Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-258

n Ü58. országos ülés 1908 január 17-én, péntekéit. is, és azt hiszem, hogy mindnyájan szívesen hozunk áldozatot ezért a haderőért akkor, ha annak nemzeti jellege legalább némileg kidomborodik. De hogyan áll jelenleg a haditengerészet kiegészítésé ? Jogunk van ott ahhoz, hogy szintén 42% legénységgel és tisztikarral szerepeljünk. Ez kétségtelen, és teljesen törvényellenes állapot, ha akár a legénységből, akár a tisztikarból kiszorittatunk. Hogyan legyen a haditengerészetnek dualisztikus, hogyan legyen magyar jellege, ha majdnem kizárólagosan osztrák honosokból áll ugy a legénység, mint tisztikara tekintetében % Maga ez a tény tökéletesen kizárja, hogy ez a haderő a dualizmust befogadja. A hadkiegészítés ügye ugy kormányzat, mint törvényhozás tekintetében a 67-iki törvényozikk értelmében kizárólag Magyarországnak saját külön ügye. A t. honvédelmi miniszter ur van jogosítva és hivatva — talán szabad mondanom, kötelezve is — arra, hogy gondoskodjék, hogy, ha másképpen nem, a hadkiegészítési kerületek megváltoztatása utján Magyarország elfoglalhassa az őt megillető pozieziót a haditengerészetnél. Hiába mondják, hogy nekünk nincs annyi ujonczunk, a mennyi elégséges volna a haditengerészetnek 42%-os kiegészítésére. . Hát, t. ház, ezt én egyenesen kétségbevonom. Hiszen miről van szó? Mindössze évi ezer és egynéhány ujonczról, a ki a haditengerészetbe Magyarország részéről beosztandó volna. (Ugy van!) Már most, eltekintve a magyar-horvát tengerparti lakosságtól, a mely szintén tekintetbe jön, mint magyar honos, okvetlenül van Magyarországon annyi, még a vizén is jártas egyén, hogy a haditengerészetnek ezen módón való aránylagos kiegészítésére elégséges. Különben éppen magától a haditengerészet parancsnokától tudom, hogy a magyar ember a haditengerészetben — különösen háromféle szolgálatban — kitűnően beválik. HÓdy Gyula : Félhivatalosan is kiadták. Kmety Károly: Beválik különösen a gépészeti szaknál; beválik a búvárszolgálatnál és beválik a tüzérségi teendők ellátása körül. Ha ez igy van, és mivel van Magyarországon kézműves és más, a hajózás körében foglalkozó egyén elég, akkor annak, hogy a haditengerészet ily módon magyarokkal, sőt magyar anyanyelvűek kel is kiegészitessék, semmi igazi, semmi komoly akadálya nincs. Nem indokolt tehát, hogy a magyar vagy legalább is a magyar honos elem a haditengerészetből ennyire kiszorittassék. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Hol van ez megírva ? Honnan állítja ? Tessék adatokat szolgáltatni nekem arra, hogy tényleg ki van szorítva! (Elnök csenget.) Kmety Károly: Ha adatokat méltóztatik kívánni, azzal is szolgálok. Nincsenek ugyan nálam, mert nem gondoltam, hogy kétségbe méltóztatik vonni ezen állításaim alaposságát, de utalok aTra a jelentésekre, a melyeket a haditengerészet legénységi, altiszti és tiszti létszámának állományáról az idén is a delegácziók elé terjesztett a haditengerészeti parancsnok. Ezekből a jelentésekből kitűnik az, hogy igenis, alig 20%, — tehát a 42%-tól igen messze eső szám — a magyar honosok száma a haditengerészetben. Lengyel Zoltán: És ebből is 19'9% horvát! Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Bocsánatot kérek, én a kiszorításra kértem adatokat! Kmety Károly: A tisztikar tekintetében, különösen a mi a kombattáns-tisztikart illeti, még ilyen perczentet sem ér el a magyar honosok száma. _ Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Én a kiszorítás felől kértem • felvilágosítást! Kmety Károly: Méltóztassék tehát a honvédelmi kormány, mint a haditengerészet kiegészítő hatósága odahatni, hogy a mi haditengerészetünk ne csak harczképes, ne csak drága hajókkal ellátott legyen, hanem igenis, nemzeti jellege is bizonyos mértékben, illetve ugy, a mint azt Magyarország alaptörvénye megköveteli, kidomborittassék. Abban a reményben, hogy a honvédelmi kormánynak komoly gondja lesz arra, hogy ez az állapot a haditengerészetnél csakugyan bekövetkezzék, megszavazom a törvényjavaslatot. (Elénk helyeslés.) Zlinszky István jegyző: Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán: Öt perez szünetet kérek! Elnök: Bocsánatot kérek, a szünet adása teljesen tőlem függ. Tessék elkezdeni beszédét. Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Ugy látom, hogy a törvényjavaslat megszavazása rendkívül sürgős s még az öt perez is mérvadó. (Zaj.) Egyébként a t. kormány ezt a sürgősséget — nem tudom miért — az által is megmutatta, hogy a házszabályok 140. §-át megsértette, a mikor ezt a javaslatot napirendre tűzette. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, a mi az öt perez szünet adását illeti, az teljességgel nem kötelező; ón a képviselő ur felszólalását nem tekintem oly nagy eseménynek, hogy már előtte is öt perez szünetet is kelljen adnom. (Helyeslés.) A mi pedig második megjegyzését illeti, ismétlem az elnök urnak előbbi kijelentését, hogy t. i. a háznak egy már meghozott határozatát kritika tárgyává tenni nem szabad. (Ugy van! Helyeslés.) Lengyel Zoltán : Bocsánatot kérek... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy én meg fogom tartani a házszabályokat, de viszont megkövetelem a képviselő ur részéről is, hogy azokat megtartsa. (Élénk helyeslés.) Lengyel Zoltán: Nem értem, t. képviselőház, ezt az idegességet. Mikor a házszabályok 140. §-ához akarok szólni, akkor utalnak arra, hogy majd a tárgyalás folyamán adjam elő megjegyzéseimet; mikor pedig a tárgynál akarom megmondani — nem a házhatározatra, hanem ennek a javaslatnak sürgősségére vonatkozó észrevételeimet, akkor megint a házhatározattal és a házszabälylyal állnak elő. Engedelmet