Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-276
48 276. országos ülés 1908 február 22-én, szombaton. ségének, önrendelkezési jogának, és igy a magyar alkotmányosságnak. Utasítja egyúttal a kormányt, hogy az általános, egyenlő és titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot haladéktalanul a ház elé terjesztvén, azt letárgyaltassa, hogy az uj törvény alapján mielőbb egybegyűlő uj parlament, ha szükségesnek tartja, megalkothassa magának a maga házszabályait.« Tisztelettel kérem, hogy ezt a határozati javaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a középen.) Elnök : Az idő előrehaladván, áttérünk az interpellácziókra. Mielőtt ezt tennők, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy a képviselőház legközelebbi ülését jövő hétfőn, 1908 február 24-én délelőtt 10 órakor tartsa és ezen ülés napirendje legyen : 1. elnöki előterjesztések és irományok bemutatása ; 2. Nagy Emil képviselő ur indítványa a házszabályok módosítása tárgyában. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. Az interpellácziók előtt az igazságügyminiszter ur válaszolni kivan Vlád Aurél képviselő ur interpelláoziójára. Günther Antal igazságügyminiszter; T. képviselőház ! Vlád Aurél képviselő ur tavaly novemberben egy interpellácziót intézett a belügyminiszter úrhoz és hozzám a nagyrápolti kerületben november 12-én megejtett megyebizottsági tagválasztásnál állítólag elkövetett visszaélések tárgyában. Erre az interpelláczióra a belügyminiszter ur nevében is már korábban válaszolni kívántam, de a válaszadást elhalasztottam, mert az interpelláló képviselő ur nem volt jelen. Ezt a választ tehát a belügyminiszter ur nevében is a következőkben most adom meg. (Halljuk ! Halljuk !) Előre kell bocsátanom, hogy ebben a kérdésben a belügyminiszter ur felvilágosító nyilatkozatra hivta fel a főispánt, én pedig az interpelláczióban foglalt panaszok folytán az ügyészség utján a bűnügyi nyomozatot szorgalmaztam, s az ottani főszolgabíró ellen az el is rendeltetett hivatali hatalommal való visszaélés bűntette, illetve vétsége miatt. Ezen beérkezett nyilatkozat és nyomozat adatai alapján adom meg a választ. Az első kérdés igy szól (olvassa): »Van-e tudomása a belügyminiszter urnak arról, hogy a nagyrápolti kerületben megejtett megyebizottsági tagválasztásnál a választási elnök, összejátszva Fekete Károly algyógyi főszolgabíróval, kijátszották a választók azon j ogát, hogy a bizalmi férfiakat maguk jelöljék ki és a választási eljárás titkos voltát is illuzóriussá tették azáltal, hogy a községi jegyzők által a választókra messziről felismerhető és a hivatalos jelöltek nevével ellátott szavazatlapot tukmáltak rá a választási helyiségben ?« Meg kell állapitanom, t. képviselőház, azt, hogy az ezen pontban foglalt panaszok feletti intézkedés sem a belügyminiszter ur hatáskörébe, sem az én hatáskörömbe nem tartozik. Ha a törvényhatósági választások körüli eljárásban panaszok merülnek fel, ezek felett a döntés az autonóm fórumokat, végső vonalban pedig a magyar királyi közigazgatási bíróságot illeti, (ügy van !) Minthogy pedig ezen ügyben panasz nem emeltetett, a birói eljárás sem volt foganatosítható. Ilyen esetben tehát a kérdést adminisztratív hatáskörbe utalni, azt hiszem, nem helyes. (Helyeslés.) Azonban a beérkezett ügyiratok alapján mondhatom, hogy ezek az állítólagos visszaélések nem is történtek meg. Történt az, hogy a t. képviselő ur a választást megelőzőleg ott megjelent, s a főszolgabíró előtt azon kívánságát nyilvánította, hogy ő szeretne bizalmi férfiú lenni. Erre őt a főszolgabíró felvilágosította, hogy mivel ő azon kerületben nem választó, ezen kívánsága a törvénybe ütközik. Megjelent azután dr. Margittay János ügyvéd, a ki két román bizalmi férfiú választását akarta indítványozni egy többek által aláirt ivén. A választási elnök kijelentette, hogy a törvény értelmében ez meg nem történhetik, mert mind a négy bizalmi férfiú együttesen kell hogy választassék. Ez a választás meg is történt a törvény rendelete szerint és a megválasztott négy bizalmi férfin között két román ajkú is helyet foglalt. Ilyen körülmények közt, azt hiszem, hogy a választás törvényességét, a mely ellen, ismétlem, az illetékes fórumnál panasz sem emeltetett, kifogásolni nem lehet. (Helyeslés.) Egyáltalában valótlannak derült ki az, hogy rátukmáltattak az egyes szavazókra a szavazati jegyek. Az pedig, hogy szines szavazati jegyek, illetőleg a jelen esetben nemzeti szinű szavazati jegyek használtattak, (Felkiáltások : Ez fáj nekik 1 Zaj.) a törvényben sehol tiltva nincs ! (ügy van ! Helyeslés.) a választókat ez egyáltalában nem befolyásolhatja, a választás titkos voltát rgedig annál kevésbbé sértette meg. Ennélfogva a második kérdésre, a mely igy hangzik (olvassa) : »Hajlandó-e a belügyminiszter ur az 1886 : XXI. t.-cz. 37. és 38. §-ai intézkedéseinek kiegészítéséről novelláris utón oly értelemben gondoskodni, hogy a választó polgárok a törvényes jogai biztosítva legyenek ? — a belügyimniszter ur nevében válaszom az, hogy ebből az esetből kifolyólag nem szándékozik. (Helyeslés.) A harmadik kérdés ez (olvassa) : »Van-e tudomása a belügyminiszter urnak arról, hogy Fekete Károly algyógyi főszolgabíró azon parancsot adta a rendőrségnek, hogy engem, — már t. i. a képviselő urat — Pap Koriolán szászvárosi és Szabó Romulusz folti lakost Nagyrápolt községből távolítsák el és hogy ezen törvénytelen rendelet folytán _& csendőrség erőszakkal tényleg el is távolította a községből Pap Koriolán szászvárosi és Szabó Romulusz folti lakost ?« Erre nézve a megejtett nyomozás a következő tényállást derítette ki. (Halljuk! Halljuk!)
