Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-278

82 278. országos ülés 1908 február 25-én, kedden. jávai előjönni, és akkor nem szabad olyan ] választási törvényt alkotni, a mely nem a demo­kráczia megerősítésére, hanem ellenkezőleg a demokráczia ellen van irányítva. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! PoliT Mihály: Igaz, hogy mi még nem tud­juk ennek a választási reformnak tartalmát, azonban sejteni lehet, mert erre vonatkozólag nem egy, hanem több nyilatkozat is történt erre nézve a kormány és a t. háznak több tagja részéről. B nyilatkozatok azt tartalmazzák, hogy a választói reform az általános szavazati jogot csak ugy valósithatja meg, hogy a mellett a magyar nemzeti állam jellege megóvassék. Hát az ilyen választói reform a demokrácziát szol­gálja ? Hiszen akkor nem is szükséges a válasz­tási reform, hogyha az a demokráczia ellen irányul. Meg vagyok győződve, a nélkül, hogy ezt a választási törvényt elolvastam volna, hogy mi lesz abban a vezérelv. A vezérelv lesz a válasz­tási kerületek uj beosztása. Nem most, hanem 30 és egynéhány éve, fordult ebben a tekintetben egy konkrét eset elő. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Én először a pancsovai választókerületben választattam meg. Ott óriási többségem volt. Daczára annak, hogy választásomra nemcsak gyalogság, lovasság, ha­nem artilleria is rendeltetett ki, (Derültség.) nem birtákjnegakadályozni, hogy megválaszsza­nak. És mit csináltak? Azt mondták: hiszen ez a kerület igen nagy, fel kell osztani. Két kerületre osztották, a pancsovaira és az ozoraira. És méltóztatik tudni hogyan? Azokat a falva­kat, a melyek közel, öt-tiz percznyire vannak Ozorához, beosztották a pancsovai kerületbe, ugy hogy 4— 5 óráig tart oda az ut, mig azo­kat a községeket, a melyek Pancsovához voltak közel, az ozorai kerülethez sorozták. Mi volt az eredmény? Az ozorai választókerületben nem lehetett megakadályozni, hogy szerb nemzetiségi képviselő választassák meg; én ott többször megválasztattam. De a pancsovai kerületben meg­akadályozták szerb nemzetiségi képviselő válasz­tását és ott kormánypárti jelölt választatott meg. Ha az uj választási törvény ezen nyugszik és bizonyos mathematikai kombináczión alap­szik, akkor köszönöm szépen, akkor az nem általános szavazati jog, hanem csak megerősítése és mesterséges folytatása a faji és az osztály­uralomnak. (Helyeslés a nemzetiségieknél. Zaj.) Én egyszer azt mondtam, hogy mi nemzetiségek nagyon ragaszkodunk és bizonyos kegyelettel vagyunk a régi, ezredéves Hungáriához. A régi Hungáriában faji uralom nem volt; ott mind­nyájan egyenlőek voltunk, de akkor egész Eui'ó­pában osztályuralom volt. Igen, osztályuralom, az volt.' (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polit Mihály: Az osztályuralom azonban egész Európában megszűnt, de Magyarországon nem szűnt meg. Itt még van osztályuralom, hisz a mostani rezsim nem más, mint a középkori velenczei Signoria. (Derültség a baloldalon.) Nekünk nemzetiségeknek nincsen arisztokrá­cziánk, nincsenek latifundiumaink, hanem a mi támaszunk a széles népréteg és abban — azt hiszem •— egyétértünk, hogy kell, hogy ez demo­krata legyen. Bródy Ernő: De mi nem értünk egyet! Polit Mihály: Azt hiszem, a t. képviselő ur nem fogja megtagadni a demokrácziának nagy elveit, mert ő is hive azoknak. (Felkiáltások bal­felöl: Nemzeti demokráczia!) Elnök: Csendet kérek! Polit Mihály: Nagyon csodálkozom, hogy a házszabályok revíziója és a választójogi reform között nem csináltak junktimot, pedig kézen­fekvő, hogy összeköttetés van a házszabályok revíziója és a választási reform műve között. Ismételten hangsúlyoztam már, hogy a terve­zett házszabályrevizió kétélű fegyver. A ház­szabályok megváltoztatása veszedelmes volna akkor is, ha Magyarország tökéletesen független állam lenne. Persze, itt nem szabad azt mondani, hogy Magyarország nem független állam. (Fel­kiáltások a középen: Miért ne volna szabad?) Utolsó beszédemben mondottam ezt és akkor az elnök ur rendreutasított, mert, a mint mondta, a régi magyar törvényekben, az 1848-as és az 1867-es törvényekben is világosan benne van, hogy Magyarország független állam, tehát törvényellenes, ha egy képviselő azt meri állí­tani, hogy Magyarország nem független. Mit feleltem én erre? Azt mondottam, hogy mint ennek a hazának fia, örvendek, hogy egy füg­getlen országban vagyok, de épen én voltam az, a ki az Ausztriával való kiegyezésnél bizonyí­tottam, hogy Magyarország nem tökéletesen független. Tessék megmondani, hol van egy oly független állam, a melynek nincsen nemzeti hadserege, nincs független külügye, nincs ön­álló bankja, nincs önálló gazdasági berendez­kedése? Független-e az ilyen állam? Függet­lenek-e ma önök? Hiszen Svájczban akármelyik kantonban más a helyzet. Ott van önálló bank­ügy. Nézzük pl. a bázeli bankot. A mije egy kis svájczi kantonnak megvan, az Magyaror­szágnak nincs meg, mert Magyarországnak nincs önálló bankügye. Pető Sándor: Biztosan megcsinálják! Polit Mihály: Bámulom, hogy milyen nagy illúziók vannak ebben a házban és általában Magyarországon. Hát azt gondolják, hogy Ausz­triával szemben lehetségesek az u. n. nemzeti követelések? Bécsben sohasem gondolnak arra, mert Bécsben sohasem fogják azt a hibát elkö­vetni, a melyet elkövettek 1848-ban, amikor átengedték Magyarországon a hadseregnek a várakat, a hadi felszereléseket, mert az ő véle-

Next

/
Thumbnails
Contents