Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-284

254 28b. országos ülés 1908 márczins 6-án, pénteken. a képviselő urat, annyit megvárhatok a képviselő úrtól, hogy engem türelemmel hallgasson meg. (Élénk helyeslés.) Ugron Gábor képviselő kezdeményezte ezt a kérdést; azután e felett sokáig tanácskoztunk, kontempláltunk. Körülbelül eltelt félesztendő, mikor azután az elnökség állott elő azzal a javaslattal, nem inczidentaliter, hanem Ugron Gábor kezdeményezése folytán. Az elnök — Návay Lajos alelnök ur volt — a következő bejelentést tette (olvassa): »T. ház! Mielőtt a tárgyalást folytatnék, van szerencsém bejelenteni, hogy tekintettel 3iPP£L ai körülményre, hogy szentesitett törvények alap­ján horvát nyelvű felszólalások is lesznek e javaslat tárgyalásával kapcsolatosan, az elnök intézkedett, hogy egyrészt egy horvát gyorsíró legyen a ház gyorsírójául alkalmazva, másrészt, hogy dr. Rajic Dusán horvát tolmács gyanánt az elnök mellett szerepeljen. Méltóztatnak ezt tudomásul venni? (Helyeslés.) Akkor ezt hatá­rozatképen kimondom,« Nagy tévedés azt hinni, hogy a tolmács a horvát képviselők érdekében alkalmaz tátik. (Elénk helyeslés.) Polónyi Géza: Nem mondtam! Elnök: Ellenkezőleg! (Félkiáltások a közé­pen : A ház érdekében!) A ház érdekében tör­ténik a tolmács alkalmazása, mert a házszabá­lyok kötelességeket rónak az elnökre, házsza­bályszerüleg kell vezetni a tanácskozást. Már most a törvény megengedi, hogy a képviselők a horvát nyelvet is használhassák. (Felkiáltások a baloldalon: Is!) A horvát nyelvet is használ­hassák. Hogy az »is« szó ott van, ez azt jelenti, hogy annak a megválasztása, vájjon a horvát nyelvet használják-e vagy a magyar nyelvet, tisztán az illető horvát képviselő urak joga. (Elénk éljenzés és taps a horvátok padjain. Ellenmondás a baloldalon- Elnök csenget) Csendet kérek! A tolmács tehát tisztán a képviselőház ér­dekében alkalmaztatik, mert mikor egyfelől a törvény ugy rendelkezik, a hogy az imént jelez­tem, másfelől pedig a házszabály az elnöknek kötelességévé teszi, hogy a házszabályok felett őr­ködjék és a tanácskozást vezesse, akkor itt oly ellentét áll elő a törvény és a házszabály kö­zött, a melyet áthidalni nem lehet másként, mint vagy ugy, hogy megköveteljük az elnök­től, hogy horvát nyelven is tudjon, a mi ab­szurdum, vagy pedig ugy, hogy tolmácsot alkal­mazunk az elnök mellett . . . (Zaj.) Csendet kérek, t. ház. Méltóztassanak csendben lenni! (Halljuk! Halljuk!) Ismétlem, vagy pedig tolmácsot kell alkal­mazni, a ki lefordítja a horvát beszédeket, hogy a horvát képviselők azon jogukon felül, hogy a horvát nyelvet is használhatják, ne juthassanak abba a helyzetbe, hogy még házszabályellenesen is beszélhessenek. Ugron Gábor: Hogy eltérjenek a tárgytól. Elnök: Mert ha nincsen tolmács, akkor, ha a törvény rendelkezése végrehajtatik és meg­engedtetik, hogy horvát nyelven beszélhessenek, beszélhetnek mindenről, eltérhetnek a tárgytól, általában akkor képtelenség itt a tanácskozáso­kat a házszabályok ós a törvény értelmében helyesen vezetni. Ez a határozat tehát egyáltalában nem inczidentaliter, nem a házszabályokhoz való hozzászólás alkalmából hozatott. Méltóztassanak az eddigi gyakorlatot megnézni és látni fogják, hogy soha senki azon a czimen, hogy a ház­szabályokhoz hozzászólott, határozatokat nem provokált és nem provokálhatott. Ha méltóz­tatnak megváltoztatni akarni a ház határozatát, annak megvan a maga módja. Méltóztassék a képviselő ur az inditványkönyvbe bejegyezni indítványát; méltóztassék annak tárgyalásra tűzését kívánni és ha ennek során a képviselő­ház határozatot hoz, akkor ennek meghozatala egészen a helyén lesz. De engedelmet kérek, azon a czimen, hogy a képviselő ur hozzászól a házszabályok 215. §-ának c) pontjához, határozatot hozni itt a házban egyáltalában nem lehet; soha senki nem is állott elő ilyen kívánsággal és még kevésbbé ment odáig a ház, hogy a házszabá­lyokhoz való hozzászólás alkalmával határozatot hozott volna. Ez ellenkezik a gyakorlattal és ezt én a magam részéről meg sem engedném. Ezek azok, a miket ezzel az ügygyei kap­csolatosan elmondani kívántam. (Helyeslés.) Polónyi Géza: T. ház! Félreértett szavaim értelmének helyreállítása végett kívánok néhány megjegyzést tenni. És pedig kezdem a végin. Örvendetesen konstatálom, hogy a t. elnök ur kijelentette, hogy a házszabályokhoz való hozzá­szólás alkalmából határozatot hozni nem lehet. Ebben az enuncziáczióban én nemcsak megnyug­szom, hanem kérem a t. házat és a mélyen t. elnök urat, hogy a háznak azt a határozatát is, a midőn egyszer a mélyen t. elnök ur a házszabályok értelmezésének kérdésében fel­vetette a határozathozatal kérdését, reasszumálni méltóztassék. Elnök : Sohasem vetettem fel a kérdést; soha a ház ebben nem hozott határozatot. Ez nem felel meg a valóságnak. Polónyi Géza: Itt van a napló! Elnök : Olyan napló nincs ! Polónyi Géza: A másik dolog, a mit szavaim értelmének helyreigazításául meg kell említenem, azt, a mit mondottam, hogy t. i. a háznak az a határozata, a mely elrendeli a tolmács alkal­mazását, nem házszabályszerű előkészítés mellett, nem azon az utón jött létre, hogy egy képviselő indítványt jegyzett be a ház inditványkönyvébe és hogy az megfelelően napirendre tüzetett volna. Épen ennek hiányában konstatáltam azt, hogy a határozat inczidentaliter hozatott. Epén cz'clnök

Next

/
Thumbnails
Contents