Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-268

354 268. országos illés 1908 február 1-én, szombaton. intézeteket is különösen hatékony ellenőrzés alá vegye. Szükséges, hogy törvényt alkossunk, hogy a szövetkezetek, takarékpénztárak, kereskedelmi társaságok kötelesek legyenek ugy ügykezelésüket, valamint könyvvezetésüket magyar nyelven vinni, és csakis a magyar nyelven vitt könyveknek adjuk meg azon perjogi előnyöket, a melyek most mindegyik részére biztosítva vannak. A kodifikáczionális kérdéseket ugy sem meríthetem ki, nem foglalkozom tehát velük, hanem a t. miniszter urnak még egy dolgot akarok figyelmébe ajánlani és ez az, hogy a választói jog reformjával kapcsolatban uj területi beosztás készül. . . Elnök: Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, hogy méltóztassék a tárgyhoz szólni. Lengyel Zoltán : . . . uj megyerendezés készül, ennélfogva a bírósági szervezet is ezzel kapcsolatosan módosítandó. Bocsánatot kérek, ez a legnagyobb mértékben ide vonatkozik és nagyon fontos kérdés. Valahányszor arról van szó, hogy a járásbíróságok és törvényszékek területe beosztassék, hogy uj bíróságok állíttassanak fel, a minisztérium mindig arra hivatkozott, hogy a választói jog reformja miatt nem lehet, mert ez ugy is felforgatja a közigazgatási állapotot, és ennélfogva meg kell ezt várni, mint előzetes kérdést, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatással területileg összhangban maradjon. Most itt van a választói reform kérdése, a közigazgatási berendezkedés, (Mozgás.) itt kell, hogy legyen; ennélfogva az igazságügyi kormány parallel, ezzel kapcsolatosan, elvégezheti a hátralevő munkát, a törvényszékek és járásbíróságok felállítását, a melyre évtizedek óta vár az ország. Ezzel kapcsolatosan, sőt ennek előtte, lehet megoldani a budapesti központi járásbíróság kérdését, a mely elő van készítve, a melynek fölállítása szükséges nem csak az ügyvédek és bírák, de a jogkereső közönség szempontjából is. Egyebekre most nem térek rá, az ügyvédi rendtartás, az ügyvédi nyugdíj stb. kérdését és igen sok más kérdés ügyét nem akarom most a ház előtt taglalni, majd lesz még erre máskor időm és alkalmam; most az ülés vége felé ugy se lenne módom azon kérdések kimerítő tárgyalására. Azzal vagyok bátor végezni szavaimat, hogy a jogszolgáltatás nagy érdekeit semmiféle alkalommal sem nézem pártszempontból, s ezt a javaslatot elfogadom, és a t. igazságügyminiszter ur csöndes, de annál eredményesebb munkásságát, mint eddig, minden körülmények közt elismeréssel kisértem és ezentúl is el fogom ismerni ezen érdemeit. (Helyeslés.) A javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter ur kért szót. Günther Antal igazságügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nagyon röviden kívánok néhány megjegyzést tenni az előadott beszédekre. Mindenekelőtt köszönettel veszem a támogatást, a melyben az általam előterjesztett törvényjavaslat részesült. Azt hiszem, a magyar birói és ügyészi kar megérdemli, hogy a törvényhozás gondoskodjék helyzetéről. (Igaz! Ugy van!) Fájdalom, hogy pénzügyi viszonyaink nem engedik meg, hogy a gondoskodás nagyobb legyen. Az azonban, a mi történhetett a rendelkezésünkre álló eszközökkel, megtörtént, és remélem, hogy az évek folyamán, akkor, a mikor a birói szervezetet megalkothatjuk, ez a segítség még kiadóbb és bővebb lesz. (Helyeslés.) Gróf Batthyány Tivadar t. barátom felszólalására megjegyzem, hogy szintén nagy köszönettel veszem a támogatást, a melyben engem részesített; arra vonatkozólag pedig, a mit ő a hadügyminiszter urnak a tiszti fizetések rendezésére vonatkozó nyilatkozatáról mondott, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy hiszen a hadügyminiszter ur mindössze óhaját és reményét fejezte ki, (Mozgás.) hogy a tisztek fizetési ügye rendeztetni fog, attól pedig, a ki élén áll egy nagy resszortnak, a melyhez e kérdés tartozik, ezt annál kevésbbé lehet zokon venni, mert ez a legszerényebb nyilatkozat, a mely hasonló körülmények közt történhetik. (Mozgás.) Méltóztassék megengedni, hogy a többi egyes észrevételekre is röviden válaszoljak. A mi a dijnokok kérdését illeti, a kormány ezzel foglalkozik, (Helyeslés.) daczára annak, hogy 1906 végén a dijnokok sorsa már javíttatott. Foglalkozunk ezzel és hiszem, hogy az 1908-iki költségvetés keretében e tekintetben még több segítség lesz. De társadalmi és hivatalszervezeti tekintetben, egész általánosságban szólva, mégis nagyon aggasztó jelenségnek tartom, hogy akkor, a mikor helyzet] avitásról és fizetésfelemelésről van szó, itt sürgönyökkel, feliratokkal, deputácziókkal, demonstrácziókkal jönnek azok az urak. Mert, méltóztassék elhinni, az a jóakarat, a mely a segítésben nyilvánul, e nélkül is megvan ; de az az impetuózitás, a mely üyenkor nem egy oldalról nyilvánul, az ügynek épen nem válik hasznára. A tisztviselők lakpénzületményei tekintetében jelenthetem a t. képviselőháznak, hogy az 1909. évi költségvetésben a kormány szintén gondoskodni fog arról, hogy e tekintetben létező anomáliák orvosoltassanak. Ami az ügyészség kérdését illeti, Szász József t. barátom észrevételeire és mádositványára legyen szabad megjegyeznem, hogy én az ügyészséget és a bíróságot a birói szervezet keretében testvértényezőnek tekintem és igazán mondhatom, nem jól hatott reám azon, nem ugyan itt, hanem más oldalról elhangzott indokolás, mintha az ügyészségnek, nem tudom, bizonyos magasabb értéke