Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-285

285. országos ülés 1908 márczius 7-én, szombaton. 281 kerületi járásbíróságok, a melyek szintén nagy bérházakban vannak elhelyezve, itt van leg­közelebb az V. ker. járásbÍróság, a mely egy nagy háromemeletes házat vesz igénybe, ott vannak a többi kerületi bíróságok, mindegyik legalább 30—40 lakást foglal le, még pedig olyan házakban, a melyek épen a szegény embe­rek lakóhelyei szoktak lenni. (Igaz! Ugy van!) A képviseló'ház és a szakkörök is megsürgették, hogy Budapesten egy központi járásbíróság léte­síttessék, de nem tudunk semmire sem menni. A kerületi huzalkodásokkal, mindenfélével oda­jutottunk, hogy ma ez az épület még nem léte­zik, a járásbíróságok privátépületekben vannak elhelyezve és növelik ezáltal a lakás-szükséget. Ebből a szempontból is kötelessége volna az államnak a központi járásbíróság felállítása. Itt vannak az iskolai épületek. Egész soro­van az iskoláknak, a melyek magánépüle­tekben vannak elhelyezve, még pedig nem csupán állami intézetek, hanem fővárosi intézetek is. Vannak állami intézetek is szép számmal, pél­dául a VI. kerületben, a Damjanich-utezában, Kőbányán és még másutt is. Egy kis összeirás van a kezemben, mely szerint tizenhat városi és állami iskola van bérházakban elhelyezve; ugy hogy házanként húsz lakást véve, már 320 lakás van igy elvonva lakásszükség enyhítése elől. (Ugy van!) Nekem nem volt és nem is lehet alkalmam és módom, hogy mindazokat a bér­házakat, a melyekben állami és más közintéze­tek vannak elhelyezve, felsoroljam. Azt hiszem, hogy ha e tekintetben az illető minisztériumok egy kis fáradságot vesznek maguknak, a mi hatalmukban áll, és összeiratják ezeket az épü­leteket, akkor a maga impozáns nagyságában fog feltűnni, hogy hány ház van, a mely köz­intézetek czéljaira a magánosok elől el van fog­lalva. (Igaz! Ugy van!) Szerintem a kormány elsősorban arra volna utasítandó, hogy ezeket a közintézeteket a magánházakból kihelyezze és ezen közintézetek részére állami épületeket emeljen. (Helyeslés.) És ennek nemcsak a lakásínség enyhítése czéljá­ból volna nagy eredménye, hanem abból a szempontból is, hogy a most teljesen stagnáló építési ipart egyszersmind fellendítené. (Igaz! Ugy van!) Meg kell egyszer kezdeni az épít­kezést és ha lendületbe jön, azt hiszem, hogy egészen más képet fog nyerni a magánépit­kezési vállalkozás is. En már csak azért is szükségesnek tartom ezt, mert nagyon jól tud­juk, hogy pl. Budapesten az építési ipar a leg­szorosabb összefüggésben van számos más ipari vállalkozással és a legnagyobb tömegekben fog­lalkoztatja a legkülönböző águ iparokat, szol­gáltat munkát és látja el a munkásokat. E tekintetben az r építési szabályzatot is át kellene alakítani. Évek óta hallom már, hogy foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hogy a mostani szabályzatot a mai szükségleteknek megfelelőleg KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVI. KÖTET. átalakítsák. Én nem tudom, hogy hány évtized­del ezelőtt készült a szabályzás, de tudom azt, hogy a mai viszonyoknak már meg nem felel, hogy azt kellőképen át kell alakítani, hogy ez által az építkezéseknek útjában álló ez a hatalmas akadály elhárittassék. Ezeket kívántam röviden előadni, t, ház, és ezekre kívántam felhívni a t. ház figyelmét azért, hogy az én szavam ne csak a pusztában elhangzó szó legyen, hanem hogy valósággal cselekvésre is indítsuk a kormányt. (Helyeslés.) Itt gyorsan és erélyesen kell cselekedni, egy­részt a lakásszükség pillanatnyi enyhítése szem­pontjából, a mint azt előadni bátor voltam, de másrészt egy radikális megoldás szempontjából is, a mi másodsorban, később fogja majd hatá­sát éreztetni. Mindezeknél fogva a következő interpel­lácziót vagyok bátor intézni az összminiszterium­hoz (olvassa): »1, Van-e a minisztériumnak tudomása a a székes-fővárosban uralkodó lakás-szükségről? 2. Minő intézkedéseket kivan a minisz­térium tenni e baj orvoslására és hajlandó-e különösen e baj enyhítése czéljából a magán­házakban elhelyezett közhivatalok és állami intézetek számára középületeket emelni ?« Kérem az interpellácziómat az összminisz­teriumnak kiadni. (Helyeslés és taps.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik az össz­miniszteriumnak. Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Bredicean Koriolán! Bredicean Koriolán: T. képviselőház! Nem egyszer hallottuk már az itteni szónokok ajkai­ról hangoztatni, hogy itt az országgyűlésen nagyon is sokszor csépeljük az igazságot, (Fel­leiáltások: Az üres szalmát, nem az igazságot!) De szükség van erre, t. képviselőház, hogy azoknak a fülén keresztül hatoljon az igazság, a kik azt vagy nem hajlandók, vagy nem tud­ják megérteni és nem akarják megtartani. Az első igazság az, t. képviselőház, hogy a törvény és a jog tiszteletének érvényt kell sze­rezni. (Folytonos zaj.) Jogállam törvénytisztelet nélkül nem állhat fenn. Enök : (csenget) : Csendet kérek t. ház! Bredicean Koriolán : A jognak tiszteletben tartása mindnyájunknak a kötelessége ez a köz­polgároknak is érdeke, de első kötelessége, azok­nak, a kik a törvényt alalmazzák, elsősorban kötelessége a hivatalnokoknak, hogy azok is megtartsák a törvényt. Megtörtént t. ház, hogy Temes vármegyé­ben Ság német lakosságú és Murány román lakosságú községben a pozitív törvényre támasz­kodtak és az egyik községben, Ság községben, a német nyelvet állajátották meg a község jegyző­könyvi nyelvéüL Murány községben pedig a román nyelvet. És megállapították ezt, a mint mondom, a törvény alapján. (Zaj. FelMáltásoJc 3ö

Next

/
Thumbnails
Contents