Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-283

24ü 283. országos ülés ÍÖ08 márczius 5-én, csütörtökön. •hozni. * Erre vonatkozólag tett egy rövid kijelentést gróf Apponyi Albert kultuszminiszter ur is a következőkben (olvassa): »Azokkal a fejtegetésekkel, a melyeket sajnálatomra az előttem szóló t. képviselő ur is ismételt, bogy ez a házszabály, a melyet mi hozunk javaslatba, a létszámemelés könnyebb keresztülvitelének érdekében történik, bocsánatot kérek, ilyen dolgokkal még csak vitatkozásba sem bocsátkozom.« T. képviselőház ! Ez tiszta, világos beszéd. Mind a két miniszter ur ünnepélyesen kinyilatkoztatta azt, hogy a házszabály revíziója mögött semmiféle katonai kérdés, létszámemelés nemzeti reformok nélkül nem lappang és nem lappanghat. Csakhogy miként egyeztethető össze ezzel az, a mi a függetlenségi pártnak, ha jól emlékszem, február 23-án tartott értekezletén ment végbe. Ott ugyanis akadtak egyes aggodalmaskodók, a kik azt mondták : hátha mégis katonai kérdések rejtőznek ezen javaslatok mögött? Például Kmety Károly t- képviselő ur a maga aggodalmait a következőkben fejezte ki (olvassa): »Kniety Károly hozzájárul általánosságban az előterjesztett házszabálymődosításhoz; hangsúlyozza, hogy a módosítás csak Magyarország belső ügyeire vonatkozik és semmi olyan ügyekre, a melyek Ausztriával közösek vagy Ausztriával közös egyetértéssel intézendők, a minő a bankügy is, a sürgősség nem terjed ki. Elfogadná az indítvány utolsó pontját, a mely azt mondja, hogy ezen sürgősség szerint lesz tárgyalandó a megalkotandó végleges házszabálytervezet, de csak arra az esetre, ha megnyugtató kijelentést kap abban a tekintetben, hogy az a bekövetkezendő végleges házszabály-módosítás nem fogja ezt az ideiglenes házszabálymódositást meghaladni sem szigor, sem terjedelem tekintetében, tehát ha a végleges ós a következő országgyűlés számára alkotandó házszabályrevizió sem fogja a sürgősen tárgyalandó ügyek körébe a közös ügyeket és a katonai ügyeket bevonni.« T. képviselőház! Ebben a javaslatban nincsen lehetetlenné téve, hogy a revíziónak éle ne forduljon a nemzetiségek, horvátok, szocziálisták és nem tudom miféle veszedelem ellen. Hanem igenis, csak azon aggodalmának adott kifejezést Kmety Károly t. képviselő ur, bogy a véglegesen megalkotandó házszabály sürgősségi esetei alól a közös ügyek és a katonai ügy vonassanak ki. Ennek az indítványnak sorsa mindnyájunk előtt ismeretes. Azokat az aggályokat, a melyeket érintettéin, legkönnyebben lehetett volna eloszlatni, azt a rémregényt legkönnyebben lehetett volna elhallgattatni, ha a függetlenségi párt értekezlete elfogadta volna a Kmety-féle módosítást és garantálta volna azt, a mit ő garantáltatni akart. Azonban a Nagy Emil-féle javaslat változatlanul elfogadtatott, és a mi a legjellemzőbb, a belügyminiszter ur kifejezetten azt állította Kmety Károlynak adott válaszában, hogy épen ezeket az aggodalmakat nem hajlandó respektálni, nem hajlandó tekintetbe venni a házszabály revíziója alkalmából. Nevezetesen igy nyilatkozott Andrássy Gyula gróf a Kmety-féle aggodalmakra vonatkozólag (olvassa) : ^Andrássy Gyula gróf minden félreértés elkerülhetése végett kötelességének tartja egy pár perezre az értekezlet figyelmét igénybe venni. Semmit sem utál annyira, mint olyan megállapodást, a mely nem teljesen világos és a melyet azután utólag a legjobb hiszeműséggel is félre lehet magyarázni. Kmety Károly azt mondotta, hogy két feltétellel járul hozzá Nagy Emil indítványához. Az első feltétel az, hogy a végleges házszabály ne legyen szigorúbb annál, a melyet most terjesztettek be. Erre nézve igenis történt megállajíodás, még pedig akképen, hogy a miniszterek természetesen nem mint kormány, hanem mint magánegyének kijelentették, hogy nem kivannak a mostaninál szigorúbb végleges házszabályt alkotni, nem fognak olyat javasolni és nem fognak olyanra szavazni. Ez bevégzett tény, ezt állják is. A másik feltétel azonban, a melyet Kmety Károly felhozott, egészen uj, és teljes nyíltsággal kijelenti, hogy a maga részéről ahhoz egyénileg nem fog hozzájárulni. A megállapodás e tekintetben az volt, hogy ez a kérdés kikapcsoltatik most és a végleges házszabály megalkotásakor fog csak eldöntetni. Minden fél fentartotta a maga elhatározási szabadságát. A maga részéről is ragaszkodik ahhoz a felfogáshoz, amelyet nem ötletszerüleg tett magáévá, a mely kardinális alajüétele meggyőződésének és a melytől el nem térhet a nélkül, hogy ne volna az az érzése, hogy az ország érdekét veszélyezteti.« Denique, t. képviselőház, sem az aggodalmak nem lettek eloszlatva, sem a katonai kérdés nem lett kikapcsolva, sem pedig nem lettek megnyugtatva azok, á kik a revíziótól féltették a katonai kérdések nemzeti irányban való elintézését a jövőben. Ugyanígy járt azon indítvány is, a melyet a t. disszidens képviselő urak nyújtottak be, és annak tekintetbe vételét kérték. Csodálatosképen ezen indítvány is, mint minden indítvány a nemzetiségek kezelésére vonatkozólag, a szabad kéz politikáját biztosította. Mivel azonban ezen indítványban és módosításban is benne volt a közös ügyek és a katonai ügy kikapcsolása, ezért a disszidensek módosítása is a Kmety Károly-féle módosítás sorsára jutott. A kultuszminiszter ur a katonai kérdéseket is a nemzetiségekkel való vonatkozásban ugy tünteti fel, hogy ezáltal a függetlenségi párt egyes tagjait szintén a revízió megszavazására birja. Azt mondja a kultuszminiszter ur (olvassa) : »Ha tehát nagyobb hatalommal vonulnak be azok az elemek, a melyekre nem lehet feltétlenül számitanunk a magyar nemzeti irányú