Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-276

276. országos ülés Í908 február 22-én, szombaton. 33 s egyúttal kinyomatását és a tagok közti szétosztását elrendeli«. Tisza István gróf és Dániel Gábor a házszabályok 197. §-át olyképen kívánták módosítani, hogy a beérkezett előterjesztések, beadványok, kérvények, interpelláoziók a napirend letárgyalása után tétessenek meg. Ugyanezt akarja szószerint Nagy Emil képviselő ur indítványa. A házszabályok 204. §-a a következőkép rendelkezik (olvassa) : »Ha azonban valaki ettől eltérőleg rendkívüli sürgős esetben kíván interpelláoziót előterjeszteni, tartozik azt a ház elnökénél előzetesen bejelenteni, ki, ha annak előterjesztését megengedhetőnek nem találja, az illető képviselőnek kívánatára a házhoz intéz eziránt kérdést, mely kérdés felett a ház vita nélkül egyszerű szavazással dönt.« A házszabályok 206. §-a pedig azt mondja (olvassa) : » A kitűzött napirendet megelőző valamely felszólalás vagy kérdés felvetése a ház elnökének előzetesen jelentendő be, ki az esetben, ha a kérdéses felszólalást, vagy kérdés felvetését megengedhetőnek nem találja, eziránt az illető képviselőnek kívánatára a házhoz intéz kérdést és a ház a felett vita nélkül egyszerű szavazással dönt«. Gróf Tisza István és utána Dániel Gábor és társai 1904 márcziusban és november 15-ikén azt indítványozták, hogy a házszabályok 204. és 206. §-ai olyképen módosíttassanak, hogy sürgős interpelláoziók előtérj eszthetése feletti döntés, valamint napirend előtti felszólalás csak az ülés végén terjeszthető elő. Ugyanezt kívánja Nagy Emil képviselő ur a maga indítványában szószerint. (Egy hang a középen : Helyes !) Bocsánatot kérek, ha helyes ez most, helyes volt akkor is és a mostani többségnek, az akkori ellenzéknek nincs meg az erkölcsi jogosultsága azt mondani, hogy a mit akkor kívántak, az rossz volt, ellenben a mit most tesz, az helyes. Egy a kettő közül mindenesetre rossz és helytelen. Tovább megyek, t. képviselőház. A házszabályok 207. §-a a következőket rendeli: »A napirendre kitűzött tárgy felett a tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólni csak a háznak az elnök felhívására adott engedélyével lehet«. Gróf Tisza István és utána Dániel Gábor és társai ezt 1904-ben így akarták megváltoztatni: »A tárgytól való eltérésre a ház sem adhat jogot«. Nagy Emil képviselő ur még súlyosabban azt kivánja, hogy a sürgős javaslat tárgyalásánál a napirendtől való eltérésre vonatkozó kérelem se legyen előterjeszthető. Rakovszky István : Ez csak a sürgősségre áll! '" " Mezőfi Vilmos: Igen, t. alelnök ur, de Tisza István és Dániel Gábor urak is csak azon javaslatokra nézve akarták ezt kimondani, a melyek tárgyalására az elnök 50 képviselő Írásos kérésére záros határidőt tűzött ki. A házszabályok 226. §-a szerint szavazás előtt KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVI. KÖTET. a kérdésnek miként leendő feltevése uj tanácskozás tárgyátképezheti, a mely felett a ház dönt. Gr. Tisza István és utána Dániel Gábor és társai ezt olyképen kívánták módosítani, hogy a kérdésnek miként leendő feltevése uj tanácskozás tárgyát egyáltalán nem képezheti. Nagy Emil képviselő ur indítványa szerint a kérdés feltételénél vitának semmi helye nincs, mert a ház egyszerű szavazással dönt. Ez is teljesen ugyanaz, mint a mit Dániel és Tisza István akartak. Mellesleg jegyzem meg, hogy ez, a mint a részleteknél leszek bátor bővebben megindokolni, egyszerűen abszurdum, mert hiszen bármennyire tiszteljem is az elnököt, — mindig a mostaniról beszélek —... Egy hang : A jövő elnököt nem fogja tisztelni ? Mezőfi Vilmos : Azt nem tisztelhetem, mert nem tudom, hogy ki lesz. Bármennyire tiszteljem, mondom, az elnököt, bármennyire meg legyek győződve, hogy a házszabályokat az átlagos embereknek felette álló szellemi színvonalon, nemcsak igazsággal, de tudással is kezeli, de ő is csak gyarló ember, a ki tévedhet. Egyszerűen abszurdum tehát, hogy az elnök egy kérdést tévesen, helytelenül tevén fel, ehhez hozzá se szólhasson a képviselőház, hanem egyszerű szavazással, többséggel döntse el, hogy jó-e, vagy nem jó a kérdés feltevése. A házszabályok 223. §-a szerint: »a ház, ha az elnök, a miniszterek valamelyike, vagy húsz tag kivánja, zárt üléssé változik át. Zárt ülésben határozat nem hozatván, jegyzőkönyv nem vezettetik«. Mit mond erre Tisza István gróf és Dániel Gábor ? Azt, hogy (olvassa) : »A házszabályoknak a zárt ülés elrendelésére vonatkozó 223. §-a hatályon kívül helyeztetik«. Es mit mond Nagy Emil képviselő ur ? 0 liberális. Ö csak azt mondja a maga indítványában (olvassa) : »Zárt ülést, ha az elnök hozzá nem járul, csak a napirend letárgyalása után lehet tartani«. Vagyis, ha már 16 órán át jól kibeszélték magukat a képviselő urak, s még ezután is van kedvük tanácskozni, akkor szabad nekik zártülésdit játszani. (Zaj.) Egy hang (a középen) : Nagyon helyes ! Mezőfi Vilmos: Csodálom, hogy a t. képviselő ur ezt egyszerre nagyon helyesnek tartja, mert eddig a házszabályokat méltóztatott nagyon helyesnek tartani és azt hiszem, hogy ennek szabadságait a képviselő ur is igénybevette egy nagy nemzeti küzdelem eldöntésekor. Simkó József: A jónál van jobb is! Mezőfi Vilmos : Menjünk tovább, t. képviselőház. A házszabályok 230. §-a azt mondja (olvassa) : »Névszerinti szavazásnál a kérdés feltevése után öt percznyi szünet engedtetvén, a szavazás ezen időköz eltelte után kezdetik rneg és akkor a jelenlevők igennel vagy nemmel szavazni kötelesek. A felállás és ülvemaradás általi szavazásnál a szavazás kezdete előtt öt percznyi szünet akkor engedhető, ha azt a háznak legalább húsz tagja írásban kivánja.« 5