Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-282

188 282. országos ülés 1908 nyomatni és annak idején napirendre kitűzni méltóztassék. Elnök: Kérdem a t, házat, méltóztatik-e az előadó ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Kérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék az indítvány- és interpellácziós könyveket felolvasni. Hammersberg László jegyző: Tisztelettel jelentem, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós könyvben azonban a következő ujabb bejegyzések vannak: 1908 február 27-éről Nagy György képviselő ur interj)ellácziója a pénzügyminiszter úrhoz az 1885 : XI, t.-cz. 3-ik, vagyis az állami tisztviselők, altisztek és szolgák özvegyeinek és árváinak ellátásáról intézkedő fejezet rendelkezéseinek sürgős módosítása tárgyában ; 1908 február 28-áról Vlád Aurél képviselő urnak interpellácziój a a miniszterelnök úrhoz a katonai kérdések bekapcsolása tárgyában ; 1908 február 28-áról Polit Mihály képviselő ur interpellácziój a a miniszterelnök úrhoz a novibazári szandzsák vasút tárgyában a maczedóniai kérdés fejlődése kapcsán ; 1908 február 28-áról Nagy Dezső képviselő ur interpellácziój a az összminiszteriumhoz a Budapest székesfővárosban létező lakásszükség tárgyában. Elnök : Javaslom a t. háznak, hog}^ az interj)ellácziókra fél kettőkor térjünk át. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Bozóky Árpád képviselő ur, a ki megindokolja a tiz katasztrális holdat meg nem haladó földbirtokok csere-ügyletének bélyeg- és illetékmentességére vonatkozó indítványát. Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Á földmivelésügyi tárczának 1907. évi költségvetése alkalmával felvetettem azt az eszmét, hogy a magánutú tagosítások előmozdittassanak azáltal, hogy a magánúton való tagosítások, illetőleg az apró földbirtokok cseréi bélyeg- és illetékmentesek legyenek. (Helyeslés halfelöl.) Az eszme akkor is nagyon tetszett, sőt a földmivelésügyi miniszter ur megkért engem, hogy ez iránt határozati javaslatot adjak be majd akkor, midőn a költségvetésnek »Illeték« tételét tárgyaljuk. Felhoztam a dolgot akkor a függetlenségi párt értekezletén is, a mely engem azzal bizott meg, hogy határozati javaslatot adjak be. Beszéltem akkor a pénzügyminiszter úrral a kérdésről, a ki szintén helyeselte ezt a dolgot és miután megígérte, hogy ilyen törvényjavaslatot maga fog beadni, én nem terjesztettem elő határozati javaslatomat, hanem csak ismét felvetettem az eszmét az illetékek tételénél. A pénzügyminiszter ur épen most egy éve ebben a tárgyban a következő ígéretet tette itt a képviselőházban (olvassa): »Wekerle Sándor miniszterelnök : T. ház! Két irányban történt felszólalás. Bozóky t. képviselőtársam azt kívánja, hogy a kisebb birtokok olyan cserélése, a mely bruár 29-én, szombaton. birtokrendezés czéljából történik, illetékmentességben részesittessék. Egyik alapelve az illetéki szabályoknak, hogy a tagositási és birtokrendezési munkálatok s az azok eszközlésére véghezvitt jogügyletek illetékmentességben részesüljenek. Azért igyekeztem már korábban is ezen elvet keresztülvinni és remélem, hogy adminisztratív utón is képes leszek ott, a hol valóban birtokrendezési czélból történik a csere, a jogügyleteknek ezt az illetékmentességét keresztülvinni. Ezt különben egy közelebbről előterjesztendő javaslatban is fogom beadnk. Ezt Ígérte akkor a pénzügyminiszter ur s ebt bői világos az, hogy ennek a törvényjavaslatnak pénzügyi akadályai nincsenek. Az általános gazdasági okok pedig, azt hiszem, nagyon is kívánják, hogy ez a törvényjavaslat elfogadtassék. Mezőfi Vilmos: Ugy van! Százával mennek tönkre a kisgazdák ! Bozóky Árpád : Az átmeneti kormány programmja maholnap lejárófélben van. Most megcsináljuk a házszabályreviziót, azután az általános választói jogot és ezzel az átmeneti kormányzat programmja ki lesz merítve ugy, hogy ezen kormányzatnak, ha törvényjavaslatom most el nem fogadtatik, nem igen fog már módjában állani, hogy a pénzügyminiszter urnak ezt az igéretét beváltsa s azért beterjesztettem törvényjavaslatomat. A törvényjavaslat alapelve az, hogyha két vagy több birtokot cserélő fél azért cseréli el földjeit, hogy ezáltal földjeik részei közelebb jöjjenek egymáshoz és hogy igy földjeik tagosithatók legyenek és hogyha az elcserélendő földek egyike sem nagyobb i. tiz katasztrális holdnál, akkor a csere iránt kötött minden jogügylet bélyeg- és illetékmentes legyen. Mezőfi Vilmos : Nagyon helyes ! Bozóky Árpád : Ezt a törvényjavaslatot indokolj a az a körülmény, hogy most különösen az úrbéri községekben, de főleg a Székelyföldön nagyon gyakori eset, hogy valakinek két-három katasztrális hold terjedelmű földje 40—50 darabban van ; a földek szélessége 2—3, hosszúsága pedig 200—300 öl. Természetes, hogy az ilyen földeken hasznos gazdálkodást végezni nem lehet; oda tanyát építeni nem lehet. Már pedig, mint alföldi ember, tapasztalásból mondhatom, hogy különösen a kisbirtokos földje akkor használható ki igazán, hogyha künn lakik a tanyán és ott baromfitenyésztése van, mert a baromfitenyésztés Magyarországra nézve manapság már hasznosabb gazdasági ág, mint a búzatermelés. Hiszen ma már többet viszünk ki külföldre baromfitermékekből, mint búzából, nagyon is okos dolog tehát mezőgazdasági tekintetben, hogyha előmozdítjuk magánúton a tagosítást, hogyha valakinek tiz hold földje ötven darabban van, az hozza egy darabba, építsen ott tanyát, lakjék ott künn és űzzön, a mi a leghasznosabb, baromfitenyésztést. (Helyeslés baljelől.) Ma ezt nem lehet megcsinálni, mert a cserének útjában áll az illeték és a bélyeg. A kinek egy-két