Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-273
273. országos ülés 1908 február 19-én, szerdán. 405 szolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik stb., az az uzsora vétségét követi el.« Konstatálni kívánom, hogy a budapesti háztulajdonosok kihasználják a szegény budapesti lakosoknak a szorultságát. (Ugy van! Ugy van!) A lakók azért vannak szorult helyzetben, mert nem tudnak menekülni a felemelt házbérek alól. Hasztalanul tiltakoznak ez ellen és hiába mondják, t. képviselőház, hogy megvan a mozgási szabadság, hogy ha nem tudják a magas házbért megfizetni, hát hagyják ott a lakást és keressenek olcsóbb lakást. A fővárosi statisztikai hivatal bizonyítja, hogy az 1907. évben, vagyis a múlt évben egész Budapesten csak 300 üres lakás volt, a melyek a legrozogább, a legnyomorultabb odúk lehettek, a hová már nem mentek be tisztességes lakók. (Zaj.) Németh Imre : Az építőmunkások sztrájkja okozta! Mezőfi Vilmos: Tessék elhinni, hogy nem az építőmunkások akadályozták meg a házak építését, hanem megakadályozta az a lelketlen kartel, a melyet a budapesti háztulajdonosok és építőmesterek kötöttek azért, hogy uj házakat ne építsenek és így kihasználhassák a szerencsétlen lakók kényszerhelyzetét és a meglevő lakásbéreket emelhessék. (Ellenmondás.) Kényszerhelyzetben vannak a lakók más miatt is, a mi miatt kénytelenek a háziurak minden követelését egy zokszó nélkül teljesíteni. Az a lakó, a ki ma Budapesten lakást elfoglal, rendesen piszkos, ronda, férges állapotban találja azt. Mielőtt beköltözik a lakásba, beruházásokat eszközöl, kifesteti, a férgektől megtisztíttatja a lakást, talán villanyvilágítást, légszeszvilágitást is bevezet, szóval beruházásokat tesz, a módosabb lakó több száz forintot is ruház a lakásba, és aztán azzal kell a szerencsétlennek számolnia, hogy ha a felemelt házbér miatt kimegy, elveszti befektetett pénzét és a másik lakásban újra csak beruházásokat kell eszközölnie. Itt látjuk tehát a lakók szorult helyzetére való spekulálást. Sőt vannak oly lelketlen háztulajdonosok, a kik megállapítanak egy fix összeget, mint házbért, s a lakó azzal a hittel foglalja el a lakást, hogy a házbér állandó lesz és már az első negyedben, alig hogy beköltözött, drága pénzen odahurczolkodott, villanyt, légszeszt bevezetett, a lakást megtisztíttatta, emelik a lakbért 25—50 százalékkal. Ha ez nem uzsora, akkor nem tudom, mi az uzsora. Az 1883: XXV. tcz. 4. §-a ezt mondja: »A valósággal adott érték után 8 százalékot felül nem haladó kamat kikötése, elfogadása, vagy érvényesítése büntető eljárás alá nem esik.« Í: E paragrafusban tehát leplezve az van benne, hogy a ki 8 százaléknál magasabb kamatot szed valamely érték után, aki uzsora vétségét követi el. Már pedig a. budapesti háziurak; a mint be fogom bizonyítani, nem 8, hanem sok házban 15—20 százalék kamatot szednek befektetett tőkéjük után, tehát rájuk illik az 1883: XXV. tcz. 4. §-a. Határozott uzsora esete forog fenn. Már most hivatkozom a törvény 10. §-ára, a mely azt mondja : »Ha egyes községekben vagy vidékeken az elszegényedés általánosan mutatkozik, és gyanuokok merülnek fel az iránt, hogy azt az elharapózott uzsora okozza, vagy más jelek az uzsora elharapózására mutatnak, a közigazgatási bizottság az ügyállást megvizsgáltatja, s ha a gyanút alaposnak találja, az igazságügyminiszterhez indokolt felterjesztést intéz, ki annak alapján az eljárást hivatalból elrendelheti.« Kérdem a t. igazságügyminiszter urat, megtette-e ennek a szakasznak az alapján kötelességét és meginditotta-e a vizsgálatot a házbéruzsorások ellen, a kikre ráillik, hogy Budapesten ők is okozzák, ők is tényezői annak, hogy itt általános az elszegényedés, ők a főtényezői annak, hogy Budapesten a lakásokban a legnagyobb nyomor honol, ők az okai, hogy Budapesten nem tudnak az emberek tisztességesen táplálkozni, mert a keresetüknek óriási nagy részét, sok esetben felét, kénytelenek a házbéruzsorásoknak odadobni. (Felkiált ások bal felől: A szakszervezetekbe!) Én üdvözlöm Günther igazságügyminiszter urat, hogy az 1883: XXV. t.-ezikk szigorítására módosító törvényjavaslatot terjesztett be, mely a képviselőház asztalán fekszik; de fájlalom, hogy ebben az uj törvényjavaslatban nem látok határozott intézkedést arra nézve, hogy a házbéruzsorások is üldöztessenek, hogy az élelmiszer-uzsorások, szén-uzsorások szintén üldözhetők legyenek ép ugy, (Helyeslés!) mint az a nyomorult pénzkölcsönző-uzsorás, a ki 8°/o kamatnál több pénzt szed. Azt mondja az uzsoratörvény 1. §-a, hogy uzsora az, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik. Hát Budapest háziurai a szolgáltatásért nem nyújtanak megfelelő ellenértéket. Tessék végigmenni Budapest bérházaiban, de nem a IV. és V. kerület palotáiban, hanem a VII., VIII., IX., X. és III. kerületben, és azt fogják a t. képviselő urak látni, hogy a legpiszkosabb, legrondább, legegészségtelenebb házakban a legpiszkosabb odúkba szorítják bele azt a szerencsétlen lakót. (Igaz! Ugy van!) Azt mondják a képviselő urak, hogy miért nem tiltakoznak? Hasztalan tiltakoznak, akárhova mennek Budapesten, mert Budapesten a legnagyobb ur a háziúr. A háziúr ott ül a főváros törvényhatóságainak termeiben, ott ül az elöljáróság szobáiban, a háziúr mindenütt ott van, az ő szava parancs, előtte meghajlik minden tisztviselő Budapesten, mert az ő kegyelmétől függ: áz előhaladása. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek !
