Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

328 267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. Ha nincs ilyen fórum, ha meghagyjuk az osztályozó- és becslő-bizottságot régi hatáskörében ; ha az egész intézkedés csak arra irányul, hogy négy ember helyett kettő vétessék be a bizottságba: ebben az esetben legjobb kihagyni a törvénynek IX. czikkét, mert semmi ujat nem tartalmaz és áldásos hatással a jövőben nem lesz. Kérem a t. igazságügyminiszter urat, hogy egy ilyen felebbezési fórum felállítására vonatkozó indítványomat elfogadni méltóztassék. Nem lehet semmi aggodalom, semmi kifogás ez ellen, mert hiszen a földmivelésügyí miniszter ur állítja össze ezt a gazdasági szakértői bizottságot és a miniszterek közötti kollegialitásnál fogva, minthogy egy kabinet tagjai, feltété ezhető az, hogy egymásnak szakértői bizottságában megbíznak; hogy e szakértői bizottságok ítéletét, véleményét alaposnak, helyesnek fogadják el. Hogyha ez a gazdasági szakértői bizottság mint felebbezési fórum fog szerepelni, akkor kétszer is meg fogja gondolni az az osztályozóés becslő-bizottság, mielőtt határozatot hozna, mert az iránt is lehetne rendeletileg intézkedni, hogy nyilvánvalóan rosszhiszemű határozatok költségeiben el lehessen marasztalni a határozatot hozó osztályozó- és becslő-bizottsági tagokat. Ebben az esetben nem fognak könnyelműen és a jogos érdekekre nézve károsan határozni. De miféle ujitás az, hogy két tag mellett az elnököt az eljáró bíró nevezi ki? Ha az a két tag egyetért vagy, a mint igen sok esetben megtörtént, nem teljesiti önzetlenül kötelességét, ebben az esetben annak az elnöknek nincsen joga a két tag által egyhangúlag hozott határozatot megváltoztatni, az elnök pictus masculus szerepét játszsza, hiába becsületes, hiába szakértő ember, a határozat leköti, lenyűgözi, véleményét érvényesíteni nem tudja, legfeljebb csak panaszkodhatik, sopánkodhatik. Ilyen esetben az elnöknek is meg kell adni azt a jogot, hogy az igazságtalan Ítélet ellen maga is felebbezhessen egy felsőbb fórumhoz, a melyet az emiitett gazdasági szakértői bizottságban találok meg. (Mozgás a baloldalon.) Engedelmet kérek, t, képviselőtársaim, legnagyobb részüknek ilyen gazdasági kérdésekről halavány sejtelmük sincs. Meghallgatnak, de azután a szavazásnál a szerint szavaznak, a hogyan az igazságügyminiszter nyilatkozik. (Zaj és ellenmondás.) Hódy Gyula : Hosszadalmasan beszélsz ! Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék igy meggyanúsítani a ház tagjait! Nagy György: Nem gyanúsítom meg, de ezek gazdasági kérdések! Elnök: A képviselő ur azt mondta, hogy a többség azt nézi, hogy a miniszter hová szavaz és a szerint szavaz! Nagy György: Akkor helyre kell igazitanom félremagyarázott szavaim értelmét. (Mozgás. Halljuk!) A világért sem akarok meggyanúsítani senkit, hogy nem legjobb indulata szerint szavaz, hanem ezekben a specziális gazdasági kérdésekben nincs mindenkinek tájékozottsága; nem is lehet kívánni, hogy legyen. Épen azért nekünk, felszólalóknak kötelességünk, hogy ha indítványt terjesztünk elő, azt terjeszszük elő világosan és okoljuk meg ugy, érvekkel ugy erősítsük, hogy a ház minden egyes tagja legjobb tudása, meggyőződése szerint szavazhasson, vagy az indítvány elvetése, vagy annak elfogadása mellett. Ezért kellett rámutatnom arra, hogy ennek a javaslatnak egész ujitása csak annyi, hogy négy bizottsági tag helyett kettőt állapit meg. Ezt pedig üdvösnek, czélravezetó'nek nem találhatom, ezzel a módosítással ezek az eddig felmerült sérelmek a jövőben sem lesznek orvosolva, sőt azt hiszem, hogy bizonyos tekintetben a szám redukálása még károsabb lesz, a mennyiben az a két becslőbizottsági tag könnyebben egy véleményre jut és az elnöknek legjobb akaratát is meghiúsíthatja, tönkre teheti. Azért következő inditvány

r

omat terjesztem elő (olvassa): »A IX. czikkben a 15. §-hoz uj bekezdéskójjen: Az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottságnak intézkedései, határozatai ellen beadott felszólalásokat a II. czikkben megjelölt, a földmivelésügyí miniszter által összeállított gazdasági szakbizottság bírálja el. A felszólalások elbírálásának módját az igazságügyminiszter a földinivelésügyi miniszterrel egyetértőleg rendeleti utón szabályozza*. Azt hiszem, hogy ennek az indítványnak elfogadása ellen semmi akadály nem merülhet fel. Elnök: Ki következik? Hencz Károly jegyző: Schuller Eezső! Schuller Rezső: T. ház! Bátor vagyok a szőnyegen levő szakasz egyik mellékesnek látszó, de meggyőződésem szerint mégis nagyon fontos rendelkezéséhez hozzászólani, t. i. ahhoz, hogy a szakértők száma ezentúl 5-ről leszállittatik 3-ra. Azt hiszem, nem képezheti vita tárgyát, hogy alig van fontosabb munka a tagositási eljárás folyamán, mint épen a becslés munkája. Ha a becslés rossz, akkor rossz lesz az egész eredmény; hiába való minden birói buzgalom és hiába valók a fölmérések: a károsítások okvetlenül bekövetkeznek. En kétlem, hogy az a rendelkezés, a mely a becslők számát 3-ra szállítja le, a prakszisban be fog válni, mert tudni kell, hogy milyen nehézségekkel jár egy jó becslő-bizottság összeállítása. Felizgatott, a tagosítás előtt álló községben mindig vannak olyan egyének, a kik szájhősök és a becslői munkához szükséges szak-