Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-269
269. országos ülés 1908 február 3-án, hétfőn. 379 ilyen esetben az ügyvéd maga vonandó felelősségre. Mert hiszen vegyük csak azt az esetet, a mikor teljesen műveletlen paraszt emberek adnak meghatalmazást, a kiknek az egész ügyről, a periratok váltásáról fogalmuk sincsen és ilyenben él az ügyvéd efféle kifejezésekkel. Hát akkor is azt a laikust fogjuk felelősségre vonni és nem magát az ügyvédet ? Hiszen ez volna a legnagyobb jogsértés és a törvényeknek teljes felforgatása. (Helyeslés.) Hogyha az ügyvéd jónak látta, hogy ilyen kifejezésekkel éljen, vállalja a felelősséget a biróság előtt és ezt köteles is megtenni. De azért, a mit az ügyvéd esetleg vét, magát a megbizó ügyfelet vonni felelősségre, a kinek ez soha eszeágában sem volt, a ki az ügyvédnek erre megbizást nem adott és a tényállásban sincs erre nézve egy szó sem, ez az én felfogásom szerint igazán tiszta jogsérelem lenne és ezért fogadom el a mentelmi bizottság javaslatát. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán : T. képviselőház ! Csak Kálosi József t. barátomnak beszéde közben vettem tudomást erről az ügyről, csak az ő előadásából ismeren az anyagot, mindazonáltal felszólalok az ő kisebbségi véleménye mellett, hogy t. i. a jelen esetben Török Ferencz képviselő urnak mentelmi joga függesztessék fel. Itt nem az a vizsgálandó kérdés, hogy az ügyvéd vagy a képviselő felelős-e a dologért. Ez a biróság feladata. Itt az egyedül vitatandó kérdés az, hogy forog-e fenn zaklatás esete vagy nem. Már pedig, a mint én a beszédekből a tényállást ismerem, ennek itt nyoma sincs. A ki valaki mást megsért, a ki büntetőjogi felelősséggel tartozik, álljon is helyt azért, és a képviselőház ne zárja el semmi körülmények között a büntető eljárás elől az utat. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Én ebből az elvi álláspontból és ezekből az indokokból hozzájárulok Kálosi József t. képviselőtársam indokolásához és arra kérem a t. házat, hogy jelen esetben, mint azelőtt is tette, a mentelmi jogot függeszsze fel. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Bródy Ernő! BrÓdy Ernő: T. képviselőház ! Mindenekelőtt kijelentem, hogy hozzájrulok Kálosi József t. képviselőtársam indítványához. A mit ugy a bizottsági jelentés, mint Mérey Lajos t. képviselőtársam mondott, az homlokegyenest ellentétben áll azokkal az elvekkel, a melyek az ügyvédi rendtartásban vannak lefektetve. Az 187é : XXXIV. t.-cz. 61. és 62. §-ai erre nézve világosan intézkednek. Ezek szólnak az ügyvédi meghatalmazványokról és a 62. §. a következőket mondja (olvassa) : »Az ügyvédi meghatalmazvány az ügyvédet feljogosítja mindazon intézkedések megtételére, melyek a reája bizott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötvék; az ügyvéd által végzettek, Írottak vagy élőszóval előadottak harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbizó fél maga tette volna.« Egészen nyilvánvaló tehát az, hogy az ügyvéd a maga perirataiban, beadványaiban, mint a megbízó tényleges képviselője, teljesen az illető nevében jár el. De az igen t. bizottság jelentése, mely azt mondja (olvassa) : »Miután a rendes perben beadott periratok nem maga a fél által, hanem ügyvédje által készíttettek és így panaszlott cselekménye és az állitólagos bűncselekmény közötti összefüggés hiányzik«, teljesen lehetetlen álláspontra helyezkedett. A törvény szövege világosan megállapítja, hogy az ügyvéd a maga személyében az általa Írottakért nem felelős, ennélfogva tehát ezen esetben Török Ferencz képviselő ur feltétlenül kiadandó. Fenforog még, t. képviselőház, itt az a második kérdés is, hogy a büntetőtörvénykönyv 266. §-ában foglaltak szerint nem óvatik-e meg akár az ügyvéd, akár a képviselő olyan kifejezésekért való felelősségrevonástól, a melyek beadványokkal történtek. E kérdés elbírálása azonban nem a képviselőház, hanem a biróság feladata, miután ránk egy mentelmi eset elbírálásánál csak két szempont lehet irányadó: forog-e fenn zaklatás és hogy a megkeresés illetékes fórumtól jött-e. Minthogy pedig e két feladat tényálladékát ez az eset kimeríti, ennélfogva a legtisztább jogászi álláspont és a jogvédelem álláspontja csak az lehet, hogy az igazságszolgáltatás útját nem zárjuk el és ez esetben kiadjuk a megkeresett képviselőt. Hozzájárulok Kálosi képviselő ur kisebbségi véleményéhez. Elnök: Ha senki sem láván szólni, a vitát bezárom. Kálosi József: Mint a kisebbségi vélemény előadója kívánok szólni! Elnök: A vitát bezártam. Most az előadó urat illeti a szó. A kisebbségi vélemény előadója majd azután szólhat. Lázár Zoárd elö'adó : T. képviselőház ! Kálosi József t. képviselőtársam kisebbségi véleményét beterjesztő előadásában azt állítja, hogy egy perben nem álló személy volt ki a feljelentést Török Ferencz ellen megtette. Magából a jelentésből kitűnik, hogy tényleg Mendel Dávid ebben a perben mint perfél nem állott szemben Török Ferenczczel, hanem Herzberg Károly által hivatoltatott be, mint tanú. Tehát miután ő a perben tanuképen hivatoltatott, kétségtelen, hogy a perben szereplő személylyé vált. A mi a jogszabály kérdését illeti, erre nézve teljesen csatlakozom a Mérey Lajos t. képviselőtársam által előadottakhoz, mert ha irányadóul veszszük a törvényes rendelkezést a bíróságokkal szemben elkövetett azon sértő kifejezések megtorlása végett, a melyek szintén beadványban használtattak, akkor arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy mivel a biróság ellen használt sértő kifejezések miatt az ügyvéd vonatik felelősségre és utaltatik e fegyelm hatóság elé, kétségtelen, hogy más személyek ellen elkövetett sértésekért sem a fél, hanem igenis az ügyvéd vonható felelősségre. (Ugy van!) !f!-;l'> vt" r ! ^'-f^ Mindenesetre a mentelmi bizottságnak keresni kellett, hogy vájjon összefüggés forog-e fenn a
