Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-297

126 297. országos ülés 1908 márczius 24-én, kedden. benyújtott kérvénye fizetés- és státusz-rendezés és az előléptetés lehetővé tétele végett; Druhora János boiczai gör. kel. román lelkésznek Trauschenfels Emil képviselő utján benyújtott kérvénye az 1898 : XIV. t.-cz. 4. és 5. §-ának jogi szempontból való értelmezése ügyében. Elnök: Javaslom, hogy ezen feliratok és kérvények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik Nagy Emil képviselő ur indítványa (írom. 723) a házszabályok módosítása tárgyában. A zárszó jogán szó illeti Molnár Jenő képviselő urat. Molnár Jenő : T. képviselőház ! Mielőtt a házszabályrevizió kérdésére vonatkozólag a zárszó jogával élnék, (Halljuk !) kénytelen vagyok egykét személyes kérdésben is pár szót szólni. Múltkori beszédem alkalmából azt mondtam, hogy annak idején gróf Apponyi Albert t. miniszter ur olyan beszédet tartott az akkor készülő Tisza-féle osiny ellen, hogy mindnyájan át voltunk hatva attól, hogy ez egyike lesz a legnagyobb parlamenti cselekedeteknek, a melyek az utóbbi időben történtek és azt mondtam, hogy igenis tudomásom van arról, hogy Tisza Istvánt akkori hivei leintették, azt mondván neki, hogy olyan beszédet mondott most gróf Apponyi Albert, hogy ha most keresztülviszi azt a csinyt, akkor Magyarországon a Tisza névnek hosszú időre semmi néven nevezendő becsülése nem lesz és az országot óriási katasztrófának viszi elébe. Ennek daczára Tisza István akkor éjjel keresztülvitte azt a csinyt. Gróf Apponyi Albert t. miniszter ur minapi beszédében — a midőn különösen azért állott fel szólásra, hogy az én megjegyzésemre reflektáljon — azt mondta, hogy ő nem a házszabályrevizió ellen emelt szót, hanem a házszabályok módositásának alakja, illetve maga a csiny ellen. Nem mondom, hogy nem ugy történt; azt sem mondom, hogy nem zárt ülésen történt, hanem azt mondom ma is, hogy gróf Apponyi Albert (Felkiáltások a baloldalon : Éljen Apponyi ! Elénk éljenzés.) határozottan ellene volt, és miután akkor ellene volt és én a helyzetet most sem látom rosszabbbnak, mint a milyen akkor volt, föltételeztem volna, hogy ezt a véleményt ma is megtartja. A mi pedig Kossuth Ferencz t. kereskedelemügyi miniszter urat illeti. . . (Felkiáltások balfelól : Éljen Kossuth ! Elénk éljenzés.) Nagy György : Éljen ! éljen ! Muzsa Gyula: De Debreczenben megabczugoltátok! (Zaj.) Baloghy Ernő: Ezért huszonötöt érdemelnétek ! (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) Nagy György: Szappanos direkt tiltakozott ellene ! Muzsa Gyula : Még szükségetek lesz a Kossuth névre ! Elnök : Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni! Kénytelen leszek név szerint megnevezni a képviselő urakat. Molnár Jenő: ... én csak azt mondottam, hogy ha majd azokból a dolgokból, a miket most a függetlenségi és 48-as párt csinál, óriási hátrányai lesznek az országnak és akkor esetleg majd szintén feláll Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur (Zaj. Felkiáltások bal felől: Éljen Kossuth I Elénk éljenzés.) és azt fogja mondani, hogy »tévedtem<< — erre mondtam azt, t. ház, hogy annak nagyobb következménye lesz. Nem mondtam, hogj? Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur hagyja ott a tárczáját; csak azt mondtam, hogy a tévedés bizonyos következményekkel, jár. Áttérve a házszabályrevizió kérdésre, hát mondjuk elvégeztetett, meg lesznek a házszabályok. Ha az önök jjolitikai bölcsessége ugy látja, hogy ez a haza érdekében van, hát ám meglesz. Mi aggódással és teljes erővel próbáltuk megakadályozni ezt a házszabályreviziót, nehogy törvényerőre emelkedjék. Mi ezt szintén abból a meggyőződésből teszszük — és el is várjuk önöktől, hogy ezt nekünk elhigyjék — a milyen meggyőződésből önök mondják, hogy ezt meg akarják szavazni. T. képviselőház ! A házszabályrevizió nem ennek az országnak az érdekében történik. Kimutattuk már egynéhányan és megmagyaráztuk, hogyha arról van szó, hogy ennek a háznak tanácskozási rendje biztosítására, szüksége van a házszabályok reviziójára, azt mindenkinek kötelessége volna elfogadni. A mikor azonban egy nem alkalmas időben és olyankor, a mikor semmi imminens ok nincsen, ide állanak a házszabályok módositásának kérdésével, akkor mi a magunk részéről azt mondjuk, hogy igenis, lehetetlen, hogy ez az ország érdekében legyen. (Ugy van I ügy van ! balfelöl. Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Molnár Jenő : Azt is mondták, t. képviselőház, hogy most egészen más a helyzet, mint akkor volt, a mikor Tisza István akarta a házszabályokat módositani, mert hiszen a többségnek, a függetlenségi és 48-as többségnek joga van mindent elkövetni, hogy akarata érvényesülhessen. Két kérdés merült itt fel és vár válaszra. Olyan-e a helyzet, mint akkor volt ? És vájjon ez a többség kifejezi-e a nemzet akaratát ma ugy, mint a választáskor ? Én igenis azt mondom, hogy a választáskor a függetlenségi és 48-as párt teljesen kifejezte a nemzet többségének akaratát. De miféle programmal lettünk mi megválasztva ? Ugron Gábor: Koaliczióssa!! Molnár Jenő: Azzal a programmal lettünk megválasztva, hogy a státuszkvót kifelé, az Ausztriával bennünket közösen érdeklő ügyekben megtartjuk, idebenn az egész országot átalakítjuk a függetlenségi és 48-as párt programmjának és szocziáüs politikájának szolgálatára. És mi történt ? A státuszkvó megmaradt ott, a hol több fontos intézkedést tenni jogunk lett volna, ellenben nem maradt meg ott, a hol a státuszkvó femnaradására