Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. 329 értelemmel nem bírnak, de a község bizalmával rendelkeznek; a község görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy épen ezeket a szájhősöket beválaszsza a bizottságokba és ha a tagok számát háromra leszállítjuk, akkor megtörténhetik az hogy épen csak ezen szájhősök jönnek be a bizottságba és nem lesz abban semmi józan és szakértő elem. Ha pedig a bizottsági tagok száma megmarad ötnek, ugy, a hogy eddig volt, mégis nagyobb a valószínűség, hogy olyan elemeket is be fognak választani, a kik a kellő szakértelemmel birnak. Szóval, azt hiszem, hogy ha megszorítjuk a bizottsági tagok számát, a becslésnek fontos munkáját a legnagyobb esélyeknek teszszük ki. Ugy tudom, hogy ezt a rendelkezést költségkímélés szempontjából tették. Hát, t. ház, egy erdélyi község határa rendes körülmények között alig haladja tul a 4000 holdat. Ezen 4000 hold birtoknak a tagosítása rendszerint 27.000 koronába kerül. Egy becsüsnek a napidija 12 korona, kettőnek dija tehát 24 korona. Egy 4000 holdas határt meg lehet becsülni a legrosszabb esetben is 30 nap alatt, úgyhogy az egész többletkiadás 720 koronát tenne ki. De 20 nap alatt is el lehet végezni azt a munkát és akkor csak 480 korona a költség. Ez a 27.000 koronához képest tekintetbe sem jöhet, különösen ha meggondoljuk, hogy a becsléstől függ az egész tagosítás sorsa. Épen azért bátor vagyok a t. ké]3viselőházat arra kérni, hogy méltóztassék elfogadni azt a módosításomat, hogy a 15. §. szövegében e helyett: »e bizottság 1 elnökből, 2 rendes és 2 póttagból áll« — tétessék: »e bizottság 4 rendes és 2 póttagból áll«, és ennek folyományakép azután az 5-ik bekezdésben e helyett: »úgyhogy mindegyik érdekcsoportra 1 rendes és 1 póttag esik« tétessék : »úgyhogy mindegyik érdekcsoportra 2 rendes és 1 póttag esik.« Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Elsősorban kérdem a t. házat, méltóztatik-e a IX. czikknek meg nem támadt részét változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint: igen, vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a IX. czikknek meg nem támadott részét az igazságügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadja. Schuller Rezső képviselő ur a 2. ós 5. bekezdéshez nyújtott be módosítást. Kérem a 2. bekezdéshez benyújtott módosítást felolvasni. Hencz Károly jegyző (olcassa a módosítást). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a IX. czikk második bekezdését az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, szemben KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XV. KÖTET. Schuller Rezső képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak íúállum. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát, hogy a képviselőház az eredeti szöveget változatlanul fogadja el, ennélfogva Schuller Rezső képviselő urnak ezen bekezdéshez benyújtott módosítása elesik. ugyancsak Schuller Rezső képviselő ur az 5-ik bekezdéshez nyújtott be módosítást. Kérem azt felolvasni. Hencz Károly jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 5-ik bekezdést az igazságügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, szemben Schuller Rezső képviselő urnak most felolvasott módosításával, igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház az eredeti szöveget változatlanul elfogadja és ennélfogva Schuller Rezső képviselő urnak az 5 ik bekezdéshez benyújtott módosítása elesik. Nagy György képviselő ur a 15. §. végére uj bekezdésképen a következőket hozza javaslatba. Hencz Károly jegyző (olvassa Nagy György indítványát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Nagy György képviselő urnak most felolvasott indítványát, a mely a 15. §. végére egy uj bekezdésnek elfogadását javasolja elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik Nagy György képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek fellállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház tehát nem fogadta el Nagy György képviselő ur indítványát. Következik a X. czikk. Hencz Károly jegyző (olvassa a X. csikket) : Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház! A szakasz utolsó előtti bekezdéséhez volna szavam. Ez arról intézkedik, hogy a közösen maradt erdőkből, legelőkből, és a havasokból felosztás után az egyéni illetmények elkülönítésének már nincsen helye. T. képviselőház! Itt ismét megteszem azt a javaslatomat, a melyet a legelők felosztásánál már megtettem, hogy t. i. mód és alkalom nyujtassék arra, hogy a közbirtokosok megszabadulhassanak az ilyen közbirtokossági erdőktől és havasoktól. Ennsk indoka itt még sokkal inkább fenforog mint a legelőknél, mert az erdőknek és havasoknak kezelése sokkal drágább, mint a legelőké s a mellett az erdőknél és havasoknál csak 30—40 esztendő múlva látja a hasznot az a szegény ember, a kinek tehát nagy érdeke, hogy attól a sok költségtől, a mivel az erdők és havasok fentartása jár, megszabadulhasson ak42