Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-281

281. országos ülés 1908 február 28-án, pénteken. 167 választói jog alapján uj választási törvényt fognak csinálni. Ha ezt tudták, akkor előre kellett volna látniok azt is, hogy ezzel kapcsolatban szükséges a házszabályok revíziója is és akkor már a választások kiírásakor jeleznie kellett volna a kormánynak, (Igaz! Ugy van I a középen.) hogy a többség a házszabályokat revideálni akarja és olyan házszabályokat óhajt, a melyek úgyszólván lehetetlenné teszik az ellenzék ellentállását. Vájjon mit mondjunk arról a többségről, a mely ilyen dolgokban nem tudta előre látni azt, a mi az országra nézve szükség ? Vájjon megbizhatunk-e egy olyan többségben és egy olyan minisztériumban, a melynek vezetői akkor, a mikor a választói roform keresztülvitelére vállalkoztak, nem látták előre egyúttal azt is, hogy ez az elhatározás magával vonja a házszabályok revideálását is % A mi a függetlenségi pártnak ebben a kérdésben való következetlen voltát illeti, ennek bírálatakor nem szabad csak egyes egyének állásfoglalását tekintenünk, mert ekkor a pártnak, mint egésznek állásfoglalása irányadó. En azt hiszem, hogy a gr. Tisza István által proponált házszabályrevizió tekintetében elfogulatlan ember nem mondhat mást, mint hogy a függetlenségi és 48-as párt a limine elutasította azt. (Ugy van! a közéfen.) A belügyminiszter ur egyebek között azt is mondotta, hogy a többségnek azt, a mi az országra nézve szükségként jelentkezik, keresztül kell vinnie még a következetlenség árán is. Vájjon lehetséges-e az, hogy egy többség az előrelátásnak annyi hiányát mutassa .... (Zaj a baloldalon.) Elnök: Molnár Jenő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Vlád Aurél: . . . hogy egy ilyen (Halljuk ! Halljuk!) az ország érdekébe vágó, fontos kérdésre vonatkozólag utólag elismerje, hogy eddigi magatartásában tévedett és hogy neki most következetlennek kell lennie, mert ezelőtt két évvel nem birt annyi előrelátással, hogy ennek a kérdésnek szükségességét már akkor átlátta volna ? (Zaj.) A mint jeleztem beszédem elején, én és azt hiszem, összes elvbarátaim is, az obstrukcziónak elvből ellenségei vagyunk. (Ugy van! a középen.) A mi pártunknak magatartása is bizonyítja ezt, mert jóllehet, senkinek sem lett volna több oka az elégedetlenségre, — mondhatnám ugy : a mérhetetlen elégedetlenségre — mint a nemzetiségi választóknak és a nemzetiségi érzelmű honpolgároknak ; mondom, bár senkinek sem lett volna annyi erkölcsi jogosultsága arra, hogy elégületlenségének obstrukczió alakjában adjon itt kifejezést, — és itt csak az Apponyi féle javaslatot említem a múlt ülésszakból, a mely egész kultu ránkra nagy csapást mért... SimkÓ József: Az nem áll! Az nem volt csapás! Bredicean Koriolán : Mi érezzük! (Mozgás.) Vlád Aurél: . . . . daczára annak, tartózkodtunk minden obstrukcziós kísérlettől és pedig azért, mert meggyőződésünk szerint csak nagyon, de nagyon kivételes esetekben és csakis akkor, a midőn más utón lehetetlen az elégedetlenségnek kifejezést adni, lehet az ilyen úthoz és az ilyen eszközökhöz folyamodni és, t. ház, daczára annak, hogy ezen kormány minden intézkedésével úgyszólván kivívta a mi ellentállásunkat (Ugy van ! a középen.) és igazolttá tehette volna választóink szemében azt, ha obstruáltunk volna; ha a kiegyezési és kvótajavaslatok letárgyalását akadályoztuk volna : ezt nem tettük. Pedig azt hiszem, hogy a mennyiben pártunk akkor a horvátok obstrukcziójához csatlakozott volna, akkor a t. kormány nem jutott volna abba a helyzetbe, hogy január 1-ére megszavaztathassa azokat a javaslatokat, (Ugy van ! a középen.) mert bár csekély a számunk, mégsem vagyunk olyan gyengék, hogy ne tudtunk volna akkora ellentállást kifejteni, hogy ezen javaslatoknak január 1-ére való megszavazását megakadályozzuk. ( Ugy van ! a középen.) Nem tettük ezt azért, mert birunk annyi belátással és annyi érzékkel az ország életbevágó érdekei iránt, (Helyeslés a középen.) hogy ilyen nagy horderejű javaslatok törvényerőre emelkedését meg ne akadályozzuk, (Helyeslés.) mert tudtuk azt, hogy tartozunk az ország iránt annyi lojalitással, hogy elégületlenségünket magunkba fojtsuk és ne sodorjuk az országot nagyobb bajokba és végnélküli konfúzióba. (Élénk helyeslés a középen.) Bredicean Koriolán: Ezt ők nem ismerik el soha ! Vlád Aurél : Tettük ezt egyfelől azért, hogy megmutassuk, hogy nem felel meg a valóságnak a miniszter urak és különösen a t. belügyminiszter ur azon állítása, hogy mi az ország általános, egyetemes érdekei iránt nem viseltetünk a kellő érzékkel ; hogy nem vagyunk képesek specziális bajainKat és fájdalmainkat az ország általános érdekeinek alávetni (Igaz! ügy van! a középen.) és tettük ezt azért, mert nem akartunk erkölcsi jogosultságot adni annak a vádnak, hogy velünk és működésünkkel szemben szükség lesz majd a jövőben a házszabályrevizióra. Mégis mi indokolja azt, t. ház, hogy mi ezzel a kísérlettel szemben elutasító álláspontot foglalunk el? Teszszük ezt elsősorban azért, mert a módosított házszabályok alapján először is a választói reformot akarják keresztül vinni; azt a választói reformot, a melyet mi helyesnek el nem ismerhetünk és a melyet mi, daczára a belügyminiszter ur azon kijelentésének, hogy az a mi pártunknak, a mi csoportunknak erejét a jövő parlamentben növelni fogja, a legnagyobb bizalmatlansággal fogadunk. Az a titokzatosság és homály, a melybe a javaslat alapelvei mindeddig burkolóznak, már magukban véve is igazolják bizalmatlanságun-