Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-269
372 269. országos ülés 1908 február 3-án, hétfőn. lelősséget, hogy ilyen módon senki a felelősség alól ki ne bújhasson. Ezeknek alapján kérem a t. házat, hogy a mentelmi bizottság javaslatát méltóztassék elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Hédervári Lehel előadó: T. képviselőház! Nem járulhatok hozzá Vlád Aurél t. képviselő ur okfejtéséhez, nem pedig azon egyszerű és praktikus oknál fogva, mert ha dogmává tennők azt a tételt, a melyet a t. képviselő ur felállított, akkor az összes nemzetiségi izgatókkal és a nemzetiségi izgatásra felszólító ezikkekkel szemben annak leszünk kitéve, hogy az illető szerző megszökik az eljárás folyamata alatt és ily módon a fokozatos felelősséget keresztül vinni nem lehetne. (Igaz! Ugy van!) Hiszen, t. ház, a fokozatosság elve épen azért van a törvényben lefektetve, hogy már maga a kiadó is tartozik bizonyos felelősséggel arra vonatkozólag, hogy mit enged lapjában közzétótetni. Felelőssé teszi a kiadót a lapban foglalt dolgokért, mert, ha a czikkiróra nem tudja áthárítani a felelősséget, akkor a kiadó lesz felelős. A törvény rácziója pedig abban van, hogy magát a kiadót is kényszerítse arra, hogy a lap olyan tartalommal jelenjék meg, a mely a büntetőtörvénykönyv kritikáját kiállja. (Helyeslés.) Bz a ratio legis (Igaz t Ugy van!) és mivel a törvény szavaival is megegyezik az, hogy a fokozatosság elvénél fogva a szerkesztő után második gráduson a kiadó következik, újból ajánlom a t. háznak, hogy a mentelmi bizottság jelentését elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás be lévén fejezve, következik a szavazás. Kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, a mely arra vonatkozik, hogy Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi joga függesz. tessék fel, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, és így Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez esetben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése Ivánka Milán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése (írom. 721) tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: T. képviselőház! A pozsonyi kir. törvényszék, mint királyi büntetőbíróság a pozsonyi kir. főügyészség megkeresésére a büntetőtörvénykönyv 172. §-ába ütköző nemzetiségi izgatás vétségével terhelt Ivánka Milán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A tényállás szerint nevezett képviselő'1907 május hó 12. és 13. napján Hosszúfalu, Halmos, Pudmericz és Istvánfalu községekben programmbeszéde keretében egy majdnem kizárólag nemzetiségi emberekből álló gyülekezetben a magyar nemzet ellen gyűlöletre izgatott. A foganatosított tanúkihallgatás rendjén Farkas Lörincz nagyszombati szolgabíró, Schmidt Lajos körjegyző, Nagy Imre körjegyző, Talkovics Mihály biró, Dobrovotszky Mihály plébános, Hanák Vendel és Popovics biró tanúvallomásából kiderült, hogy nevezett képviselő a következő kitételeket használta (olvassa): »A nemzetiségi képviselők nem kajmak semmit, s ha kérnek valamit a képviselőházban, leköpdösik őket és üldözik, mint az éhes farkasok a nyulat. Az állam azt akarja, hogy a tót nép változtassa meg a születésadta jellegét, mert a tót nyelv csak a kocsisoknak és béreseknek való. A tót gyermekeket a magyar nyelv tanításával kínozzák, s ha a tótok valamit kérnek, arczul is ütik őket.« Nevezett czikk tele van hasonló szemenszedett kitételekkel, a melyek alkalmasak arra, hogy a gyűlöletet felkeltsék. A megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a deliktum és a képviselő VLÍ ténye között megvan az összefüggés, politikai zaklatás nem forog fenn, a mentelmi bizottság tehát módot akar nyújtani a nevezett képviselő urnak arra, hogy a büntetőbíróságnál feleljen tényeiért, Ajánlom, hogy nevezett képviselő ur mentelmi joga függesztessék fel. (Helyeslés.) Vlád Aurél: T. képviselőház! Lehetetlen bizonyos tendencziát nem látni abban, hogy képviselőket azon beszédekért, a melyeket mint képviselőjelöltek mondottak, megválasztásuk után bűnvádi perbe vonnak, kiadatásukat kérik és elitélik. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Tapasztaltuk ezt a Széll alatti választásoknál, mikor először jöttek be a tót nemzetiségi párti képviselek a házba.- kettőt közülök egy-egy évi államfogházra ítélték. (Zaj.JDe magában véve az a tény, hogy egy képviselőt programmbeszédjéért, politikai nyilatkozatáért (Zaj. Felkiáltások: Lazításáért!) bűnvádi eljárás alá von a végrehajtó hatalom, a politikai zaklatásnak minden kritériumát magában foglalja. (Zaj. Mlenmondásolc) Hogy értelmezik másutt, pl. Ausztriában az ilyen esetekben a mentelmi jogot? Tudjuk, hogy Dasinszky osztrák képviselő, mielőtt reichsrati képviselő lett volna, egy nyilvános gyűlésen beszédet mondott. Ezért elitélték hatbavi fogházra és daczára, hogy jogerős ítélet volt ellene, miután a cselekmény, a mely miatt elitéltetett, politikai természettel birt, nem akadt osztrák ügyész, a ki kiadatását kérte volna, hogy egy politikai cselekmén} r ért jogerősen elitélt képviselővel szemben a büntetés végrehajtassék. Tudjuk, t. képviselőház, hogy Sternberg gróf az osztrák Peichsrath feloszlatása után Afrikába távozott és nem tért vissza onnét, míg újból meg nem választották, mert királysértésért bűnvádi eljárás volt ellene folyamatban egy röpirat kiadása miatt. És daczára annak/hogy
