Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-269

366 269. országos ülés 1908 február 3-án, hétfőn. ennek legnagyobb bizonysága talán az, bogy az előterjesztett reformjavaslatokban az egész Il-od osztályú kereseti adó eltörlését bozom javaslatba. Merőben meddő vitát provokálnék tehát, ha a t. képviselő ur argumentumainak taglalásába bocsátkoznám. De egyet vagyok bátor megjegyezni : azt, hogy mi igenis őszintén akarjuk, hogy ezek a legkisebb adózók, a kiknek egyenes adója tiz koronát nem halad meg, családtagjaikra nézve is könnyítésben részesüljenek. De ne méltóztassék olyan sötéten nézni a dolgot, hogy azért, hogy tiz koronánál több adót fizetőknél átmenetileg fentartjuk a családtagok adóját, ez a valami olyan méltánytalan megterhelést jelentene, vagy talán épen az egygyermek-rendszernek képezné egyik alapját. A ki az életet tanulmányozta, tudja azt, hogy épen azok az adózók, a kik ilyen csekély adót fizetnek, családtagjaiknak igen nagy hasznát veszik és ez nem az egy-gyermekrendszert propagálja, mert az a szegényebb sorsú ember, az az ember, a ki saját keze munkáját érvényesiti gazdaságában, örül annak, ha minél több gyermeke van, mert épen ez vagyonosodásának egyik forrása, ugy hogy ha megterhelésről beszélünk, épen ezen osztály, a mely tiz koronát meg nem haladó adót fizet, lesz inkább ezáltal legkevésbé érintve, mert ezek tiz évet meghaladó családtagjaiknak hasznát veszik, azok az ő keresetképességét növelik, mig más osztályoknál talán ez megforditva van, mert hogy valakinek a jogász fia, a kinek ellátásáról bőségesen kénytelen néha gondoskodni, nem épen növeli keresetképességét, ez bővebb bizonyítást nem igényel. (Ugy van! Derültség.) Valódi képében tüntessük fel tehát a helyzetet t. képviselő ur és akkor nem látunk olyan feketén. Ebben a javaslatban egy módosítást magam leszek bátor indítványozni, t. i. hogy ott, a hol az adóalapot számítjuk, a Il-od osztályú kereseti adót ne vegyük ehhez az alaphoz, mert különben csakugyan előállhatna az, hogy valaki fizetett családtagjaival együtt 10 koronát vagy azt meghaladó adót, de ezen 10 koronát meghaladó adónak zöme nem a földadóra, házbóradóra vagy egyéb alapul szolgáló egyenes adóra esik, hanem épen arra az adónemre, a melyet eltörölni kívánunk. Ebben a tekintetben a prakszis eltér. Némely hetyütt beszámítják ezt az adót, másutt nem számítják be. Én a mellett vagyok, hogy ne számítsák be és azért az 5. §-hoz leszek bátor egy módosítást tenni, hogy t. i. a Il-od osztályú kereseti adó kivételével a többi adók képezzék az alapot. Én azt hiszem, hogy ha ezt a javaslatot elfogadjuk, az átmeneti időre is oly könnyítést nyújtunk, a mely körülbelül hat-hét milliót tesz ki legalább költségvetésünkben, ugy hogy ezt kicsinyelni nem lehet; mindenesetre jelentékeny lépés ez arra nézve, hogy az adózás terhe tekintetében az egyenetlenséget addig is kiküszöböljük, vagy legalább is lényegesen könynyitsünk rajta, a mig az adóreformmal gyökeresebb és átfogóbb intézkedéseket leszünk képesek tenni. Ezen alapon vagyok bátor ajánlani a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur kivan nyilatkozni? Hammersberg László előadó : Nem ! Elnök : Az előadó ur nem kivan nyilatkozni, ennélfogva a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a II. osztályú keresetadóról, valamint a tőkekamat- és járadékadóról szóló törvények némely intézkedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot az előadó ur által előterjesztett szövegben általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadván, következik annak részletes tárgyalása. Mindenekelőtt a czim. Kérem Hencz Károly jegyző urat, hogy a czimet felolvasni szíveskedjék. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Minthogy szólni senki sem kíván, azt hiszem kimondhatom, hogy a ház a ezimet változatlanul elfogadta. Következik az I. fejezet, illetőleg az 1. §. Hencz Károly jegyző (olvassa). Elnök : Szólni senki sem kívánván, kimondhatom, hogy a ház az első §-t változatlanul elfogadja. Következik a 2. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a 2. §-íJ. Elnök : Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a 2. §-t változatlanul az eredeti szövegben elfogadja. Következik a 3. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a 3. §-t változatlanul az eredeti szövegben elfogadj a. Következik a 4. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a i. §-t). Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a 4. §-t is változatlanul az eredeti szövegben elfogadja. Következik az 5. §. Az előadó ur kivan szólni. Hammersberg László előadó: T. ház! Az általános vita bezárása után a miniszterelnök ur, mint pénzügyminiszter, már nyilatkozott azon módosításra nézve, a melyet bátor leszek a t. háznak előterjeszteni azon indokból, a melyet a miniszterelnök ur előhozott. Nevezetesen azt a módosítást indítványozom, hogy az 5. §. 2. bekezdésében ezen szavak után »a megelőző évben« tétessenek a következő szavak: »a II. osztályú kereseti adó kivételévek. A szöveg többi része változatlanul maradna. Tisztelettel ajánlom módosításomat elfogadásra. Elnök : T. ház ! Fel fogom tenni a kérdést elő-