Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-269

269. országos ülés 1908 február 3-án, hétfőn. 367 szór is arra, hogy méltóztatik-e az 5. §-t változat­lanul elfogadni, igen, vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor kimondom, hogy a ház elfogadja Hammersberg László előadó urnak az 5. §-ra vo­natkozólag tett azon módosítását, hogy a második bekezdésben ezen szavak után: meg­előző évben« tétessék beszúrásként a következő : »a II. osztályú kereseti adó kivételévek. Az 5. §-t tehát ezen módosítással elfogadottnak nyilvánítom. Következik a 6. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a 6. %-t . Elnök: A?t hiszem, kimondhatom, hogy a ház a 6. §-t változatlanul az eredeti szövegben elfogadja. Következik a II. fejezet, illetőleg 7. §. Hencz Károly jegyző (olvassa). Elnök: Hammersberg László előadó ur kivan szólni. Hammersberg László előadó: T. ház ! A 7. §. második bekezdésének a) pontjához egy beszúrást indítványozok módositásképen a szöveg világo­sabbá tétele végett. Ez a pont ugyanis igy szól (olvassa) : »a házassági életközösségben nem lévő nőnek tartásdija, s a lemenőknek, fogadott gyer­mekeknek, vőnek vagy menynek, s a testvérek­nek ellenszolgáltatás nélkül, de tényleg rendsze­resen adott járadékok után«. Indítványozom, hogy ezen szó : »tényleg« után szurassék be ez a két szó : »kikötötten és«. Ezzel a szöveg egyeznék a tőkekamat- és járadékadóról szóló és az adó­reformok során beterjesztett javaslat illető helyé­nek szövegével. De szükséges ez a módosítás azért is, nehogy félreértés származzék belőle, hogy t. i. a tőkekamat- és járadékadóval csakis azok az életjáradékok legyenek megróhatok, a melyek tényleg valamely maradandó kötelezettségen, vég­rendeleten, szerződésen, birói Ítéleten stb. alapul­nak, s ne lehessen kivetni csak időleges, például ajándékképen adott járadékok után. (Helyeslés.) Tisztelettel ajánlom módosításomat elfoga­dásra. (Helyeslés.) Elnök : Minthogy a 7. §. annak a) pontja ki­vételével nem támadtatott meg, nevezetesen nem támadtatott meg annak b) és c) pontja, ennélfogva azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a 7. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadja. (Helyeslés.) Az a) pontra vonatkozólag felteszem a kérdést: méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni ? (Nem!) Ha nem, akkor el méltóztatik fogadni az a) pontot Hammersberg László képviselő ur azon módosításával, hogy a »tényleg« szó után »kikötötten és« szavak beszurassanak. Ezzel az egész 7. §-t elfogadottnak nyilvánítom. Hencz Károly jegyző (olvassa a 8. %-t). Elnök : Szólni senki sem kíván, kimondhatom, hogy a ház a 8. §-t változatlanul az eredeti szöveg­ben elfogadja. Hencz Károly jegyző (olvassa a 9. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hammersberg László előadó: A 9. §-hoz stiláris módosítást vagyok bátor indítványozni. A javaslat még a múlt évi Julius 11-én kelt, ter­mészetesen abban a feltevésben, hogy az még az 1907, év során letárgyalható és életbeléptethető lesz. Ámde, miután 1908. január 1-én túl vagyunk, nézetem szerint helytelen lenne meghagyni a szakasz eredeti szövegét és azt mondani, hogy a törvény 1908. január 1-én lép életbe. Másrészt azonban helyesnek tartom, hogy annak hatálya 1908. január elsejétől számittassék és azért bátor vagyok a következő módosítást indítványozni (olvassa): »A 9. szakasz első sorából e szavak: «1908. január l-ével lép életbe s annak« hagyas­sanak ki és helyükbe a következő szavak tétesse­nek : »kihirdetése napján lép életbe, rendelkezé­seinek érvénye azonban az 1908. évi január hó 1-ső napjától kezdődik. Ezen törvény... »a sza­kasz többi része változatlanul maradna. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! Méltóztatik a 9. §-t változat­lanul az eredeti szövegben elfogadni ? (Nem. 1 ) Ha nem, ugy el tetszik fogadni Hammersberg László előadó ur azon módosításával, a mely szerint (olvassa) : A 9. §. első sorából ezen szavak : »1908 január l-jével lép életbe s annak« hagyassa­nak ki, s helyükre a következő szavak tétessenek : »kihirdetése napján lép életbe, rendelkezéseinek érvénye azonban az 1908. év január hó 1-től nap­jától kezdődik. Eezen törvény . . .«, a többi marad. A ház ezt elfogadja. Ezzel a II. oszt. keresetadóról, valamint a tőkekamat- és járadékadóról szóló törvények né­mely intézkedéseinek módosításáról szóló törvény­javaslat részleteiben is letárgyaltatván, indítvá­nyozom a t. háznak, méltóztassék elhatározni, hogy a javaslat harmadszori olvasása a holnapi ülés napirendjére kitűzessék. Méltóztatnak ehhez hozzá­járulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatilag kimondom. Következnek a mentelmi bizottság jelentései és pedig elsősorban Markbreit Gyula országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 711). Hédervári Lehel, a mentelmi bizottság elő­adója : T. ház ! A budapesti kir. ügyészség meg­keresést intézett a házhoz Markbreit Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztése tárgyában. A nevezett képviselő ur kiadatását kéri a büntetőtörvénykönyv 298. §-ába ütköző párviadal vétsége miatt az eljárás folyamatbatétele czéljából. Miután a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, büntetendő cselekmény forog fenn, az okozati összefüggés a képviselő ténykedése és a deliktum közt megvan, a bizottság javasolja, hogy Markbreit Gyula mentelmi joga ez ügyben füg­gesztessék fel. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e hozzájárulni az előadó ur javaslatához ? (Igen !) Ha igen, akkor kimondom, hogy Markbreit Gyula képviselő ur mentelmi joga ez ügyben felfüg­gesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Bernáth István képviselő mentelmi jogának fel­függesztése (írom. 712) tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents