Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-282

218 282 országos ülés 1908 február 29-én, szombaton. ségét védelmezik mindenkivel szemben. (Igaz! balfelöl.) Nem vagyok hajlandó senkinek sem fegyvert adni a kezébe, hogy engem azzal gyilkoljon meg ő, a mit én adtam a kezébe. A mi azt illeti, hogy katonai kérdés lesz-e a napirenden, vagy nem, arról más alkalommal szólok. Befejezésül, hogy el ne felejtsem, fakó irataim közül, a húsz emberből álló obstrukczió idejéből akarok egy rövid idézetet felolvasni. Lemondok arról, hogy a ráolvasás művészetével detektáljam a t. házat. Rég elmúlt idő, a mikor a beszédek ráolvasásának hatása volt, de a t. képviselőháznak és a t. képviselő urnak nagy argumentuma a húsz képviselő ellen folytatott harcz. Mondom, a magyar parlamentben egyetlenegyszer vezetett húsz képviselő obstrukcziót, az Ugron Gábor t. képviselőtársam vezetése alatt állott. Akkor is kérve könyörögtem, hogy hagyják abba. Tudtuk, hogy idő múlva érvet kovácsolnak belőle a nemzeti kisebbség ellen, a szólásszabadság korlátozására. Mindenre el voltam készülve, csak arra nem, hogy Szaturnus maga falja föl gyermekeit. Most már méltóztassék megnézni, hogy a húsz ember obstrukczióját mivel védelmezte Ugron Gábor? Azt mondta (olvassa): »Miért volt e harcz ?« Nem ugy, mint most mondják, hogy személyes harcz volt Tisza ellen, hanem egy nagy alkotmányjogi harcz volt az, (Olvassa) : »Arról volt szó, hogy a Háznak van-e joga a magyar ezredek szolgálati nyelvét Ausztria nélkül és annak akarata ellenére megállapítani? Nem győztünk, mert az ellenzék nem tartott össze, sőt cserben hagyta ezt az álláspontot. Ellene áskálódtak azoknak, a kik minden hamis ürügy ellenére a harczban kitartottak. Nem volt elég, hogy ők nem teljesítették kötelességüket, hanem arra törekedtek, hogy a mi nekik nem sikerült, másoknak se sikerüljön. Itt volt a hiba és bün. Emlékezhetnek önök, hogy a múlt országgyűlésen, márczius 10-én egy szomorujátékot adtak elő a képviselőházban. Thaly Kálmán reszkető hangon békére, egyetértésre intette a képviselőket. Miért? Mert a miniszterelnök javaslatot terjesztett elő, a mely a házszabályoknak olyan módosítását czélozta, a mely a közszabadságnak, a kéj>viselői szólásszabadságnak veszedelembe sodrását jelentette. Inkább adjuk meg, a mit kivan, mintsem hogy e gonosz szándékát megvalósítsa. Akkor sokan azt kérdezték tőlem, miért álltam föl és jelentettem ki, hogy elállók a harcztól? Ha tudtam volna, hogy huszonöt ember áll mögöttem, a ki tovább harczol, akkor, ha az ég a nyakamba szakadt volna is, kiütöttem volna az ég bordáit és fölemelt fővel küzdöttem volna tovább. De láttam, stb.« T. ház! Hogy Ugron Gábor t. képviselőtársamnak vezérlete alatt történjék meg az, hogy nem busz képviselővel, de Magyarországnak esetleg 200 embert számláló nemzeti tábora ellen az ilyen módon applikált házszabálylyal korlátozzuk a nemzeti ügy védelmét, és tegyük ezt akkor, mikor a katonai kérdések megoldása a küszöbön kopogtat: ezt tartom sem helyesnek, sem függetlenségi elveimmel egyezőnek és azért nem is támogatom. Voltam, vagyok és maradok a mellett, hogy mig a katonai kérdésben is a nemzetnek a most élő törvények alapján való jogait ki nem vívtuk, bármilyen kicsiny legyen az a fegyver, a mely még a nemzet kezében van, azt én ki nem ejtem, és ennek folytán a szólásszabadságnak ilyen módon való korlátozására szolgáló ezt a módosítást, mely azt jelenti, hogy egy fegyvertől fosztjuk meg a nemzeti ellenállást, el nem fogadom. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök : T. ház! A tanácskozásra szánt idő eltelvén, mielőtt rátérnénk az interpelláczióra, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag fogok javaslatot tenni. Javaslom, hogy a ház, tekintettel a farsangi ünnepekre és a delegácziós ülésekre is, legközelebbi ülését csütörtökön, márczius hó 5-én d. e. tiz órakor tartsa meg. Ennek az ülésnek napirendjéül javaslom: 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatását, 2. Nagy Emil képviselő indítványát a házszabályok módosítása tárgyában. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen !) Akkor a legközelebbi ülés idejét és napirendjét ekkép megállapítottnak jelentem ki. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszternek válasza. Bozóky Árpád képviselő interpellácziójára, a közoktatásnak Szeben vármegyében a magyar államra nézve veszélyes iránya miatt. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az interpellácziónak tárgya oly fontossággal bir, hogy talán nem volna czélszerü, ha a háznak mostani kimerült állapotában foglalkoznám vele; és mivel fontos, de nem sürgős természetű, kérném a t. házat, méltóztassék most engem felmentem a válaszadás alól, majd később leszek bátor a háznak bejelenteni, hogy mely napon kívánok válaszolni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Méltóztatik a t. háznak ehhez hozzájárulni? (Igen.) Következnek az interpellácziók. Hammersberg László jegyző : Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! (Nagy zaj.) Felkiáltások: Jövő héten!) Kérem a t. házat, ajándékozzon meg engem szives türelmével és figyelmével. (Zajos felkiáltások: Eláll!) Elnök: Csendet kérek ! Nagy György: (Folytonos zaj.) T. ház! Én olyan tárgyban interpellálok, a melynél nem hittem, hogy az ilyen türelmetlenséggel és közönynyel fog találkozni, hiszen az állami élet mostoháiról, az özvegyekről és árvákról van szó. (Nagy zaj.) Ep azért, mert ebben a parlamentben ez iránt a kérdés iránt bántó közönyt