Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-276

276. országos ülés 1908 február 22-én, szombaton. 51 Günther Antal igazságügyminiszter: ...a kinek szavahihetőségét lerontotta először is az ő vallomása, másodszor pedig a szóban forgó papnak a vallomása. Mind a két fiatal ember, tehát az az egyik is, egészen ártatlan arczczal azt mondta a vizsgálóbiró előtt, hogy kérem, én csak azért jöttem ide, mert személyesen akartam látni, hogyan folyik le az ilyen választás. (Derültség balfelől.) Engem ide senki sem hivott, a magam önszántából jöttem. Viszont Konteszku lelkész egyenesen ezeket mondotta : Kérem, én hivtam oda ezt a két fiatal embert, választási bárezák hozása czéljából. (Derültség.) Nos hát, t. képviselőház, ilyen tanuknak az előadására én csak azt mondhatom : Nulla fides ! (Derültség.) Kérem a választ tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Vlád Aurél képviselő urat illeti a szó. Vlád Aurél: T. ház! Ugy látszik, hogy a t. miniszter ur nem disztingválja a dolgot ugy, a hogy kellene, mert én ezen konkrét eseteket és panaszokat, a melyek közigazgatási utón nem orvosoltattak, nem azért hoztam fel, hogy itt keressek orvoslást, hanem azért, hogy újból ráirányítsam . . . (Mozgás a haloldalon.) Egy hang (a haloldalon) : Oda nem merted vinni, a hova kellett volna ! Vlád Aurél: ... a figyelmet arra, hogy az 1868-iki törvény hézagos ; hogy itt egyáltalában nincs intézkedés arra vonatkozólag, hogy a bizalmi férfiak választása hogyan történjék és hogy ezzel nagyon sok visszaélés történhetik. T. ház ! Nem áll meg az igazságügyminiszter urnak az az álláspontja, illetve az az állítása, mert nagyon jól tudom én azt, hogy a vezető járásbiró jelöli ki az ügykört, de már ki vannak jelölve, meg van állapitva, hogy ki a büntető biró, ki a polgári biró és ki nem, tehát akkor konkrét esetekben miért vonják el . . , Günther Antal igazságügyminszter: Itt egy specziális esetben kellett intézkedni! Vlád Aurél : . . . . miért vonják el a politikai természetű ügyeket attól a birótól ? Hát nem megbizható az a másik biró ? T. ház ! Én azt hiszem, hogy ily körülmények között különös volna azt állitani, hogy nem megbizható az illető tanú. Hát micsoda lényeges különbség van a között, hogy az egyik azt mondta, hogy saját jószántából jött oda, a másik pedig azt mondta erre, hogy ő maga hivta őt oda ? (Élénk derültség a haloldalon és a középen.) Nem ez a lényeges a vallomásban. Ki tételezi fel azt, hogy a csendőrség csak ugy, főszolgabirói utasitás nélkül kiutasit intelligens embereket bizonyos helyről ? Ki tételezi fel a csendőrökről ezt a vakmerőséget ? Azt hiszem, hogy sokkal valószinűbb, hogy a csendőri beavatkozás magasabb hivatali személyek, magasabb tisztviselők felhívására történik, mint az, hogy ők a saját jószántukból csináljanak ilyen dolgot. Nem vehetem tudomásul a választ. Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a képviselőház az igazságügyminiszter ur által Vlád Aurél képviselő ur interpellácziójára adott választ, igen vagy nem ? (Igen I) A többség tudomásul vette a miniszter ur válaszát. Következnek az interpellácziók. Raisz Aladár jegyző: Kelemen Samu! Kelemen Samu : T. képviselőház ! (Halljuk.' Halljuk!) A közelmúlt napokban Nagykároly rendezett tanácsú városa küldöttséggel járult az igen t. miniszterelnök úrhoz és az igazságügyminiszter úrhoz a Nagykárolyban felállítandó törvényszék dolgában. Egy hang (balfelől) : Fel is fogják állítani ! Kelemen Samu : Ennek a törvényszéknek létesítése csak két módon lehetséges : vagy a Szatmárnémeti szab. kir. városában fennálló törvényszéknek áthelyezésével, (Helyeslés balfelől) vagy annak megosztásával. Mind a kettő sértené Szatmár városának jogos érdekeit (ügy van! a baloldalon.) és a mint bátor leszek kimutatni, sértené magának a szélesebb értelemben vett köznek érdekeit is. (Ugy van ! balfelől.) Az igen t. igazságügyminiszter ur a kérésre minden érdekelt félt megnyugtató választ adott, a mikor kijelentette, hogy ez a kérdés a polgári törvénykezési rendtartás életbeléptetésekor és az ezzel kapcsolatos bírói szervezés során lesz aktuális és akkor tisztán tárgyilagos szempontok, s az igazságszolgáltatás tekinteteinek figyelembevételével fog megoldatni. Az igen t. miniszterelnök ur azonban egy lépéssel tovább ment és azt a nyilatkozatot tette, hogy ő helyesli azt, hogy a törvényszékek és a megyei székhelyek egy helyen összpontosittassanak és ebből kifolyólag a kérést is jogosultnak tartja. így állott a dolog legalább azon kivonatos hírlapi közlésekben, a melyekre ez idő szerint utalva vagyok. Nem szándékozom ennek az elvi kijelentésnek helyességéről vitázni, azonban kötelességem rámutatni arra, hogy ennek az elvnek nem épen az a gyakorlati következése, hogy a törvényszékek oda helyeztessenek, a hol esetleg régi időkben talán akkor fennálló oligarcha családok uralma alatt nem a köz tekinteteinek figyelembevételével a megyei székhelyek elhelyeztettek, hanem ennek az a helyes következése, hogy a megyei székhelyeket is oda kell helyezni, a hol valamely vármegyének kulturális és gazdasági központja . . . Lengyel Zoltán : Szatmárnak megyei székhelyet kell adni! Kelemen Samu : . . .és a hol a vármegye művelődési és gazdasági életének természetes nehézkedési pontja van. Én nem akarok összehasonlításokba bocsátkozni a két város jelentősége tekintetében, hanem csak arra utalok, hogy Szatmárnémeti sz. kir. város önálló törvényhatóság, melynek erős és eleven önkormányzata van régóta és utalok arra, hogy ez a város törvényszéki és püspöki székhely, két gimnáziuma, két felsőbb leányiskolája, két tanítóképzője, felsőbb kereske7*