Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-268
358 268. országos ülés 1908 február 1-én, szombaton. sem tette magáévá. Az elsőt főleg arra való tekintettel nem, hogy az államnak vasúti czélokra fordítható anyagi eszközei elsősorban is a már meglevő államvasuti vonalak forgalmi képességének fokozására és egyéb sokkal fontosabb vasutvonalak létesitésére szükségesek és igy e vasútépítés csak évek múlva volna kilátásba helyezhető és akkor is csak a különös fontossággal levő aradperjámosi vonalszakasz létesítéséről lehetne szó. A vasút építésének és üzletének az aradcsanádi vasutak részére való engedélyezését pedig a bizottság annál inkább mellőzendőnek találta, mert e megoldás a m. kir. államvasutak forgalmi és pénzügyi érdekeit igen érzékenyen sértené. A tervezett vasútnak az önállóan kezelt aradi és csanádi egyesült vasutak rendelkezése alá jutása ugyanis a m. kir. állam vasutak tarifapolitikájának érvényesítését koriátozná, és forgalmának jelentékeny részét vonalairól elterelné. A bizottság tehát azon nézetének ad kifejezést, hogy a törvényjavaslat értelmében tervezett megoldás tartassék fenn, mert az ugy a helyi érdekeltség, mint az állami vasutak érdekeit minden tekintetben kielégíti. Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a közlekedési és a pénzügyi bizottságok nevében, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést, méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ugy azt általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Hencz Károly jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Szólni senki sem kivan. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház változatlanul a törvényjavaslat czimét, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, a czimét változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Elnök: Méltóztatnak az 1. §-t elfogadni változatlanul, igen, vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatnak-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Miután a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatott és elfogadtatott, javaslom a t. háznak, hogy annak harmadszori olvasását méltóztassék a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a szabadka-gombos-palánkai h. é. vasút engedélyezéséről (írom. 675, 725) szóló törvényj avaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Pogány Lajos előadó : T. ház! Az előterjesztett törvényjavaslat a szabadka-gombos-palánkai h. é. vasút engedélyezéséről szól. A közlekedésügyi bizottság ezen törvényjavaslatot átvizsgálta és azt a törvényes kellékekkel mindenben megegyezőnek találta, minélfogva van szerencsém a t. háznak ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Hencz Károly jegyző: Szmrecsányi György! Szmrecsányi György: T. képviselőház! A Szabadka—gombos—palánkai tervezett helyi érdekű vonal engedményese fölszólította a vonal mentén fekvő községeket, hogy a szokásos hozzájárulást a vonal létesítéséhez szavazzák meg. Ezen vonalnak a bácsordas—palánkai részén fekvő községek azonban csak azon feltétel alatt járultak hozzá ezen vonal építési költségeihez, ha Bácsordasról Gombosig, a magyar államvasút fővonaláig összeköttetésük lesz. Ezen községeket e kívánalom előterjesztésében az indította, hogy az ő érdeküket az képezi, hogy 34 kilométer hosszn utón eljussanak Gombosra, nem pedig, a mint az eredeti terv volt, csak 134 kilométernyi vonal után Szabadkánál torkoljanak be a magyar államvasutak fővonalába. Az előttünk fekvő törvényjavaslat 1. §-ában ez a kérelmük mintegy illuzóriussá tétetik, a mennyiben kimondja a törvényjavaslat, hogy a bácsordas—palánkai vonal csak mint szárnyvonal szerepel, ellenben a Szabadka—gombosi vonal a fővonal. He ez azt jelentené, hogy nem kapják meg ezek a községek az egyenes összeköttetést Gombos állomással, akkor kénytelenek volnának a hozzájárulást megtagadni, a mi rendkívüli anyagi veszteségeket okozhatna, a mennyiben a vállalkozóval a pereknek beláthatatlan sorozata zúdulna ezen községeknek nyakába. Azzal a kérelemmel fordulok tehát a kereskedelemügyi kormány igen t. képviselőjéhez, méltóztassék megnyugtatást adni — tekintettel arra, hogy a tervezett vonal úgyis a Máv. kezelésébe vétetik át — hogy menetrendszerüleg lesz biztosítva a palánka—gombos—bácsordasi csatlakozás a magyar államvasutakhoz. (Helyeslés.) Elnök: A kereskedelemügyi államtitkár ur kivan szólni. Szterényi József államtitkár: T. képviselőház ! Szmrecsányi képviselő urnak felszólalására méltóztassék megengedni, hogy felvilágosításul megjegyezzem, miszerint maga a kérdés, a melyet a