Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-286
286\ országos ülés 1908 márczius 9-én, hétfőn. 285 a kormányzás nagy művészete. (Ugy van! Ugy van! a kögépen.) E nélkül az egész kormányzás egy közönséges érdekszövetség napi tevékenységévé válik, a melyben az érdekeltek, azok, a kik az érdekszövetség keretén belül állanak, alkalom adtán talán megadhatják a vezetőknek a felmentvényt, de azok, a kik az érdekszövetségen kívül állanak, mert vagy be sem fogadtattak, vagy mert jogaiktól megfosztattak, azok fentartják jogaikat, mert fentartani kötelességük, hogy alkalom adtán számonkérjék megbízottaiktól vagy azoktól, a kik bármi úton-módon mint megbízottak szerepeltek, a politikai sáfárkodás nemes mesterségének gyümölcseit. Ha ezt nem tehetik, ha jogaiktól elüttettek, nem marad egyéb hátra, mint a tiltakozás, a jogfentartás, rezerváczio jurisz kinyilatkoztatásával élve a történelem itélőszékére apellálunk, mert a népek élete a gondviselés kezébe van letéve s irva van: Transferetur regnum de gente in gentem, et dabitur genti facienti fructum saum. Ugron Gábor: De az a magyarok Istene kezébe van letéve! Bredicean Koriolán: Egy Istenünk van, a kinek van! (Zaj. Félkiáltások a "középen: Miért volna más Istenünk ?) Ugron Gábor: Mert voltak külön akasztófáink és külön vérpadjaink. Bredicean Koriolán: Még lesz! (Zaj.) Ugron Gábor: Még lesz, majd meglátjuk! Lukács László: Midőn a házszabálymódositás indítványáról beszélünk, a legelső kérdés, a mely önmagától felvetődik, az, hogy ki az apja, kik a szülei ennek az életet kérő csecsemőnek. A társadalmi életben elementáris elv gyanánt szerepel, hogy meg akarjuk ismerni, hogy ki az, a kivel beszélünk és nem ritkán igen szorgosan keressük, hogy törvényes vagy törvénytelen származásu-e az illető gyermek. Ha törvényes, befogadjuk, ha törvénytelen, a társadalom rendesen arra itéli, hogy életével és működésével vívja ki magának a közbecsülést és majdan talán a szalonképességet is. Ki tehát e vándor és hol van a hazája ? Mint házszabályrevizió kopogtat a ház ajtaján. De én tudni akarom, hogy kik a szüleid, törvényes vagy törvénytelen ágyból származol-e? íme, születésének anyakönyvi lapján a következő adatokat találtam feljegyezve: (Halljuk! Halljuk! a középen) Bedobatott egy eszme a képviselőház küzdporondjára, némely képviselőtársaink felvették, tanulmányozták és azt találták, hogy itt a házszabály módosításáról, szigorításáról van szó. Magukévá tették az eszmét, elfogadták ; tanácskozásokat, megbeszéléseket és eszmecseréket indítottak meg felette, így jött létre a január 14-iki értekezlet, a mely a házszabályok módosítása tárgyában tartatott, mint e lapból olvasható (olvassa): » A nagy pártközi értekezletet, értesülésünk szerint, most pénteken vagy szombaton hívja egybe Justh Gyula elnök. Az értekezleten nemcsak a szövetkezett pártok képviselői vesznek részt, hanem meghívást kapnak a horvát és a nemzetiségi képviselők is.« Az értekezleten Justh Gyula fog elnökölni. A tegnapi konferenczián teljesen egyértelmű volt az a vélekedés, hogy a revízió keresztülvitelének most van a legalkalmasabb időpontja. A megbeszélések során egyes konkrét javaslatok is felmerültek.« Tovább kutatva a születési lajtsromot, az indítvány genealógiájára vonatkozó, következő adatot találom feljegyezve: »A jataslat ne a kormánytól, hanem a koalicziós pártoktól eredjen.« Ebben elismerését látom azon elementáris, nagyhorderejű elvi igazságnak, hogy a házszabályrevizió megállapításának kérdése ennek az országgyűlésnek sajátos belügye, autonóm joga. Ehhez a kormánynak, a kormány tagjainak, mint a végrehajtó hatalom ténylegesen működő faktorainak, ekszpozituráinak semmi köze. (Mozgás.) A kormány tagjai ezen módosítási indítvány kérdésében csak mint képviselők, mint országgyűlési képviselő kollégánk vehetnek részt, (Ugy van! a középen.) Ebből a dolog természeténél fogva következik továbbá az is, hogy a kormány tagjainak, mint a végrehajtó hatalom nagy és fontos érdekköröket átölelő tényezőinek nem illik, de nem is szabad döntő befolyással és a hatalmi poziczió erkölcsi erejével mintegy reáfeküdnie a képviselőházra, (Igaz! a középen.) nem szabad döntő befolyást gyakorolnia e kérdésre, ennek az indítványnak elfogadása vagy el nem fogadása kérdésére. (Mozgás.) A képviselőház méltósága, annak oly gyakran emlegetett és oly gyakran felhozott szuverenitása, ha a szavakkal könnyelműen játszani nem akarunk, t. ház, ezt, a kérdés mélységes mélyén fekvő nagy horderejű motívumoknál fogva, valóban megköveteli. A képviselőházi házszabályok módosítása kérdésében egyáltalán a házszabályrevizió kérdésében a születési jogot, kizárólag a törvényes születési jogot az országgyűlés kell, hogy magának vindikálja, a kormányhatalom döntő befolyásának elkerülésével, mellőzésével, vagy ha kell, még komoly visszautasításával is. És mi történt, t. ház ? Beszéljenek az események, beszéljenek a tagadhatatlan tények. (Halljuk! a középen.) Január 25-én gróf Andrássy Gyula belügyminiszter itt a ház szine előtt, mint belügyminiszter, tehát mint a kormányhatalom ténylegesen működő ekszpozituráj a, azt adta elő, hogy egy törvényjavaslatot, vagy esetleg több törvényjavaslatot szándékozik benyújtani és ház tárgyalására bocsátani, és épen e törvényjavaslatok elfogadásának biztosítása czéljából óhajtja, hogy e módosítás elfogadtassék. De nem marad meg az óhajnál, és nem mint képviselő, hanem mint a
