Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-291
434 2'Jl. országos ülés 1908 márczius 14-én, szombaton. adjak, bátor vagyok a következő interpellácziót intézni (Halljuk ! Olvassa): Interpelláczió a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. »Megtette-e a magyar kormány a londoni magyar kiállitásban való tényleges részvétele folytán már a rendezés körül is szükséges intézkedéseket a magyar nemzeti szempontok kellő kidomboritása és az egész kiállítás nivójának biztosítása tekintetében ? Ha igen, kivánja-e azt oly formában dokumentálni, bogy abban a magyar kiállítók kellő garancziát találhassanak és biztatást a kiállitásban való tömeges részvételre nézve ?« Elnök: Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi miniszter urnak. (Halljuk ! Halljuk !) A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azonnal óhajtok válaszolni Molnár Ákos t. képviselőtársam kérdésére. Az earls-oourti kiállítás magánjellegű kiállítás, a melyben a kormány, illetőleg a magyar állam, nem mint kormány és nem mint magyar állam vesz részt, de igenis három szakminisztérium a maga körében kiállít ott, és minden esetre óhajtandó, hogy a kiállitásban olyanok is vegyenek részt, a kik oly tárgyakat termelnek, a melyeknek Angliában keletük van. (Helyeslés.) A mi azt illeti, hogy a magyar kormány tett-e intézkedéseket arra nézve, a mit t. barátom, az interpelláló képviselő ur felhozott, megjegyzem, hogy egy biztosnak kiküldése egyrészt nagyon nagy költséggel járna, (Igaz!) másrészt pedig ezzel a magyar kormány mintegy felelősséget vállalna arra nézve, hogy e kiállítás mily mérveket fog ölteni és mily sikerrel fog járni. Erre nézve természetesen semmiféle felelősséget nem vállalhatunk, de hogy a kiállítók mégis biztositéket nyerjenek abban a tekintetben, hogy érdekeik minden esetre meg fognak védetni, ha arra szükség lenne : a kereskedelemügyi minisztérium ottani szaktudósitója máris értesíttetett és felhatalmaztatott arra, hogy a kiállításon a kiállító szakminisztériumokat képviselje és esetleg a magyar kiállítók érdekeit is megvédje. (Élénk helyeslés.) Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Molnár Ákos: A t. miniszter ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök : A t. ház a választ tudomásul veszi. (Helyeslés.) Következik ? Raisz Aladár jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. ház! Aehrenthal közös külügyminiszter urnak az osztrák delegáczió hadügyi albizottságában 1908 márczius 10-én a tiszti fizetésekről mondott beszéde tárgyában óhajtok interpellálni. T. ház ! Köztudomású dolog, hogy az átmeneti kormány azzal a kikötéssel vállalta a kormányzást, hogy az átmeneti korszakban a katonai kérdésekben a status quo fentartatik, tehát addig, inig az átmeneti kormányzás tart, az eddigieknél nagyobb katonai terhek nem róhatók a nemzetre sem pénzben sem pedig ujonczokban. Az 1906. évi választásoknál valamennyi kormánypárti képviselőjelölt ezzel a programmal lépett fel, és ezt szánk czionálta a nemzet a választásoknál. Azóta is minden kormánypárti lap ezen vélemény mellett van, sőt hinnem kell, hogy most is ezen vélemény mellett lesz. A kormánynak egyik elsőrendű lapja, a Magyarország 1908 márczius 12-iki számában, »Csapda a függetlenségi párt ellen« czimmel a következőket irja (olvassa): »A katonai kérdések az átmeneti kormányzás idejére rendezendő ügyek keretéből kikapcsoltattak. Csak rabulizmussal lehet tarthatatlan érveket felhozni a mellett, hogy a tiszti fizetésemelés kérdése nem tartozik a kikapcsolt katonai kérdések közé«. Éber Antal: Igaz ! Ugy van ! Bozóky Árpád (olvassa) : »Álokoskodás, hogy az tisztán szocziális kérdés, a mely nem valamely politikai szempontból Ítélendő meg.« T. képviselőház ! Aláírom ennek a közleménynek minden szavát, és azt hiszem, az ország egész függetlenségi közvéleménye azon az állásponton van, hogy a míg az átmeneti időszak tart, addig a katonai kérdésekről szó sem lehet. Mezőfi Vilmos: Ugy van ! Ugy van! Bozóky Árpád : Igaz ugyan, hogy az átmeneti időszakban is akadtak egyes képviselők, kik a kikapcsolt katonai kérdéseket bekapcsolandónak tartották, (Felkiáltások haljelől: Pilisy!) nevezetesen egy évvel ezelőtt az ujonczvita alkalmával Issekutz Győző t. képviselőtársam már emlegette az ujonczlétszám emelésének a szükségességét; most pedig a delegáczióban Okolicsányi László t. képviselőtársam szintén beszélt már a katonai fizetések emeléséről. Azonban örömmel konstatáljuk mindnyájan, hogy ezek az urak a maguk szakállára beszéltek ezen kérdésről. .. Kubik Gyula : Dehogy a maguk szakállára ! Bozóky Árpád : ... és ugy a pártjuk, valamint a kormány nem tette magáévá az általuk felvetett eszmét. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád: Mindezek daczára a közös külügyminiszter ur most, márczius 10-én az osztrák delegáczió hadügyi albizottságában azt mondta, hogy aktuális a katonatisztek fizetésének és a legénység illetményének felemelése és azt mondta, hogy e végre 1908-ra egy pótköltségvetést fog beterjeszteni, melynél fogva a katonatisztek 1908 január elsejére visszahatólag meg fogják kapni a felemelt fizetést. Éber Antal : Pilisy is azt mondta, a ki balpárti. Bozóky Árpád : Akkor még nem volt balpárt. A maga részéről nyilatkozott. Éber Antal: Pilisy ma is a balpárt tagja. (Zaj.) Bozóky Árpád : Hozzátette a külügyminiszter ur, hogy a nélkül történik ez, hogy más katonai kérdésekkel ezt összeköttetésbe lehetne hozni. Ennek értelme magyarán mondva az, hogy fel keü emelni a katonatisztek fizetését és a legénység
