fogják ezt elbírni. Két-három dolgot még csak ki lehet magyarázni, de azokat, a mik majd jönnek, nem lehet semmivel sem kimagyarázni. Akkor hol lesz az, a miért küzdöttünk és hol lesz az az igazán bámulatra méltó kitartás és önfeláldozás, a mit ez a nagy 48-as párt vezéreiért tanúsít ? Hol lesz annak jutalma % Az lesz ezért a jutalom, hogy elvek, hogy hatalom nélkül kell majd belemenni a küzdelembe és senki sem fog törődni a párt közkatonáival, mert lesz egy más többség, a mely liferálni fogja Ausztriának a közös dolgokat. A függetlenségi és 48-as párt jövője szempontjából vészthozó ez. Hiába mondja Várady Károly az ellenkezőjét, majd meglátja. Bárcsak igazam ne lenne ! Várady Károly: Nagy ember lettél Molnár Jenő ! (Derültség.) Molnár Jenő: Bizony nagy, mert az igazságot hirdetem. (Taps a szélsőbaloldalon. Zaj.) Elnök : Méltóztassanak csendben lenni ! Molnár Jenő : A mit önök itt keresztül akarnak vinni a házszabályrevizióval, teljesen veszélyezteti azt a czélt, a miért egyesültünk. Azért kell nekünk ezeket az áldozatokat meghozni, hogy a koaliczió megmaradjon ? A koaliczió nem olyan szükséges az ország érdekében, mert már régen teljesítette feladatát. Abban a perczben, mihelyt ez a 48-as párttól több áldozatot kívánt, mint a miért a koaliczióba feltételesen belement, a koaliczió betöltötte a hivatását és abban a perczben fel kellett volna bomlania. Azt mondja Várady Károly képviselő ur, hogy vegyük át a kormányt. Hiszen az osztrák császár rosszabb hazafiakra is bízta már a kormányt, mint a milyenek mi vagyunk. Nem mi tőlünk, nem is a 48-as párttól, hanem a császártól függ a kormány kinevezése.