Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-285

278 285. országos ülés 1908 márczius 7-én, szombaton. ha rátekintünk az ir példára, látjuk, hogy az irek évszázadokon át voltak kénytelenek egy nagy világbirodalom ellen küzdeni és mégsem volt lehetséges az íreket megtörni, tönkretenni és kiirtani. (Ugy van!) Erős a meggyőződésem, t. ház, hogy a mi nem magyar ajkú népeinket sem fogja ez a házszabály megsemmisíteni . . , Goldis László: Nem bizony. Népeket nem lehet házszabályokkal tönkretenni! Vajda Sándor: . . . sőt semmi hatással sem fog lenni népeink sorsára, mert azok sorsát népeink speczifikus, kulturális és szocziális alkalmasságának a kérdése dönti el. (Ugy van! a nemzetiségiek padjain.) Ha Werbőczy Corpus Jurisának intézkedései sem voltak képesek az akkori kiváltságos osztályok nagy hatalmával minket megtörni és megsemmisíteni, méltóztassék elhinni, hogy nem lesz képes ez az egy, vagy akár száz papiros-paragrafuson alapuló házszábályszigoritás sem megtörni a mi népünk erejét és erőforrásait. Le fog dőlni azonban egy nagy intézmény, egy nagy eszme, a melyért mi is közösen akarunk küzdeni önökkel, le fog dőlni az alkotmány maga. (Igaz! Ugy van! a középen-) Mi szép lassacskán, de annál biztosabban fel fogjuk magunkat küzdeni arra a magaslatra, a mely minket, mint az országot alkotó népeket megillet. Fel fogunk azon a lej tön emelkedni lassan, de biztosan, mert mi hegységbeli népek vagyunk és gyermekkorunk óta hozzá vagyunk szokva, hogy a hegyek tetejére erős akarattal feljussunk. (Ugy van! Ugy van! a Mzépen.) Sokat lehetne még erről beszélni, de fentartom magamnak azt a jogot, hogy majd a részletes vita során bonczolgassam mondatról mondatra ezt azt indítványt. Remélem azonban, hogy akkorra, a mikor a részletes vitára kerül a sor, paktumok és kompromisszumok utján oda fogunk jutni, hogy egy jobb házszabályrevizióval fogunk szemben állani és akkor egészen más lesz a mi szerepünk is, mint a mai tárgyalás alapját képező inditványnyal szemben. Még csak a trónbeszédnek egy passzusára kívánom a t. házat emlékeztetni (olvassa): »A törvényes jogrend helyreállítása a korábbi országgyűlés által kiküldött országos bizottságok által előkészített, s Horvát-SzlavonDalmátországokkal kötendő pénzügyi egyezmény mielőbbi beczikkelyezését is megkívánja. A társországok törvényesen biztosított autonóm jogkörének sértetlen megóvása, anyagi érdekeinek és fejlődésének egyenletes gondozása mellett az a törekvés vezeti kormányunkat, hogy saját részéről is elősegítse ezen országok szabad irányú, s haladó fejlődését, hogy lehetőleg azonos jogintézmények utján is megerősítse a szent korona országainak állami összetartozandóságát. Az alkotmányos élet korszerű fejlesztésének szempontjából legfontosabb feladatát képezendi kormányunknak, hogy a politikai jogokat a társadalom minden rétegére kiterjesztve, a nemzet egészét vigye be a politikai élet sánczaiba. E végből készitendi elő az általános szavazati jog szabad gyakorlására vonatkozó javaslatait ugy a demokratikus eszme korszerű kívánalmainak, valamint a magyar állam nemzeti jellegének megóvása mellett.« Ez eléggé nyílt beszéd, ez azt bizonyítja, hogy a mi kormányunk legfőbb feladata lett volna már régen megteremteni az általános, titkos és egyenlő községenkinti választói jog alapján a választási törvényt. Majd hogyha az uj parlament összeült volna, majd szerkesztett volna magának házszabályokat, a melyeket jóknak tart, mert hogyha tényleg a nép akaratát képviselő parlament fog összeülni, akkor hiába minden erőltetés, mert az a parlament elég erős lesz, hogy oly házszabályokat alkosson magának, a milyeneket ő tart jóknak és^ nem a milyeneket mi akarunk ráoktrojálni. Ép azért és mivel mindig az időkimélésre történik hivatkozás a t. kormány részéről, nagyon is ideje volna már, hogy tudjuk meg, miről is lesz szó, a mikor a választói jog reformja lesz napirenden. Ezért is bátorkodom egy határozati javaslatot benyújtani, a mely a következőleg szól: (Halljuk! a Jcozépen.) ^Határozati javaslat. Jelentse ki a ház, hogy a parlamenti kisebbség védelmére szolgáló házszabályoknak a többség egyoldalú akaratával való megváltoztatása etikai és parlamenti lehetetlenséget képez. Ennélfogva egy, az összes parlamenti pártok által elfogadható módosítási indítvány megszövegezése végett a ház egy pártközi parlamenti bizottságot küld ki. E bizottság jelentésének beterjesztésével egyidejűleg a kormánynak az általános, titkos és egyenlő választójogra vonatkozó törvényjavaslata is beterjesztendő.* Azt hiszem, t. ház, hogy méltányolni fogja a ház ezeket a következő szempontból: Minket, nemzetiségi pártot, már többször elismertek pártnak, meg is hívtak egy-két ankétre, azután nem hívtak meg, sőt a disszidenseket sem hívták meg. Meglehet, hogy a disszidensek most odiózusak; lehet, hogy mi még odiózusabbak vagyunk mint párt, de a méltányosság és a jövőre való tekintetek, valamint a jogérzés magában véve is megkívánják, hogy tekintetbe legyen véve gyenge akaratunk és szavazatunk is. Goldis László : Parlamenti illendőség! Vajda Sándor: Minthogy ez a házszábályszigoritás csakis a kisebbség ellen irányul, természetesnek kellene lennie, hogy hallgassuk meg a kisebbségeket is, mert hogyha nem is fogjuk érvényesíthetni akaratunkat, és nem is tudjuk majd megakadályozni az indítványnak törvényerőre emelését, de legalább az a tudat boldo-