Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-285

282 285. országos ülés 1908 márczius 7-én, szombaton. balfelöl: A római jog alapján!) Nem a római jogban van, hanem a magyar jogban van. Lehet, hogy politikai színezete szerint egyiknek tetszik, másiknak nem, de tény az, hogy ez pozitív törvény. Azt mondja ugyanis az 1868: LIV. t.-cz. 20 §-a: »A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, a melyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja.« Ez tehát pozitív törvény, közjogi törvény, a mely sajnos, nem tartatik he Magyarországon. (Zaj. Ellenmondások. Elnök csenget.) Tehát törvény az, hogy a népnek joga van követelni, hogy a községben a jegyzőkönyvet saját anyanyelvén vezettessék, mint a melyet legjobban ért meg. A törvény szerint jogunk van a községeknek hivatalos nyelvüket megállapítani és kérdem, vájjon milyen legyen a tisztán románok által lakott községben a hivatalos nyelv? Hiszen a nyelv közvetítési eszköz, hogy az emberek megértessék magukat egymással. Ha a törvény ezen intézkedését elkerülik, a népet ezen jogától megfosztják, akkor nagyon sok kár hárul a szegény népre és hiába vannak a hazafias tendencziák, mert még nem találkoztak olyan nagy magyarok, a kik kimentek volna és meg akarták volna a nép kárát fizetni. Maradjanak tehát önök dicsőséges tendencziáikkal, mi pedig azt követeljük, hogy a kormány és hatóságok obszerválják a törvény intézkedését. (Zaj.) Ez a határozat törvényesen hozatott, tehát approbálni kellett volna. A jegyző azonban tanult az előbbi kormány főispánjaitól és megföllebbezte, persze kényelemből, hogy ne legyen neki sok dolga. Pedig a jegyző a népért van, nem a nép a jegyzőért és ha a nép azt mondja, hogy két nyelv kell neki, a magyar és a német, vagy a román, akkor ki parancsolhat a községnek? Bárki ha akar, két kabátot vagy két nadrágot vehet magának! (Derültség! Zaj!) így jött a határozat a temesmegyei törvényhatósági bizottsághoz, a hol nem egyszerű parasztemberek, hanem nagytudományu emberek ülnek. Mit gondolnak, hogy ilyen okos korporáczióban találkozott valaki, a ki a törvényt meg akarta volna tartatni ? Nem, még maga az ügyész sem. De azt sem mondták, hogy jogos a határozat, hanem egyszerűen érdemileg el sem intézték, mert akkor megfellebbezték volna, a minisztériumban megbotránkoztak volna és megsemmisítették volna a helytelen határozatot, mert az utolsó időben legalább azt tapasztaltuk, hogy azt, a mi törvény, meg is tartják. De a törvényhatósági bizottság nem azt tartotta, hanem a következő határozatot hozta. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Bredicean Koriolán (olvassa): »Tekintettel arra, hogy a jelen határozat a községi szabályzatot érinti, a községi határozat ujabb megfontolás végett — kár, hogy azt nem írták, hogy megpuhitás végett — visszaadatik a községnek annál is inkább, mert indokolatlan a román jegyzőkönyvi nyelvnek bevezetése a magyar nyelv mellett.« Goldis László: Tiszta román községben! A törvényben is benne van ! Bredicean Koriolán : Ma mondta a miniszterelnök ur egy felszólalásra, hogy nem érdemes, hogy további indokolásba bocsájtkozzék. Valóban megáll az embernek az esze ! (Derültség.) Gaal Gaszton : Látszik! Bredicean Koriolán : Különösen Temes megyében, a hol Temesvárnak mostani képviselője a miniszterelnök ur, a ki határozottan kinyilvánította s legalább az ő szavát hallják meg Temes megyében, hogy a községekben a néppel való közvetlen érintkezés végett és a nép anyagi érdekeinek megoltalmazása szempontjából is feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a néppel a hatóságok a nép nyelvén érintkezzenek, hogy a nép a községi élet minden ágazatában képes legyen tájékozódni. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Én azt tartom, hogy az ilyen közjogi természetű, közjogilag biztositott jogok tekintetében nincs felebbezési joga senkinek. Hogyha a formalitások nem tartattak be a szavazásnál, van helye felebbezésnek, de ha a törvény érdemének eleget tett a képviselőtestület, akkor nincs. Hogyha a képviselőtestület egy ötöd része az illető nyelv bevezetése mellett szavazott és azt kivánta, akkor az feltétlenül azonnal érvényes és életbeléptetendő (Igaz! ügy van ! a nemzetiségiek padjain.) és nem szabad a törvényhatósági közgyűlésen deklamácziókkal nemzetiségi kérdéseket és ingerültséget provokálni a törvény be nem tartása miatt. Maniu Gyula : Mindennap megtörténik ! Bredicean Koriolán: Ilyen ügyben én nem hivatkozhatom az eszemre, hanem csak a törvényre. (Élénk derültség.) Kénytelen vagyok ezt megjegyezni, mert a mikor azt mondtam az előbb, hogy megáll az embernek az esze, Gaál Gaszton képviselőtársam azt mondotta, hogy látszik. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Bredicean Koriolán : T. ház ! Én a béke embere voltam mindig és az is leszek. Azért nyíltan bej elentem, hogy nemcsak a románság és a németség, hanem a Délvidéken mindazoknak körében, a kiknek érzéke van a nép jogai és pedig ugy politikai, mint törvényben biztositott olyan jogai iránt, a melyek a nép anyagi érdekeit is oltalmazzák, nagy felháborodást szült az a nagy felebbezési vita, a mely a törvényhatósági bizottságban folyt. És bár ott előkelő jogászok hívták fel a figyelmet a törvénysértésre, mégis a bizottság tagjai túltették magukat az ő érveiken, hogy ily módon terjeszszék a hazafiságot. A valódi hazafiságnak legkevésbbé van szüksége arra, hogy törvénysértéssel terjesztessék. Én tehát orvoslást kérek és keresek. *• Ne tessék ezt a törvénysértést szankczionálni. Nem