Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-268

268. országos ülés 1908 február 1-én, szombaton. 357 De a módositványt még akkor sem tartanám elfogadhatónak, ha ahhoz ragaszkodnék a t. képviselő ur. Itten t. i. birói kinevezésekről van szó. Már most ha valaki pl. a VII. fizetési osztályba kineveztetik február 16-án, arra nézve nem lehet azt mondani, hogy január hó 1-től kapja meg az ezen kinevezés alapján őt megillető fizetést. Ez olyan szervezeti elvekbe ütközik, hogy egyáltalában keresztül nem vihető. Emellett garancziális törvények intézkednek, hogy a birák az eskütételtől számítva kapják meg az őket megiilető fizetést. Kérem tehát a t. házat, hogy ezt a módositást elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti meg az előadó urat. Bizony Ákos: T. ház ! Bozóky Árpád: Bródy vissza akarja vonni a módositványt! Bródy Ernő : Az igent, miniszter ur megnyugtató kijelentése után módositványomat visszavonom. Bizony Ákos előadó: Akkor nem kivánok szólni. Elnök : Mivel szólni senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 6., illetőleg most már 7. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7., illetőleg most már 8. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7., illetőleg 8. %-át). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 7., illetőleg a 8. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel, t. ház, a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, (Élénk felkiáltások : Éljen Günther! Éljenzés és taps.) javaslom a t. háznak, hogy harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére tűzze ki. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik napirend szerint a nagykikindaaradi helyi érdekű gőzüzemű vasút engedélyezéséről (írom. 683,' 724) szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt a tárgyalásba belemennénk, jelentem, hogy a házszabályok 214. §-a értelmében és alapján a kereskedelemügyi miniszter urat, mint megbízott képviselni fogja SzterényiJózsef államtitkár ur. Az előadó urat illeti a szó. Pogány Lajos előadó : T. ház ! A kereskedelemügyi miniszter ur törvényjavaslatot terjesztett be a nagykikinda-aradi helyi érdekű va,sut engedélyezéséről. Ezen helyi érdekű vasút létesítése közforgalmi szempontból, különösen közgazdasági szempontból bir jelentőséggel, de továbbá összekötni van hivatva az államvasutak arad-tövisi és valkány-varjasi, illetőleg temesvár-szegedi vonalait és ekként az ország keleti része és a Tisza vidéke közti csereforgalmat szolgálja. Továbbá megkönnyíti a mezőgazdasági termékeknek a fogyasztási piaczokra való elszállítását. Az engedélyezési tárgyalás 1907 április 27-én tartatott meg. Ezen helyi érdekű vasút a m. kir. államvasutak Nagykikinda állomásából kiágazólag a temesvár—nagyszentmiklósi h. é. vasút Lovrin és az államvasút Perjámos állomásán át a m. kir. államvasutak ujarad—aradi vonalszakaszának együttes használata mellett Arad állomásig, mint forgalmi végpontig vezetendő a fővonalból, továbbá ennek Perjámos közelében a Maros folyóhoz vezető vontató vágányából és az államvasutak Nagykikinda állomásától Nyerőig és Lovrin állomástól Zsombolya állomásig vezető szárnyvonalból állana. (Helyeslés a baloldalon.) A nagykikinda-aradi fővonal építési hossza 85 km., a lovrin—zsombolyai szárnyvonal építési hossza 26'7 km., a nagykikinda—nyerői szárnyvonalé 155 km., tehát az egész hálózat építési hossza 127 km. lesz. Az összes építési költségek 10,150.000 koronát tesznek ki, vagyis pályakilométerenként 79.769 koronát. Ebből 35% , vagyis 3,552.600 korona erejéig törzsrészvények, 65%, vagyis 6,597.400 korona beszerzése czéljából pedig elsőbbségi részvények volnának kibocsátandók. Postaszállítási átalányképen 50 éven át fizetendő évi 44.600 korona, a h. é. vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 50.750 korona, évjáradék, 1,015.000 korona tőkeértékben biztosíttatnék. Az állam hozzájárulások a tényleges tőke 8-8, illetőleg 10%-át teszik, igy tehát a 10%-os maximális mérven alul maradnak. Tekintettel az államvasutaknak azon fontos érdekeire, a melyek az arad—perjámosi útirányhoz fűződnek, kiköttetnék, hogy ezen vonalszakasz a m. kir. államvasutak a kereskedelemügyi miniszter által egyoldalulag megállapítandó pályahasználati dij fizetése ellenében saját helyi díjszabásukba felvehessék. Az átmeneti forgalom évi összegben való megváltása főleg azon okból mutatkozik szükségesnek, hogy ekként a m. kir. államvasutak részére a kiépítendő arad—perjámosi vonalon a korlátlan díjszabási és önrendelkezési jog biztosittassék. Természetesen az átmeneti forgalomból eredő bevételek is kizárólag a m. kir. államvasutakat fogják megilletni. A bizottság ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával megfontolás tárgyává tette, nem volna-e helyesebb, ha e vasút az állam által építtetnék ki; valamint fontolóra vette azt is, nem volna-e indokolt, ha a kérdéses vasút az önálló kezelésben :evő arad-csanádi egyesült vasutak részére engedélyeztetnék ? A bizottság azonban egyik módositványt