Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-276
276. országos ülés Í90S február 22-én, szombaton. 43 nyilatkozó népakarat alapján gyűl egybe, hanem a melyet a hatalom, hatalmi eszközökkel, jograblással állit össze. Vagy áll az, a mit az elnök ur mondott, ma is, vagy nem állt akkor sem. Ha áll, akkor el kell ítélnie ezt a mostani házszabályrevíziót, vagy ha elfogadja, ezt csak abban a tudatban teheti, hogy a belügyminiszter ur törvényjavaslata szerint a választás nem lesz sem általános, sem egyenlő, sem titkos. (Zaj.) De én tovább megyek : én aláírom Rakovszky István t. elnök ur szavait az utolsó betűig és azt mondom, elképzelhetetlen az obstrukezió olyan parlamentben, a mely a hamisítatlan, valódi, általános, titkos választói jog alapján gyűl össze. Bizonyítják ezt a külföldi parlamentek, Németországban az általános egyenlő és titkos szavazati jog alapján alakult meg a birodalmi gyűlés és én nem tudok esetet, hogy ott a kisebbség obstrukoziója (Ellenmondás.) olyan viszonyokat teremtett volna, hogy megakadt volna az állami gépezet. (Elénk ellenmondás.) Voltak nagy viták, feloszlatták a birodalmi gyűlést, az uj választások megritkították az obstruálók sorait és törvényerőre emelkedett az a javaslat, a melyet a többség kívánt. Vegyük a szomszéd Ausztriát. Tudjuk, hogy nagy küzdelmek után Ausztriában valóban általános, egyenlő és titkos szavazati jog lépett életbe. Olyannyira, hogy egyes tartományokban, mint Felső-Ausztriában, kötelező a szavazás is ; annyira súlyt fektettek arra, hogy valóban az osztrák Reichsrathban Ausztria lakosságának igazi közvéleménye jusson kifejezésre. És a legelső választáskor 87 nemzetközi szocziáldemokrata jutott be a Reichsrathba. Annak daczára már most, hogy egymásután a Reichsrath elé kerültek ugyanazok a kedves törvényjavaslatok, a melyek mi elénk is kerültek, így nevezetesen a kiegyezés, a kvóta, delegáczió, a hadsereg kérdése, az ujonczlétszám, a költségvetés: a képviselőház vita után akadálytalanul megszavazott mindent. Tette pedig ezt akkor, a mikor 87 nemzetközi szocziáldemokrata ült benn a parlamentben. Molnár Jenő: Azért szavazták meg, mert az országra nézve előnyösnek tartották! Elnök : Csendet kérek ! Muzsa Gyula: Neki szabad beszélni, mert ő a vitarendező ! (Derültség.) Nagy György: Ne zavartasd magad. Csak mondd az igazságot tovább ! (Derültség.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Mezőfi Vilmos: Daczára annak, t. képviselőház, hogy 87 szocziáldemokrata van az osztrák Reichsrathban, annak tanácskozási rendje és tanácskozási szabadsága ezek által megháborítva nem lesz, sőt sokkal szabadabban, sokkal eredményesebben tárgyal, tanácskozik és alkot az osztrák Reichsrath, mint tanácskozott a privilegizált parlament idejében, a mikor Schönererék és Wolfék lehetetlenné tették a nyugodt törvényalkotást. Egyszóval, t. képviselőház, igaza van Rakovszky' István elnök urnak, hogy valóban az általános, egyenlő és titkos választói jog alapján egybeülő parlamentnek nincsen szüksége semmiféle szigoritott házszabályokra, mert maga a nép egyeteme, a nagy tömeg áll őrt, a mely azt akarja, hogy az ő képviselőháza, a szabadon megnyilvánuló akarat alapján egybegyűlt képviselőház olyan törvényeket alkosson, a melyek a nép, a tömeg szocziális helyzetét javitják és arra üdvösek. Ilyen felfogás mellett ez a nép nem tűri meg, hogy a parlament tétlenül töltse az időt, a mint hogy nem nézné hidegvérrel azt, a minek ma sajnos tanúi vagyunk, hogy házbéruzsorások, élelmiszeruzsorások és szénkartell-uzsorások a fővárosnak és az országnak lakosságát kiszipolyozzák. Egy ilyen parlamentben ki van zárva az obstrukezió, mert a kinnlevő tömeg nem tűri meg, hogy haszontalan, indokolatlan és oktalan fecsegessél és vitákkal a parlament életképességét és törvényalkotási szabadságát megakadályozhassák. Nem mondom azt, hogy ki van zárva egy obstrukezió az általános, titkos és egyenlő választói jog alapján egybegyűlő parlamentben. Nincs kizárva, t. képviselőház, akkor, ha akad egy olyan őrült miniszterelnök és kormány, a mely olyan törvényjavaslatokat terjeszt a népképviselet elé, a melyek a néjMiek kárára, veszedelmére, megrontására, nyilvánvaló szerencsétlenségére válnak. Természetes, hogy erre az esetre a házszabályokban kell lenni hézagnak és biztosítéknak arra, hogy ily r en szándék és ilyen akarat ellen tiltakozni tudjon a képviselőház. T. képviselőház! Az általános, egyenlő és titkos választói jog alapján egybegyűlő parlamentnek házszabályreviziót csinálni, nem tartja ezt a t. képviselőház nevetségesnek ? Hát mi köze ennek a képviselőháznak ahhoz a parlamenthez, a mely egészen uj rendszer, egészen uj választói jog alapján fog összeülni ? Nem méltóztatnak azt belátni, hogy törvényeket alkotni igenis joga van, erkölcsi jogosultsága van ennek a háznak akár évszázadokra előre menőleg is, — mert hisz a jövendő parlamentek vagy elfogadják azt, vagy nem fogadják el, vagy megváltoztatják, vagy esetleg egészen ujat alkotnak — de a ház belső tanácskozási rendjét ráoktrojálni akarni egy uj rendszerre, egy kiterjesztett választói jog alapján egybeülő parlamentre, népképviselőházra, ez — bocsánatot kérek — legalább is nevetséges, de ha nem nevetséges .... Kmety Károly: Megváltoztathatják! Mezőfi Vilmos : ... Igaza van Kmety képviselő urnak. Ugyanezt akartam én is kiiejteni. Hiszen abba az uj választói jog alapján egybeülő képviselőházba, — a mely 7 től a t. többség ugy reszket és fél — be fognak jutni azok az elemek is, a melyeket önök, t. többség, radikálisaknak, felforgatóknak, veszedelmeseknek és nem tudom én milyeneknek elkeresztelnek már előre. És ha annak a képvieslőháznak csak egy negyedrésze, fog ezekből az elemekből állani, 6*
