Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. 327 Ferenczy Géza előadó: T. képviselőház! Bozóky t. képviselőtársam határozati javaslatá­nak indokolását az eddigi mérnöki visszaélé­sekre alapította. Minthogy a mérnöki karnak, mint státusnak szervezése, valamint az eljárá­soknak megállapítása külön szabályrendelettel történik, a mely a minisztérium kehelében már kidolgozás tárgya, s a mely legközelebb már át is adható rendeltetésének, ezen visszaélések nagy kontingense feltétlenül megszűnik. A mi azt illeti, hogy a mérnökök által elkövetett mulasz­tások nehezen hozhatók helyre, ebben az irány­ban is történik értesülésem szerint oly intézke­dés, hogy a kataszteri mérnökök magának a munkálatnak folytatása közben ellenőrzik az egyes mérnököket és igy a nagyobb arányú rossz munka és az ezt követő hátrány ki lesz zárva, Ennek alapján kérem a t. házat, hogy e hatá­rozati javaslatot mellőzni és a szakaszt eredeti szövegében elfogadni méltóztassék. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a 8. czikket változatlanul az igazságügyi bizottság szövegezése szerint szem­ben Bozóky Árpád képviselő ur elleninditvá­nyával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik változatlanul elfogadják a 8. czik­ket, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, hogy a képviselőház a 8. czikket az igazságügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadja, ennélfogva tehát Bozóky képviselő ur elleninditványa elesik. Következik a 9. czikk! Hencz Károly jegyző (olvassa a 9. czihlet). Elnök: Van valaki szólásra feljegyezve? Hencz Károly jegyző: Nagy György! Nagy György : T. képviselőház ! Az igazság­ügyminiszter ur azt az indítványomat, a melyben a folyamatban lévő tagositási eljárásoknak az átmeneti idő alatt bizonyos feltételek melletti megszüntetését indítványoztam, költő természe­tűnek nevezte. Azt hiszem, hogy ez a jelző inkább megilleti a képviselőháznak azt a hatá­rozatát, a melylyel elvetette fontos indítványo­mat, mert ez a határozat még igen sok szegény kisember tragédiájának lesz előidézője. A költé­szetet majd azok a drámák, azok a tragédiák fogják képviselni, a melyek a házhatározat következtében a székelyek közt keletkezni fognak. A most tárgyalás alatt lévő törvényjavas­latnak IX. czikkelye az osztályozást és becslést végző szakértői bizottságnak összeállításáról in­tézkedik. Nem vitás a dologgal foglalkozó em­berek előtt, a kik ismerik a tagosításnak és arányosításnak menetét, az, hogy a birtokren­dezési eljárásnak jósága leginkább az osztályozás és becslés alapos és pártatlan keresztülvitelétől függ. Az eddigi eljárást annyiban módosítja a törvényjavaslat 9. czikkelye, hogy a becslő­bizottság tagjainak számát négyről kettőre szál­lítja le és elrendeli, hogy elnököt azon gazda­sági szakértők közül kell kineveznie az eljáró bírónak, a kiket a földművelésügyi miniszter kijelölt. T. képviselőház! Maga a törvényjavaslat­nak indokolása is beismeri azt, tehát hivatkoz­hatom erre az indokolásra, hogy (olvassa): »az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizott­ság eddigi összeállításában azoknak a kívánal­maknak nem felelt meg, a melyeket a törvény hozzáfűzött«. Miféle változást jelent az, hogy négy ember helyett két ember lesz benn a bizottságban ? Olyan gyökeres reform ez, a mely alkalmas arra, hogy áldásos hatást biztosítson a birtokosok számára, s jóvátegye azokat a hibákat, a me­lyeket az osztályozás és becslés terén elkövettek ? Azt hiszem, hogy radikálisabb reformhoz kellett volna nyúlnia a törvényjavaslatnak, s itt is ha­tározott reformot kellett volna keresztülvinnie, a mely legalább emberileg lehetővé teszi, hogy ugy az osztályozás mint a becslés az igazságnak és a közérdeknek mindenben megfeleljen. De legnagyobb hibája ugy a régi törvény­nek, mint ennek a törvényjavaslatnak az, hogy ezt az osztályozó- és becslő-bizottságot önmaga birájává is teszi. Az osztályozó- és becslő-bizott­ság határozatai ellen nincs fórum, a hova jog­orvoslattal lehessen fordulni, az maga intézkedik a jogorvoslatok tekintetében is és igy, ha rosszul járt el az osztályozó- és becslő-bizottság, ha sértett igazságos érdekeket, akkor nincs, a hova a sértett panaszával forduljon. A perrenddel ellenkezik az a helyzet, hogy a felebbezési fórum is ugyanaz a fórum legyen, a mely meghozta azt a határozatot, azt az in­tézkedést, a mely sérelmessége folytán a feleb­bezésnek alapjául szolgált. Hosszasan foglalkoztam azzal a gondolattal, tanulmányoztam napokig a kérdést, hogy hogyan lehetne megalkotni ennek a törvényalkotásnak keretén belül egy olyan fellebbezési fórumot, a hova az érdekeltek jogos igényeiknek megvédése czéljából az osztályozó- és becslő-bizottság ha­tározatai ellen appellálhassanak. Ilyen fórum gyanánt — és erre felhívom az igen t. igaz­ságügyminiszter ur figyelmét —• a földmivelés­ügyi miniszter által összeállított, e törvény­javaslat II. czikkében megjelölt gazdasági szak­értői bizottságot tartom alkalmasnak. Ugy tar­tom helyesnek, hogy minden egyes pauaszszal, felebbezéssel, felszólalással a becslő-bizottság intézkedése ellen ehhez a gazdasági szakértői bizottsághoz lehessen az illetőnek appellálnia, felebbeznie. Azt hiszem, hogy ez a felfogásom nem fog a kivitelben akadályra találni és hogy ezt a felfogást az előadó ur is elfogadja, mert kell egy fórumot teremteni, a hova az illetők sértett joguk orvoslásáért folyamodhassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents