Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-281

172 281, országos ülés 1908. február 28-án, pénteken. kívánja továbbá azt, hogy a sürgősség kimondásánál, a névszerinti szavazás kérésénél és a képviselők megszámlálásánál 100 jelenlevő képviselőnek kívánsága legyen irányadó, de nem gondoskodik egyúttal arról is, hogy a határozatképesség és a tanácskozási képesség tekintetében is felemelje ezt a számot. Mert, t. képviselőház, abszurdum elképzelni, hogy a névszerinti szavazás kívánásához 20 képviselő helyett 100 képviselő legyen szükséges, és a határozatképesség is csak 100 képviselő jelenlétéhez van kötve. Bocsánatot kérek, hogy lehet azt elképzelni, hogy a mikor 100 ember határozatot hozhat, ugyancsak 100 ember kérhesse a névszerinti szavazást, 100 képviselő kérése legyen szükséges ahhoz, hogy a szavazatok megszámlálása történjék ? Hiszen akkor tulaj donképen az egész határozatképes háznak kellene ezt kérni. Ha tehát egy oldal ulag felemelik ezt a számot, tessék felemelni a határozatképességhez megkívántató számot is. De egyfelől a kisebbséget annyira megterhelni, a kisebbséggel szemben olyan kívánalmakat támasztani, a melyeknek a teljesítésére az esetleg képtelen és a többségre nem rakni olyan feladatokat, a melyek tulaj donképeni kötelességet képeznek, ez még sem méltányos eljárás. Hiszen minden képviselőnek kötelessége jelen lenni a ház ülésén,^ kötelessége részt venni a ház tanácskozásaiban. Es ennek daczára látjuk, hogy a mostani házszabályok a képviselőknek a helyzetét nagyon is kényelmessé teszi. A tanácskozó képesség tekintetében a mai házszabály megelégszik 40 képviselő jelenlétével, a határozatképesség tekintetében megelégszik 100 képviselő jelenlétével, ugy hogy a döntés 50—51 képviselő kezébe van letéve, tehát tulaj donkép a parlament egykilenczed részének a kezébe. A hol a többség dolga ilyen kényelmes, a nélkül, hogy a többségnek ezen kényelmes helyzetét megbolygatnák, a kisebbség részéről elérhetetlen, úgyszólván lehetetlen feltételeket kívánni: azt hiszem, ez annyira megbolygatja a kisebbség és a többség közti egyensúlyt, hogy ehhez az ellenzék, a nélkül, hogy megfelelő ellenértéket kapna, hozzá nem járulhat. (Helyeslés a középen.) Hiszen, t. ház, nem arra való a képviselő és nem azért küldték őket a házba, hogy csak mulassanak Budapesten, hanem azért, hogy teljesítsék képviselői kötelességüket. Azt hiszem az igazi parlamentarizmus és az igazi parlament követelménye, hogy a parlament tagjai kötelességüket teljesítsék, (Helyeslés a középen.) És ha azt az ellenvetést hozzák fel, hogy akár a tiszteletdíj csekélysége, akár a képviselőház tagjainak szegénysége folytán nincsenek abban a helyzetben, hogy a ház ülésén jelen legyenek, akkor tessék felemelni a tiszteletdijat, de azután meg is dolgozzék érte a képviselő és teljesítse kötelességét lelkiismeretesen, nem pedig hónapokon át odahaza üljön és csak egyszer-kétszer-háromszor jöjjön fel egy esztendőben, a mikor itten a tiszteletdíját felveszi. T. képviselőház! A belügyminiszter ur azt mondja egyebek között, hogy ez a házszabályrevízió nemhogy túl sok, de túl kevés, ö attól tart, hogy nem lesz elegendő a 16 órás ülés az ellenzék esetleges letörésére, hanem ő a permanens üléseknek a híve. Hát, bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy a 16 órás ülés kimondásával ott vagyunk a permanens ülésnél. (Mozgás balfelől.) Elnök: Csendet kérek ! Vlád Aurél: . . . T. ház ! Az interpellácziókat, az elnöki előterjesztéseket, a személyes megtámadtatás czimén való felszólalásokat, a házszabályokhoz való hozzászólást, a félreértett szavak értelmének helyreigazítását — mind a napirendre tűzött időn kivül kelvén elvégezni, tulaj donképen már ott vagyunk a 16 órás üléssel a permanens üléseknél. Különösen az interpelláczióknak a napirendre szánt időn kivül való előterjesztésében veszedelmet látok, sőt mondhatni, egyenértékű ez az interpellácziós jog elkobzásával. Hiszen mennyi időt vonnak el az interpellácziók a napirendből 1 Rendszerint hetenként egy-egy órát, t. i. szerdán és szombaton egy-egy fél órát. Nos, a parlament ellenőrzési joga sértetlen fenmaradásának érdekét ez a rendelkezés épen nem szolgálja, mert a 16 órás ülések idején kívül, esetleg reggel négy órakor, sekinek sem lesz kedve majd interpellácziót előterjeszteni, azért hogy itt vagy ott jogtalanság történt. Akkor nem igen lesz kedvük a t. képviselő uraknak a végrehajtó hatalmat felelősségre vonni. Már pedig az interpellácziós jog a parlamentnek oly fegyvere, oly hatalmas fegyvere az ellenzéknek különösen, hogy ennek illuzóriussá tételébe semmiképen sem egyezhetem bele. Hiszen nem is nyerünk olyan sokat azáltal, ha a napirendre szánt időn kivül lesznek az interpellácziók előterjesztve. Hisz egy óráról van csak szó. Már pedig, ha 16 órát tárgyalunk hetenként hét napon át, akkor ilyen fontos jognak a gyakorlására csak rá lehet szánni egy órát hetenként. T. ház és mélyen t. elnök ur, meglehetős sok mondani valóm lévén még, kérnék öt perez szünetet. Elnök: Méltóztassék folytatni kérem, még nem érkezett el a szünet ideje. Vlád Aurél: T. képviselőház ! Helytelennek tartom a Nagy Emil-féle indítvány azon intézkedését is, hogy a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontja alapján szintén csakis a napirendre szánt idő eltelte után engedhető meg a felszólalás. Már Eötvös Károly képviselő ur jelezte beszédében, milyen visszás helyzet az, ha a képviselő személyes megtámadtatás esetén, mikor azonnal kell megtorlást, elégtételt kérnie, elüttetik azon jogától, hogy azonnal elégtételt nyerhessen. Én azt hiszem, hogy a házszabályokhoz való hozzászólás sem történhetik meg bizonyos esetekben a napirendre szánt időn túl, mert momentán