Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-273
406 273, országos ülés 1908 • •' Egy hang: Én törvényhatósági tag vagyok! S nem teszem! Mezőfi Vilmos: Kérem, t. képviselő ur, ne -értsen félre, én nem beszélek azokról a törvényhatósági bizottsági tag urakról, kik kötelességüket hiven fogják fel és rang- és vagyonkülönbség nélkül minden polgár érdekeit védik. Én azokról a törvényhatósági bizottsági tagokról beszélek, kik mint háziurak a maguk érdekeit tekintik elsősorban és kiuzsorázzák Budapest lakóit. (Zaj. Felkiáltások: A VázsonyiUiU!) Elnök: Csendet kérek! Mezőfi Vilmos: Hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt semmi arány nincs, annak jellemzésére felhozom a következőket. Budapesten rendszerré lett, hogy a háziúrnak megbízottját, a háziúr bizalmi emberét, a házmestert a lakók tartják fenn és a lakók fizetik. Összebeszéltek egyszer Budapest háziurai és ezt a kötelességet, a mely a háziurat terhelte, a lakók vállaira hárították. Legtöbb házban a háziurak a lakókkal fizettetik meg az ablakbiztositást, a szemétpénzt, a lakókkal fizettetik meg sok helyen a vizdijat. Ha elromlik a kályha, azt mondja a háziúr, hogy a lakónak a kötelessége azt megjavíttatni. A lakóval fizettetik meg a kéményseprés diját, sőt a lakónak fizetnie kell, ha tiz óra után mer hazajönni. Ez valósággal kiuzsorázása a lakónak. Ezek olyan kötelességek, a melyek a háziurat illetnék és a melyeket a ház lakóira hárított át a háziúr. Egy hang (balfelöl) : Túlzás! Mezőfi Vilmos: Kérem, ha én túlzásban úszom is, még mindig nem érem utol azon háziurakat, kik oly túlzott mértékben emelik fel a házbéreket. Ezzel a lelketlen, szégyenletes uzsorával Budapest háztulajdonosai elérték, hogy Budapest a világ legdrágább nagyvárosa lett. Erre nézve hivatkozom a budapesti fővárosi statisztikai hivatal bizonylatára, dr. Thirringre, ki a Statisztikai Havi Füzetekben felsorol 16 külkülföldi nagy várost, s ezek lakbéreit a budapesti lakbérekkel összehasonlitja. O arra az eredményre jut, hogy a felsorolt 16 külföldi város közül egyetlen egy sincs, mely az egyszobás lakás bére tekintetében Budajjestet elérné, vagy csak meg is közelítené. Elmondja pl., hogy Boroszlóban az egyszobából és konyhából álló lakás évi bére átlag 211 korona, Lipcsében 229 korona, Münchenben 243 korona, Hamburgban 252 kor.; Budapesten 257 kor. az átlagos évi bér, A kétszobás lakás átlagos évi bére Boroszlóban 350 korona, Lipcsében 344 korona, Hamburgban 364 korona, Budapesten 579 korona.' (Mozgás.) Háromszobás lakás bére Boroszlóban 640 korona, Lipcsében 513 korona, Hamburgban 507 korona, Budapesten 927 korona. Igen helyesen mondja ez a statisztikus, február 19-én, szerdán. I hogy Budapest lakosságára még annál nyomasztóbb ez a házbéruzsora, mert népességünk kereseti viszonyai sokkal kedvezőtlenebbek, mint akár Ausztria, akár Németország városaiban. Bebizonyított tény, hogy minél kevesebb valakinek évi keresete, annál többet kénytelen évi keresetéből lakására fizetni; minél több valakinek az évi keresete, annál kevesebb költséggel tudja lakását megváltani. Mielőtt a munkások helyzetére térnék át, lássuk a jobban kereső középosztály kereseti viszonyait és azt, hogy ebből a keresetből hány százalékot kénytelen lakására áldozni. Vegyük a hivatalnokot. A XI. fizetési osztályban van az iroda-segédtiszt, irnok, tollnok, tanító, számtiszt, mérnöksegéd, számellenőr; intelligens emberek, kik érettségit tettek, sokan egyetemet is végeztek. A harmadik fokozatban évi fizetésük Budapesten 1000 forint, s 300 forint a lakbér. Budapesten egy szoba, s egy konyhából álló fakás a II., III. vagy IV. emeicten 250—300 lorint. (Ugy van!) A ki pedig, mint intelligens ember, szellemileg is dolgozik, a kinek gyermekei vannak, külön szobát igényel és 2 szobás lakást akar bérelni, a mi nem fényűzés, az Budapesten valamirevaló lakást 500 forinton alul nem kap. Ha tehát a XI. fizetési osztályban lévő hivatalnok, a kinek 1000 forint az évi fizetése, 2 szobás és konyhás lakást akar bérelni, az kénytelen fizetésének felét a lakásra oda adni, s marad neki 500 forint. Ebből tessék ruházkodni, tessék feleségét ruházni, gyermekét, önmagát és feleségét élelmezni, gyermekeit iskoláztatni, saját művelődéséről gondoskodni. Én ugyan nem tudom, hogy ennyiből adósság nélkül hogyan tud valaki Budapesten megélni. De menjünk tovább. Vegyük a nyolczadik fizetési osztályt, ott már nagyúri hivatalnokokról van szó. Ide tartoznak a miniszteri segédtitkárok, tanfelügyelők, segédhivatali főigazgatók, középiskolai rendes tanárok, gimnáziumi igazgatók, rendőrkapitányok, főmérnökök, számtanácsosok, tehát előkelő urak. Ezeknek a harmadik fizetési fokozatban évi fizetésük 3800 K. Hát egy ilyen hivatalnoktól nem veszem rossz néven és érthetőnek találom, ha háromszobás lakást keres, ha három odúban akar lakni Budapesten. Már pedig tessék megpróbálni és lakást keresni ; ki van zárva, hogy valamire való háromszobás lakást Budapesten 1600 koronán alul kapni lehessen. A kinek tehát 3800 kor. az évi fizetése, ha kénytelen ebből 1600 koronát egy háromszobás lakásért áldozni, marad neki 2200 koronája; tessék ebből aztán megélni, De nemcsak nagyúri módon, hanem szegény ember módjára sem tud az ilyen ember megélni. Az ilyen rendőrkapitány, gimnáziumi igazgató, főmérnök a kávéházban meg a hivatalban megjelenhetik igen simára kifésült frakkban, klakkban, meg czilinderben, de otthon egy héten ha egyszer lát húst az asztalán.
