Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-276

32 276. országos ülés 1908 február 22-én, szombaton. alkalmam volt. Valamikor régen, hajdanában, danában, de nem reges Brittaniában, hanem itt, a mikor a miniszterelnöki széken nem a mostani miniszterelnök urnak barátságos és jóságos arcza mosolygott reánk, hanem egy rideg, kemény férfiú szállott szembe a közvéleménynyel és az akkori kisebbséggel, és a képviselőház elnöki székében egy szikár, kegyetlen, mindenre képes elnök ült, s nem az az elnök, a ki most igazságos kézzel rázza a csengetyűt, abban az időben, mikor más volt a miniszterelnök, más volt a képviselőház elnöke, ugyanezekkel a szavakkal állott elé Tisza István gr. és Perczel Dezső és a következő indokolással ajánlott egy inditványt elfogadásra : (Csernoch János a terembe lép. Élénlc éljenzés.) Gróf Tisza Istán 1904 márczius hó 5-én a következőket mondotta (olvassa) : »Tekintve, hogy a jelenleg érvényben álló házszabályok a képviselőház egy része által rendszeresen űzött obstrukczió által előidézett változott helyzetben czéljuknak többé meg nem felelnek, azok további fentartása a nemzet legszentebb érdekeit, s magát az alkotmányt is végveszélylyel fenyegetik, minélfogva egy oly szerves házszabályreform megalkotása, mely a szólásszabadság sértetlen megóvása mellett a képviselőháznak rendjét, méltóságát, munkaképességét biztositsa, égetően sürgős szükséget képez, stb. . . .« a ház ideiglenes hatálylyal fogadja el az akkori házszabályrevizióra vonatkozó javaslatot. Hát Nagy Emil képviselő ur igy ugyancsak ilyen lendülettel, majdnem ugyanezekkel a szavakkal ajánlotta, az alkotmány végveszedelmére való hivatkozással, a nemzetnek legszentebb érdekeire való utalással, ennek a szájkosárnak behozatalára vonatkozó indítványának elfogadását. De nemcsak az indokolás ugyanaz, hanem a tartalom is ; a különbség csak az, hogy gróf Tisza István és később Dániel Gábor és társainak 1904 november 15-én benyújtott inditványa a nyilt klotürt mondta ki, Nagy Emil inditványa pedig a leplezett klotürt mondja ki. Gróf Tisza István inditványa azt mondta, mondja ki a képviselőház, hogy az egyes javaslatok tárgyalásának megkezdésekor vagy azok tárgyalása közben ötven képviselőnek az elnökhöz Írásban beadott indítványára vita nélkül egyszerű szavazással meghatározhatja az azok letárgyalására szánt időt, a melynek letelte után további tanácskozásnak vagy bárminő kérdés közbevetésének helye nincs. Ez tehát a meztelen, nyilt klotür, vagyis jelenti azt, hogy ha valamely törvényjavaslat a ház elé kerül és 50 képviselő írásban követeli, az elnöknek joga van azt mondani, hogy a javaslat ennyi idő alatt föltétlenül letárgyalandó. Nagy Emil javaslata sokkal nemesebb, sokkal szebb, sokkal elegánsabb ; nem ilyen brutális nyíltsággal dolgozik. Nagy Emil javaslata 150 emberhez köti ugyanezt, de olyformán, hogy azt mondja, hogy 150 képviselő Írásos indítványára az elnök kimondhatja azt, hogy valamely törvényjavaslat sürgős természetű; ez esetben először 10, a második esetben 16 órán együtt maradhat a képviselőház és ezt a javaslatot tárgyalnia kell. Szeretném én látni azt az ellenzéket, a mely napi 16 órás tanácskozás mellett egy hétnél tovább ki tudná tartani, akármilyen nemzetrontó javaslat ellen is, az obstrukcziót. Méltóztassék ezt nevezni a minek tetszik : ez a klotür, ez a szólásszabadságnak, az akcziószabadságnak békóbaverése, ez a képviselőház tanácskozási szabadságának megrontása, elrablása lesz, ha törvény lesz ebből a házszabályrevízióból. Nagy György: Szóözönbe fojtják meg majd a nemzeti akaratot! Melczer Géza : Szóözönbe fojtották most nemrég a nemzeti akaratot! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy György: A horvátok semmit sem ártottak ! Három-négy hétig szünetünk volt, otthon lógtunk, semmit se csináltunk. Elnök : Nagy György képviselő urat kérem, ne tartson szónoklatot, mert most Mezőn képviselő urat illeti a szó. (Helyeslés.) Nagy György: Majd beszélek én is! (Zaj.) Elnök (csenget) : Akkor lesz joga, de most nincs joga beszélni a képviselő urnak. Mezőfi Vilmos: Folytatom az összehasonlítást, mert szolgálatot vélek tenni a képviselőház ama tagjainak, a kik résztvettek^azokban a nagy harczokban, a melyeknek eredménye lett ez a mai alakulás, a mai többség, a mai kormányzat, a mai elnökség. Szolgálatot vélek teljesíteni, a mikor lelkiismeretükhöz óhajtok szólni és igazolni kívánom, hogy ugyanazt akarja Nagy Emil ma, a mit akart egykor gróf Tisza István és Dániel Gábor, A képivselőház házszabályainak 196. §-a ezeket mondja (olvassa) : »Az ülés kezdetén mindenekelőtt az ülés jegyzőkönyve, a mennyiben az ugyanaz ülésben meg nem történt, felolvastatik és hitelesíttetik. A jegyzőkönyv hitelesítéséhez legfeljebb négy szónok szólhat és a ház a jegyzőkönyv hitelesítése és az esetleg tett módositványok felett egyszerű szavazással dönt.« j Gróf Tisza István, Dániel Gábor és társainak a házszabályok módosítására vonatkozó indítványa a 196. §-ra nézve azt hivánta, hogy a mi a jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozik, az az ülés végére tétessék. Előttem van most Nagy Emil képviselő ui inditványa is, a ki teljesen ugyanezt kívánja, a mennyiben azt mondja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése a napirend végén történik. A házszabályok 197. §-a többek között igy intézkedik (olvassa) : »Hetenként kétszer — szerdán és szombaton — felolvastatja — az elnök — az indítvány- és interpellácziós-könyvet. Ezen felolvasások indítványokra nézve bejelentésnek tekintetvén, a ház az indítványnak indokolás végetti felvételére az elnök javaslatára minden vita nélkül egyszerű szavazással időt határoz