Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-258

258. országos ütés 1908 január 17-én, pénteken. n kérek, én nem beszélek a ház határozatáról, nem is fogok beszélni, van nekem egyéb mondani valóm, sokkal több, mint a mennyi időm Tan. Elnök: Azért nem adtam szünetet, bogy ezzel is több ideje legyen! (Élénk derültség és helyeslés.) Lengyel Zoltán: Én csak csodálkozásomat fejezem ki azon a roppant nagy takarékosságon, a mely most ezen a házon erőt vett. Mert, bocsánatot kérek, a parlamenti tanácskozásnak az a legeslegelső paragrafusa és szempontja, bogy a képviselők tudják, bogy mi lesz tárgyalás alatt; hogy nekik megfelelő idő adassék arra, hogy azt előzetes tanácskozásuk tárgyává tehessék, hogy arra nézve álláspontot foglalhassanak és hogy a javaslatot megtanulhassák. A t. függetlenségi pártot mint többséget kérdezem én: miképen támogathatja most ezen javaslatot? Foglalkozott-e ezzel pártkonferencziáján ? Egyáltalában foglalkozhattak-e a többi koalicziós pártok azzal a javaslattal, a mely most napirenden van ? És ha nem foglalkozhattak, honnan tudják, hogy a pártkonferenczia meg fogja azt szavazni és miért foglalnak állást olyan nagy lelkesedéssel a javaslat mellett, a midőn még ma sincs kitűzve konferencziájuk azon kérdés felett, a melyet most itt a házban már tárgyalnak? Az ezelőtti parlamenti gyakorlat az volt, hogy a kormány és a ház elnöksége nemcsak a többség tagjaival, hanem a kisebbség tagjaival is már jó előre rendesen közölte azt, hogy mit fog tárgyalás alá venni, sőt a t. kormány rendszerint munkaprogrammot adott hónapokra terjedő időre, hogy a képviselőket, az országot, a sajtót és az egész közvéleményt előkészítse. Most a helyett mi történt? Megtörtént az, hogy a ki tegnap délután, nem tudom hány órakor véletlenül itt nem volt a teremben, annak a házszabályok 140. §-a ellenére ma ' egyszerűen feltálalják azt a javaslatot, a melyre vonatkozó bizottsági jelentést csak ma osztották ki a képviselők között. Legmulatságosabb a dologban, hogy e bizottsági jelentéseket bepakkolták a pénzügyi bizottság nagy csomó jelentésébe, nehogy valaki felfedezze azokat. (Zajos eüenmondásoJc a baloldalon.) T. képviselőház ! Még a szabadelvű párt idejében néhány alkalommal beszélgetéseket folytattam ez irányban az elnökséggel, sőt a házban indítványokat is terjesztettem elő e tekintetben, hogy a ház okmányainak és irományainak kiosztási rendjét változtassuk meg, mert a mit most a képviselőház nagy költséggel kinyomat, az mind veszendőbe megy, (Ugy van! balfelöl) mert nem akkor osztják ki az illető darabot, a midőn az tárgyalásra kerül, hanem esetleg 3—4—8, vagy 10 hónappal megelőzőleg és csak az kapta meg hivatalosan a nyomtatványt, a ki KEPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XV. KÖTET. azon a tiz hónappal megelőző ülésen jelenvolt; a többi kéjjviselőnek el kell mennie az irodába és csak akkor kapja meg, ha van még példány, mert még arról sem történik gondoskodás, hogy elegendő számú példányok legyenek. Legalább azt már megérhetnők, hogy itt a képviselőházban pl. a bejáratnál legyen mindig egy néhány példány a tárgyalás alatt levő napirendből és a javaslatokból, hogy azokat a szolgáktól a képviselők megkaphassák. Azt hittem, hogy midőn az uj rendszer elkövetkezik, ebből a fonák állapotból visszajutunk a rendes mederbe, hogy t. i. a ház is, az elnökség is és a minisztérium is mindent el fog követni arra, hogy a javaslatok minél alaposabban, minél behatóbban és minél jobban legyenek tárgyalhatók és hogy el ne sikkasztódhassék az, hogy mi fog történni, hanem, hogy a képviselőknek módot és alkalmat adnak arra, hogy az illető javaslatot megtanulhassák és alaposan szólhassanak hozzá. Daczára annak, hogy az ellenzék itt olyan előzékenységet tanúsít, hogy pl. egy ülés alatt 29 törvényjavaslat megszavazását hozzászólása nélkül tette lehetővé, hogy itt már két ülés lefolyt a nélkül, hogy a rendes tárgyalási időn át tárgyalhattak volna, mert nem szóltak a javaslatokhoz, azután pedig a román ünnepek miatt is szünetet kellett adni: most a katonai javaslatot, a mely érdemleges tárgy és tudnivaló, hogy vitát idéz elő, egy napról a másikra, meglepetésszerűen, a házszabályok megsértésével tűzik ki napirendre. Mi itt a sürgősség, mi a rendkívüli eset ? Méltóztassék felvilágosítást adni. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Meg fogom mondani! Lengyel Zoltán: Hét-nyolcz napja van beadva a javaslat, hát a bizottság nem tárgyalhatta volna előbb, s mi nem tárgyalhattuk volna hétfőn? Mi vész el három nap alatt? Azt méltóztatik talán gondolni, hogy nem veszszük észre, hogy a házszabályok revízióját közbetolták és most az indemnitási négy hónapnak hat hónapra való kiterjesztése mintájára a katonai javaslatot is egyszerűen a házszabály-vita előtt akarják keresztülcsusztatni, hogy ezzel is rendben legyünk? Én ez ellen tiltakoztam már akkor, a mikor a tárgyalás előtt a házszabályok czimén felszólaltam, tiltakozom most is. Itt semmiféle szükség erre nincs. Itt oly lojális és kisszámú ellenzékkel áll szemben a t. kormány és t. többség, bogy úgyszólván erőszakkal és folytonos sértegetésekkel sem tudtak minket belevinni abba, hogy nagyobb ellenállást fejtsünk ki. Emlékeztetek arra, a mit a t. többség vasárnapi napon a kvóta megszavazása alkalmával tett, azon a bizonyos vasárnapi ülésen, a mikor szombaton sábeszt tartottunk. (Mozgás.) Elnök.' Szíveskedjék a napirend tárgyához szólni! Lengyel Zoltán: Ahhoz szólok! 10