Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-276

276. országos ülés 1908 február 22-én, szombaton. 17 Mezőfi Vilmos : Tisztelettel kérdem : méltóz­tattak-e már arról hallani, hogy milyen jelző illik arra az emberre, a ki zsákban macskát vásárol ? (Felkiáltások : Nem!) Pedig ez nagyon reá illik a többségre, önöknek fogalmuk sincs arról, hogy milyen az általános szavazati jogról szóló javaslat ? önök azt sem tudják, jó lesz-e az önöknek, vagy rossz % Jó lesz-e az a nemzetnek vagy rossz ? Tolnay Lajos: Ott leszünk akkor . . . (Zaj.) Molnár Jenő: Beszélhetsz már akkor, ott lesz a lakat a szádon! (Zaj.) Elnök : Molnár képviselő ur oly melegen támo­gatja Mezőfi Vilmos képviselő urat, hogy az már csakugyan a házszabályokba ütközik. Mezőfi Vilmos : Azt mondja egyik közbeszóló t. képviselőtársam : akkor nem szavazzuk meg. Hisz akkor találkozni fogunk az ellenzék sivár, de eredménytelen harczának mezején, mert 16 órai tanácskozás mellett szeretném látni, mit nem fogad el ez a képviselőházi többség, ha csak 25 fővel is többen lesznek, mint az egyesült ellenzék. Akkor akárrmlyen rossz lesz az a törvényjavaslat, a melytől nagyon félek, hogy nagyon rossz lesz, olyan rossz lesz, hogy sem engem nem fog kielé­gíteni, sem önöknek nem lesz elég rossz — mondjuk igy a dolgot — de hasztalan fognak az urak ellene tiltakozni, hasztalan fognak az urak ellene állást foglalni, abból a javaslatból feltétlenül törvény lesz, mert ez a 16 órás ülés lehetetlenné teszi, hogy egy-egy szakaszról 2—3 napnál tovább lehessen vitatkozni. HÓdy Gyula: Szavazni csak lehet majd! Le lehet szavazni ! Mezőfi Vilmos: Igen, csakhogy többsége lesz a kormánynak. (Felkiáltások balfelől: Honnan tudja ?) Méltóztatnak tudni, mit juttatott eszembe a t. kormány exponensének, Nagy Emil t. képviselő­társamnak ez a házszabályrevizióra vonatkozó inditványa, a mely szerint az általános egyenlő és titkos választási jogra vonatkozó törvényjavaslatot már a szigoritott házszabályok alapján kell a kép­viselőháznak megszavazni 1 Ez eszembe juttatta Kristóffy József, volt belügyminiszter urat, a ki az általános választói jogot felülről jövő oktroy-jal akarta megteremteni. A t. képviselőház többsége ugyancsak oktroy-jal akarja az általános választói jogot ebben a parlamentben keresztülhajtani, mert semmi különbség nincs császári parancsra törvényeink közé iktatott törvény, valamint olyan törvény közt, amely ugy lép életbe, olykép terem­tetik meg, olykép alkottatik meg, hogy itt a ház képviselői szabad szólásukban gátolva és akadá­lyozva lesznek. Ez is oktroy. Semmi szin alatt nem mondható majd az, hogy az az uj törvény, a mely hivatva van egy uj parlamentet teremteni, a szabad meggyőződés, a képviselőház szabad aka­ratának kifolyásakép alkottatott meg. A t. képviselő urak többsége tisztában van azzal, hogy egy óriási horderejű, nagyfontosságú törvény megalkotásáról van szó. Kell, hogy érezzék j a t. képviselő urak, hogyha életbe lép az a törvény a választói jog kiterjesztéséről, az általános titkos, egyenlő választói jogról, teljesen, tökéletesen meg­változnak ebben az országban az erőviszonyok. Ha az a törvény jól lesz megalkotva, akkor évtizede­kig a törvényhozáshoz, törvényalkotáshoz szüksé­ges nagy,országos, nemzeti nyugalom fog Magyaror­szágon honolni. Ha rossz lesz az a törvény, akkor ujabb üszök, ujabb tüske lesz a nemzet testében és megújulnak és állandósittatnak az izgalmak. Most tudva ezt, a t. képviselőház többsége fel akarja adni azt a jogát, fel akarja adni azt a hatal­mát, fel akarja adni azt a lehetőséget, hogy az elé­bünk terjesztendő uj törvényjavaslat felett, ha kell, hónapokig, ha kell, fél évig, ha kell, egy évig tanácskozhassak, hogy az a javaslat valóban min­den czélnak megfelelő legyen. Ki látott már ilyen törvényalkotást, ki látott már ilyen törvényhozási akaratot, ki látta már, hogy egy ilyen nagy, orszá­gos fontosságú törvény megalkotásakor kezét-lábát gúzsba kötni engedné egy parlament. T. képviselőház! Rakovszky István t. kép­viselő urnak, t. elnökünknek egy hasonlata maradt meg az emlékezetemben abból a beszédből, a melyet annak idején a ház elé tárt és a melyben 1904-ben az akkori ellenzéki néppárt padjairól azt mondotta, hogy ez a nemzet már sok mindent elviselt, sok mindent végig szenvedett, hogy végig szenvedte a Karaffákat, a Haynaukat, de meg fogja törni azokat, a kik Haynaunál és Karaffánál is vészt­hozóbbak és a házszabályok szigorítását akarják keresztülvinni. Azzal fejezte be ekkor, még pedig szépen, a költőnek szavai jutván eszébe, a ki azt mondja, hogy nézd azt a csillagot, a mely ott a távolban oly gyengén fénylik — hogy még gyen­gébben fénylik némely emberben a lelkiismeret % ! En erre a lelkiismeretre való hivatkozással kérem a t. képviselőház többségét, maradjon hű múltjához, maradjon hű a multak emlékéhez, maradjon hű ahhoz az élet-halálküzdelemhez, a melylyel a házszabályok megváltoztatását meg­akadályozni tudta. Emlékezzen arra a rajongó, e parlamenten kivül százezer számban ide. figyelő jó magyar népre, a mely elé azzal a szóval, azzal a programmal, azzal a szent hitvallással állottak önök, t. képviselő urak, hogy a házszabályok szent­ségén rést ütni nem engednek. Azért tisztelte meg önöket ez a magyar nép a mandátummal, mert meg akarta jutalmazni önöket, mert el akarta ismerni az önök nagy érdemét akkor, a mikor semmivé tették, megakadályozták, hogy a magyar­ság, a magyar nemzet, az ország utolsó alkotmá­nyos védbástyáján a tobzódó hatalom rést üssön. Erre való hivatkozással, tisztelettel kérem, hogy a következő határozati javaslatot elfogadni kegyeskedjenek (Halljuk ! Halljuk ! olvassa) : ha­tározati javaslat. Mondja ki a képviselőház, hogy a Nagy Emil képviselő urnak a házszabály módo­sítására vonatkozó indítványát elveti, mert a mai házszabályok fentartásában egyik biztositékát látja I a magyar képviselőház önállóságának, független-

Next

/
Thumbnails
Contents