Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-277

58 277. országos ülés 1908 február 24-én, hétfőn. seggel, mint azelőtt, mert a mióta felelős minisztériumunk van, a miniszterek felelőssége fedi a király cselekedeteit. Hogy pedig ez a miniszteri felelősség mennyit ér nekünk, ka alkotmányunkat veszély fenyegeti, ezt a legutóbbi idők bizonyították, a mikor az alkotmányos kormány olyan cselekményeket követett el és volt hajlandó elkövettetni, a melyek miatt feltétlenül vád alá helyeztetésükre lett volna szükség, hát kaptak dupla nyugdijat és kitüntetéseket, (Felkiáltások balfelől: Udvari tanácsosságot! Hol van a vád alá helyezési indítvány !) a vád alá helyezést pedig a király parancsára el kellett ejteni. Már pedig mit ér az a miniszteri felelősség, ha nem lehet a minisztereket felelősségre vonni ? (ügy van !) A miniszteri felelősség ezekben a kérdésekben csak akkor ér valamit, ha a király egy merénylet áldozatául esik. Akkor felelősségre lehet őket vonni cselekményeikért, mert akkor nincs, a ki őket megvédje a parlamenti felelősség elől. (ügy van I balfelől.) Van azután alkotmánybiztositékunkként még két törvény : az adómegtagadás és az ujonczmegtagadás joga. Farkasházy Zsigmond: Az adómegtagadás joga sem ér ma már semmit! Pilisy István : Az adómegtagadás joga, nagyon helyesen mondja Farkasházy Zsigmond t. képviselőtársam, jóformán semmit sem ér, a mig a fogyasztási adók befolynak, a mig az önként befizetett adók gyarapitják az állam pénztárát, .... (ügy van! balfelől.) Farkasházy Zsigmond: Törvényellenesen! Pilisy István : . . . . mert a mig törvényellenesen még államhiteleket is lehet igénybe venni, .... Farkasházy Zsigmond : Titkos beleegyezéssel! Pilisy István : . . . sokkal hamarább fog kimúlni a nemzet ellenállóképessége, mint a milyen hamar kiürül az állampénztár, (ügy van ! balfelöl.) Nagyobb és erősebb biztosítékot látok természetesen F házszabályok mellett az ujonczmegtagadási jogban. Ez azonban csak akkor biztosíték, ha a parlamentben megvan a lehetősége annak, hogy a kisebbség a többséggel szemben ellenállhasson. A mig a kormány a többséget a választási törvény szerint magának minden körülmények között, igen kis erőszakkal is biztosítani képes, addig az ujonczmegtagadás joga nem alkotmánybiztositék, ha a kisebbségnek nem adatik meg az eshetőség arra, hogy az ujonczok megadását, ha másként nem, obstrukczióval is megakadályozza, (ügy van! balfelől.) Ebben az esetben az obstrukcziót is jogosultnak tartom, mert ilyenkor jogosultnak tartok minden fegyvert, a mely alkotmányunknak, függetlenségünknek és szabadságunknak megvédésére alkalmas, (ügy van! balfelől.) Nagy György: Ök is így beszéltek ezelőtt három évvel, de elfelejtették! Menjenek a nép közé ! Majd megadja az a választ! Pilisy István: Legyen egy olyan választási törvényünk, a mely mellett az ország egésze beleszólhat a választásokba, beleszólhat alkotmányunkba, akkor magam is azon leszek, hogy a házszabályokat annak a választási törvénynek megfelelőleg a szükséghez mérten módosítsuk. De addig, mig nem látom megalkotva a választási törvényt, a mig nem tudom, meddig, milyen irányban keU módosítani a házszabályokat, abszurdumnak és veszedelemnek tartom a revíziót azért, mert ha a házszabályok módosítva vannak, attól kell tartani, hogy ezen szigorúbb házszabályokkal olyan választási törvényt fognak keresztülhajtani, a mely minden lesz, csak nem általános. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Engedje meg a t. ház, hogy ismét gr. Apponyi Albertra hivatkozva, felolvassam az ő 1904 november 9-én tartott beszédének erre vonatkozó passzusát (olvassa) : »Az alkotmányos egyensúly a király és a nemzet között a nemzetnek hátrányára erősen meg van billenve.« Molnár Jenő: És most még jobban akarja megbillentem ! Pilisy István (olvassa) : »A mi alkotmányunk a nemzet és a király egyetértő működésén alapul.Megvannak a királynak alkotmányos jogai, a melyekhez senki nyúlni nem akar, a melyek, hogy sértetlenül fennáll] anak, nemzetünk érdekében és alkotmányunk érdekében áll.De vannak a nemzetnek is jogai és ezeket a j ogokat a nemzetnek tisztán kell gyakorolnia, s ezeknek a jogoknak nem szabad a királyi hatalom által befolyásoltatniuk. Az alkotmányos hatalmaknak az az egyensúlya, a mely a mi őseink hagyományos bölcsességének öröksége, kell hogy fentartassék ugy a nemzetnek, mint a trónnak érdekében, mert nem szabad, hogy a képviselőház összealkotásában nyilvánuló hiányosságok, nem szabad, hogy az a körülmény, miszerint a nemzeti akarat tisztán, idegen vegyülék nélkül a választásokban meg nem nyilvánulhat, nem szabad, hogy ez a körülmény egyfelől megbénítsa és meggyengitse a nemzetet ezekben az egyes súlyviszonyokban, nem szabad másfelől, hogy hovatovább a koronának nimbuszát is, a korona iránti szeretetet is aláássa és megrontsa.« Farkasházy Zsigmond: Ez az igazság ! Pilisy István (olvassa) : »T. képviselőház ! Ha már alkotmányjogi reformokhoz hozzáfogunk,! akkor legyen szemünk, hogy a dolgok mélyére lássunk. Akkor ne ignoráljunk olyan tényeket, a melyek ma még külsőleg felszínre nem jutnak, a melyek ma még fenyegető, ijesztő alakot nem öltöttek, hanem orvosoljuk azokat, mielőtt ilyen romboló hatással bírnának és gondoljunk arra, hogy akárminők legyenek a külső jelenségek, a nemzeteknek sorsa és a történelemnek irányzata ott dől el abban a titkos műhelyben, a mely a milliók minden egyes tagjának kebelében, szivében, elméjében dolgozik. . .« Farkasházy Zsigmond : Nagyon szép. Méltóztassék ezt megszívlelni.