Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-278

82 278. országos ülés 1908 február 25-én, kedden. jávai előjönni, és akkor nem szabad olyan ] választási törvényt alkotni, a mely nem a demokráczia megerősítésére, hanem ellenkezőleg a demokráczia ellen van irányítva. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! PoliT Mihály: Igaz, hogy mi még nem tudjuk ennek a választási reformnak tartalmát, azonban sejteni lehet, mert erre vonatkozólag nem egy, hanem több nyilatkozat is történt erre nézve a kormány és a t. háznak több tagja részéről. B nyilatkozatok azt tartalmazzák, hogy a választói reform az általános szavazati jogot csak ugy valósithatja meg, hogy a mellett a magyar nemzeti állam jellege megóvassék. Hát az ilyen választói reform a demokrácziát szolgálja ? Hiszen akkor nem is szükséges a választási reform, hogyha az a demokráczia ellen irányul. Meg vagyok győződve, a nélkül, hogy ezt a választási törvényt elolvastam volna, hogy mi lesz abban a vezérelv. A vezérelv lesz a választási kerületek uj beosztása. Nem most, hanem 30 és egynéhány éve, fordult ebben a tekintetben egy konkrét eset elő. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Én először a pancsovai választókerületben választattam meg. Ott óriási többségem volt. Daczára annak, hogy választásomra nemcsak gyalogság, lovasság, hanem artilleria is rendeltetett ki, (Derültség.) nem birtákjnegakadályozni, hogy megválaszszanak. És mit csináltak? Azt mondták: hiszen ez a kerület igen nagy, fel kell osztani. Két kerületre osztották, a pancsovaira és az ozoraira. És méltóztatik tudni hogyan? Azokat a falvakat, a melyek közel, öt-tiz percznyire vannak Ozorához, beosztották a pancsovai kerületbe, ugy hogy 4— 5 óráig tart oda az ut, mig azokat a községeket, a melyek Pancsovához voltak közel, az ozorai kerülethez sorozták. Mi volt az eredmény? Az ozorai választókerületben nem lehetett megakadályozni, hogy szerb nemzetiségi képviselő választassák meg; én ott többször megválasztattam. De a pancsovai kerületben megakadályozták szerb nemzetiségi képviselő választását és ott kormánypárti jelölt választatott meg. Ha az uj választási törvény ezen nyugszik és bizonyos mathematikai kombináczión alapszik, akkor köszönöm szépen, akkor az nem általános szavazati jog, hanem csak megerősítése és mesterséges folytatása a faji és az osztályuralomnak. (Helyeslés a nemzetiségieknél. Zaj.) Én egyszer azt mondtam, hogy mi nemzetiségek nagyon ragaszkodunk és bizonyos kegyelettel vagyunk a régi, ezredéves Hungáriához. A régi Hungáriában faji uralom nem volt; ott mindnyájan egyenlőek voltunk, de akkor egész Eui'ópában osztályuralom volt. Igen, osztályuralom, az volt.' (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polit Mihály: Az osztályuralom azonban egész Európában megszűnt, de Magyarországon nem szűnt meg. Itt még van osztályuralom, hisz a mostani rezsim nem más, mint a középkori velenczei Signoria. (Derültség a baloldalon.) Nekünk nemzetiségeknek nincsen arisztokrácziánk, nincsenek latifundiumaink, hanem a mi támaszunk a széles népréteg és abban — azt hiszem •— egyétértünk, hogy kell, hogy ez demokrata legyen. Bródy Ernő: De mi nem értünk egyet! Polit Mihály: Azt hiszem, a t. képviselő ur nem fogja megtagadni a demokrácziának nagy elveit, mert ő is hive azoknak. (Felkiáltások balfelöl: Nemzeti demokráczia!) Elnök: Csendet kérek! Polit Mihály: Nagyon csodálkozom, hogy a házszabályok revíziója és a választójogi reform között nem csináltak junktimot, pedig kézenfekvő, hogy összeköttetés van a házszabályok revíziója és a választási reform műve között. Ismételten hangsúlyoztam már, hogy a tervezett házszabályrevizió kétélű fegyver. A házszabályok megváltoztatása veszedelmes volna akkor is, ha Magyarország tökéletesen független állam lenne. Persze, itt nem szabad azt mondani, hogy Magyarország nem független állam. (Felkiáltások a középen: Miért ne volna szabad?) Utolsó beszédemben mondottam ezt és akkor az elnök ur rendreutasított, mert, a mint mondta, a régi magyar törvényekben, az 1848-as és az 1867-es törvényekben is világosan benne van, hogy Magyarország független állam, tehát törvényellenes, ha egy képviselő azt meri állítani, hogy Magyarország nem független. Mit feleltem én erre? Azt mondottam, hogy mint ennek a hazának fia, örvendek, hogy egy független országban vagyok, de épen én voltam az, a ki az Ausztriával való kiegyezésnél bizonyítottam, hogy Magyarország nem tökéletesen független. Tessék megmondani, hol van egy oly független állam, a melynek nincsen nemzeti hadserege, nincs független külügye, nincs önálló bankja, nincs önálló gazdasági berendezkedése? Független-e az ilyen állam? Függetlenek-e ma önök? Hiszen Svájczban akármelyik kantonban más a helyzet. Ott van önálló bankügy. Nézzük pl. a bázeli bankot. A mije egy kis svájczi kantonnak megvan, az Magyarországnak nincs meg, mert Magyarországnak nincs önálló bankügye. Pető Sándor: Biztosan megcsinálják! Polit Mihály: Bámulom, hogy milyen nagy illúziók vannak ebben a házban és általában Magyarországon. Hát azt gondolják, hogy Ausztriával szemben lehetségesek az u. n. nemzeti követelések? Bécsben sohasem gondolnak arra, mert Bécsben sohasem fogják azt a hibát elkövetni, a melyet elkövettek 1848-ban, amikor átengedték Magyarországon a hadseregnek a várakat, a hadi felszereléseket, mert az ő véle-