Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-269

368 26.9. országos ülés 1908 Hédervári Leheí, a mentelmi bizottság előadója ; T. ház ! A budapesti kir. főügyészség rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentett Bernát István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a büntető eljárás megindithatása czéljából. Az iratok tanúsága szerint a Bernát István szerkesztésében megjelenő »Szövetkezés« czimű gazdasági és szocziálpolitikai folyóiratban »A demokráczia bukása Lábodon« czimmel ezikk jelent meg, mely Hermánn Márkus lábodi kereskedőről becsületsértő kifejezéseket tartalmaz. A czikk szerzőségének megállapítására, miután az névaláírással ellátva nincs, szükségesnek mutatkozik Bernát István országgyűlési képviselőnek, mint a lap felelős szerkesztőjének kihallgatása. Miután a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, zaklatás politikai értelemben fenn nem forog, a mentelmi bizottság javaslata az, hogy Bernát István országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Hencz Károly jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos : T. ház ! Én a mentelmi bizottság indítványával szemben kérem a t. házat, hogy a kiadatást megtagadni méltóztassék, mert a jelen esetben politikai zaklatás esete forog fenn. Hogy a t. ház erre nézve tájékozva legyen, felolvasom az inkriminált czikknek Hermánn Márkusra vonatkozó részét. Ez így hangzik (olvassa) : »A lábodi eset különben igen érdekes. Hermánn Márkus, a falu szatócsa, a kinek apja csak ugy odaszakadt, meri azzal vádolni Széchenyi Aladár grófot, hogy gazdakörével és szövetkezetével megrontja a felekezeti békét, a mi csak annyiban igaz, hogy, a mint látszik, okot adott Hermánn Márkusnak a keresztények elleni kirohanásra. Persze ezenkívül a demokráczia, meg a haladás is veszedelemben van és az emberiség ezen drága kincsei nem is várnak mást, mint hogy Hermánn Márkus uram és Íródeákja kardot rántsanak védelmére. Különben elvész Lábod, Somogy veszedelembe jut, hazánk felett a reakczió terjeszti fekete szárnyát, s tán még Európa is sötétségbe boruk. Ez a czikknek Hermánn Márkusra vonatkozó része. (Felkiáltások a baloldalon: Éhben 'nincsen semmi !) Hogy ezért Bernát István képviselő urat a bíróság elé akarja ez az ur czitáltatni, ez nem egyéb, mint zaklatás azért, mert a »Szövetkezés« czimű lapnak szerkesztője Bernát István, a ki — mi tagadás benne — akkor, a mikor a szövetkezetek mellett harczol lapjában, nem egy szatócs ellen küzd. Már most, hogy azzal, hogy a somogymegyei kisközségbeli szatócsról szóló ezt a kis czikket megjelentette, hogy Széchenyi Aladárt némileg megvédelmezze ilyen támadások ellen, hogy ezzel Bernát István vagy az illető czikkiró micsoda rágalmazást követhetett el, ezt, ugy hiszem, Hermánn Márkuson kívül a világon senki sem tudná megmondani. Ez njdlvánvaló zaklatás és én épen azért nagyon kérem a t. házat, ne adjuk ki Bernát Istvánt. (Élénk helyeslés.) Szent-Királyi Zoltán jegyző: Bródy Ernő! február 3-án, hétfőn. Bródy Ernő: T. képviselőház! Az előttem szólott Mérey Lajos igen t. képviselőtársam belebocsátkozott magának a czikknek érdemleges bírálatába. Hogy van-e abban a czikkben becsületsértés vagy nincs, azt majd annak idején a bíróság fogja eldönteni, de Bernát Istvánnal szemben a politikai zaklatás esete fenn nem foroghat, minthogy őt mint szerkesztőt kérik megidéztetni az iránt, hogy megnevezze a czikknek Íróját. (Zaj.) Hiszen az is lehetséges, hogy annak a czikknek az irója nem is politikai személyiség, a kivel szemben tehát a politikai zaklatás esete ki van zárva. A sajtótörvény értelmében a fokozatos felelősségi rendszer szerint, a törvénynek tételes rendelkezései szerint meg kell kérdezni a szerkesztőt, hogy nevezze meg a czikknek íróját. Erre expediens magának a mentelmi bizottságnak a javaslata is. Abban a tényben, hogy Bernát Istvántól megkérdezik, hogy ki irta ezt a czikket, azt hiszem, politikai zaklatást felfedezni és megállapítani nem lehet. Mivel tehát a politikai zaklatás esete (Zaj.) a fenforgó ügyben teljességgel ki van zárva, (Folytonos zaj.) tisztelettel kérem, méltóztassanak elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát. (Zaj. Felkiáltások jobb felől : Nem fogadjuk el! Nem adjuk ki !) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senki!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó ! Hédervári Lehel előadó: T. ház! Előttem szólott t. képviselőtársam Mérey Lajos a »Szövétkezés* czimű lap czikkének csak azt a részét olvasta fel, a melyben tényleg nincs a rágalmazás vagy a becsületsértés tényálladékát magában foglaló állítás. A rágalmazás és a becsületsértés tényálladékának megállapítására fel keüene olvasni az egész czikket, a mely egész czikk szóba is került a mentelmi bizottság ülésén. Ha már most t. képviselőtársam szemelvényeket olvasott fel ebből a czikkből, akkor méltóztassék megengedni nekem is . .. (Zaj. Felkiáltások : Nem szükséges ! Elnök csenget) . . .- hogy szintén szemelvényeket olvashassak fel abból. (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. ! Hédervári Lehel előadó : Méltóztassék ezt megengedni annak ellenére is, hogy az ügy elbírálására ezt én sem tartom szükségesnek, mert a tényállás az, hogy ennek a lapnak felelős szerkesztője Bernát István, a ki mellesleg országgyűlési képviselő, s hogy egy feljelentésre vizsgálat rendeltetik el: ki az inkriminált czikk szerzője. Ez a nyilatkozat pedig a lap felelős szerkesztőjére tartozik (Ugy van I a középen.) s mivel nevezett országgyűlési képviselő s maga is kijelenti egy levelében, hogy ő a szerző tekintetében nem nyilatkozik, mert országgyűlési képviselő lévén, előbb mentelmi joga kell, hogy felfüggesztessék. Hogy tehát módot adjunk arra, hogy a szerzőség kérdése tisztáztassék, a bizottság más álláspontra nem helyezkedhetett, mint hogy lehetővé tegye, hogy Bernát István országgyűlési képviselő a vizsgálóbíró előtt nyilatkozhassak a