Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-277
277. országos ülés 1908 február 2k-én, hétfőn. 57 Egy hang (baljelöl) : Horvát obstrukczió ! Molnár Jenő: Hát sikerült ? Hiszen befagyott. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Pilisy István : A horvát obstrukczió nem sikerült a horvátoknak, de sikerült a kormánynak ; a kormánynak sikerült azért, mert hamarabb ment keresztül a kiegyezési törvényjavaslat és a kvótaemelés és sikerült annyiban, hogy legalább rá lehet a horvátokra fogni, hogy ő miattuk kell a házszabályrevizió. Molnár Jenő: Ugy van! Spirituszba tehették volna őket, olyan nagy szolgálatot tettek. Pilisy István : Hanem nem ez az oka annak, hogy a házszabálymódositással foglalkozunk : nem a választási törvény, nem is a horvátok, nem is a nemzetiségek, egészen más, titkos rugója van annak. Első helyen áll a katonai létszámemelés kérdése. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A katonai létszám emelésének szükségét beismerte a miniszterelnök ur, a múltkor a honvédelmi miniszter ur is esak azzal biztatott bennünket, hogy 1910-ig ne féljünk a létszámemeléstől, de hogy a létszámemelés kérdése előbb-utóbb felszinre jut és hogy az előtt a házszabályok feltétlenül szigoritandók, ez ki van adva parancsban Bécsből és a házszabályok módosításának ilyen gyors előhozatalából én azt a következtetést vonom le, hogy a honvédelmi miniszter ur nagyon tévedett, mikor azt állította, hogy 1910-ig várhatunk a katonai létszámemeléssel, mert ime, az nagyon sürgős és a mint a házszabályok véglegesen módosítva lesznek, egész bizonyos, hogy a katonai létszámemelés kérdésével is idejönnek. (Ugy van I a baloldalon.) Egy hang (a baloldalon) : Erre nem érvényes ! Pilisy István : Azt mondja t. képviselőtársam, hogy a katonai kérdésekre ez a házszabályniódositás nem érvényes. Benne van azonban az indítványban az, hogy a végleges házszabálymódositás a szigorított házszabályok alapján tárgyalandó le. Ha tehát ez benne van, akkor egészen bizonyos, hogy a végleges házszabályokat 16 órás ülésekben fogják megcsinálni, és j^edig ugy, hogy a katonai létszámot is könnyebben emelhessék. Másik oka, szerény véleményem szerint, ennek a sürgős házszabálymódositásnak az, hogy az önálló bank kérdése, vagyis az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbítása is rövid időn belül napirendre kerül. Nyilvánvaló dolog, mert tudjuk mindnyájan, hogy az osztrák-magyar bank szabadalma, ha talán meg nem hosszabbittatnék is, az önálló magyar bank Magyarországon ez idő szerint felállítva nem lesz. Talán valahogy ki lesznek elégítve az elégületlenkedők valami klotür-bankkal, de hogy Magyarországon önálló magyar bankot akarna a kormány csinálni, az teljesen kizárt dolog. Tehát a házszabályok módosításának szükségét én csakis a katonai létszám emelésével és a bankügygyei tudom indokolni. KÉPVH, NAPLÓ. 1906 1911. XVI. KÖTET. T. képviselőház ! A Dániel Gábor-féle határozati javaslat Tisza Istvánnak a bukását és később az egész szabadelvű pártnak elzüllését és a koalieziós ellenzéknek kormányraj utasát idézte elő. Már pedig, ha igazságosan akarunk bírálatot mondani a két határozati javaslat felett, t. i. a Dániel Gábor-féle és a Nagy Emil-féle határozati javaslat felett, akkor bármennyire ítélem is el a Dániel Gábor-félét, határozottan rosszabbnak kell minősítenem a Nagy Emil-féle indítványt. Molnár Jenő : Ep ugy csinálta ezt Nagy Emil, mint Dániel Gábor! Pilisy István :. A" Dániel Gábor-féle határozati javaslatnak legfontosabb részét fel fogom olvasni. (Halljuk ! Halljuk !) A hol arról szól, hogy a házszabálymódositás mire vonatkozik, a következőket mondja (olvassa) : »Csak az 1905. évi államháztartásra vonatkozó és azzal kapcsolatos javaslatok, beleértve a Horvát-Szlavonországokkal kötendő pénzügyi egyezményt is, és az 1905. évi és a folyó évinél nem magasabb ujonczlétszám megállapítására vonatkozó és megajánlására vonatkozó javaslatok, valamint a házszabályoknak olyan módosítása tárgyalható, a mely a klotürt — az appropriaczonális és az indemnitási törvényjavaslatok kivételével — más törvényjavaslatok érdemleges tárgyalásánál nem hozza be.* 1 Hát, t. képviselőház, ez az átkozott határozati javaslat legalább megmondja azt, hogy a végleges házszabálymódositásnál a klotür mire hozható csak be. De a Nagy Emil-féle indítvány semmiféle határvonalat nem állit fel, hanem azt mondja, hogy ezen szigorított házszabálymódositás alajyján a végleges házszabályok megalkotandók. Farkasházy Zsigmond: Nem is tudjuk, mit fogadunk el! Pilisy István : Ha tudom, t. ház, hogy mennyire rossz valamely tervezett házszabálymódositás, csak kevésbbé fogom azt támadni, mintha olyat kivannak tőlem, a melyikről nem is tudom, hogy milyen határtalanul és végtelenül rossz lesz. Farkasházy Zsigmond: ügy van! Ebben minden benne lehet! Klotür is ! Pilisy István : Én, t. ház, jóformán egyedüli alkotmánybiztositéknak ma a házszabályokat tartom, még pedig azért, mert olyan alkotmánybiztositékunk, mint pl. a királyválasztás joga, ma nyugszik . . . Nagy György: Eladták! Eladták! Pilisy István : ... az aranybulla záradéka, a fegyveres ellenállás joga eltöröltetett. Nagy György: Azt kellene visszaállítani! Pilisy István :. . . . és megszűnt az alsótáblát megilletett azon jog, hogy a királyi propozicziók és a sérelmek között fennálló ellentéteket eldöntse. Nagy György: Mindezt eladták ! Pilisy István *. A királyi hitlevél és a királyi eskü ma már szintén nem bírnak olyan jelentő8