Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

267. országos ülés 1908 január 3i-én, pénteken. 323 Az ötödik bekezdéshez Zakariás János képviselő ur nyújtott be módosítást, illetőleg toldást. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Zakariás t. képviselő ur toldását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház Zakariás János módositásái elfogadja. Következik az V. czikk. Hencz Károly jegyző (olvassa az V. csikket). Elnök: Az előadó ur kivan szólni ? Ferenczy Géza előadó: Nem! Elnök: Van-e valaki szólásra felírva? Hencz Károly jegyző: Zakariás János! Zakariás János: Az V. czikk második bekezdése arról rendelkezik, hogy a tagosítás megengedhetősége iránti tárgyalásra megidézett, de meg nem jelent felek ugy tekintendők, mint a kik a tagosítás kéréséhez hozzájárultak, tehát a tagosítást kérőkhöz hozzászámittatnak. Kifejtettem már ugy az általános vitánál, mint a részleteknél, hogy a tagosítás maga általánosságban üdvös és hasznos intézmény, de a Székelyföldön, a hol a birtokosok 70 %-a három holdon aluli birtokos, nem mindig kívánatos a tagosítás a község lakosságának többségére nézve. És mert a törvény egyéb rendelkezései amúgy is eléggé könnyűvé teszik a tagosítás megengedhetőségét, én a magam részéről azt, hogy a tárgyalásra meg nem jelentek a tagosítást kérőkhöz hozzászámitiassanak, szükségesnek nem tartom épen ezért ezen szakasz 2. bekezdésének a kihagyását kérem. Továbbá a törvényjavaslat 4. bekezdése arról rendelkezik, hogy a megengedhetőségi Ítéletek, valamint az arányositási ügyekben hozott ítéletek — ez utóbbiról ugyan később van szó — a kir. táblához, illetőleg a kir. Curiához felebbezhetők. Hogy pedig a felebbezések megvásárlásával visszaélések ne történjenek, gondolom: a törvénynek 15. §-a intézkedik arról, hogy ebből a czélból — tehát a visszaélések megakadályozása czéljából — az ítéletek a vármegyei tiszti ügyésznek is kézbesítendők. Már az általános vitánál kifejtettem, hogy én ebben sem látok kellő garancziát. Olyan nagyfontosságú kérdésnek tartom azt, hogy azok a garancziák, a melyek ebben a törvényben lefektetve vannak, tényleg érvényesüljenek, hogy nem nyugszom meg a vármegyei ügyésznek adott felebbezésben sem, hanem azt kívánnám, hogy, a mint pl. a perrendtartás szerint eddig legalább a házassági válóperek felterjesztetnek hivatalból a kir. ítélőtáblához, tekintve, hogy sokkal fontosabb kérdés közérdekből a tagosítás megengedhetősége, az ez ügyben hozott ítéletek is ex offo, hivatalból terjesztessenek fel a kir. táblához és a mennyiben a kir. tábla ítélete megváltoztató, ugyancsak hivatalból terjesztessenek fel a kir. Curiához. Ebben az értelemben pótlást adok be a 4. bekezdéshez. És végül az 5. bekezdésben az van mondva, hogy ha a tagosítás nem engedtetett meg, az ebbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül újólag nem kérhető. Hát, t. ház, a tagosítás megengedhetőségének előfeltétele nemde az, hogy a földmivelésügyi minisztérium szakvéleményt ad, vájjon abban a községben a tagosítás gazdaságilag hasznosan ós czélszerűen keresztülvihető-e ? Már most méltóztatnak feltételezni olyan hirtelen változását a gazdasági helyzetnek, hogy a mi ma nem hasznos és nem czélszerű, az öt esztendő múlva már hasznos és czélszerű legyen gazdaságilag? Ilyen hirtelen változás nincsen. Vagy méltóztatnak azt hinni, hogy a birtokosok személyében, a birtok személy és mennyiség szerinti megoszlásában öt év alatt olyan nagy változás állhat elő, hogy a mi öt évvel előbb nem volt megengedhető, az öt év múlva már megengedhető legyen ? T. ház! A ki a tagositási ügyekben a megengedhetőségi tárgyalással kapcsolatos eseményeket az egyes községekben figyelemmel kisérte és kiséri, az tudja, hogy az ilyen megengedhetőségi kérdésnek a tárgyalása sokszor évekig tartja izgalomban az egész község lakosságát és ellentétbe helyezi az egész község lakosságának egyes csoportjait egymással. Kivánatos-e az, t. ház, hogy minden öt esztendőben ez az izgalom újra felébredhessen és minden öt esztendőben újra ellentétbe jöjjenek a község lakosságának különböző irányú birtokosai, a mikor törvényes alap és kilátás arra nincs, hogy a gazdasági érdek vagy a tulajdonosok érdeke lenne a tagosítás újból való elrendelésének, illetőleg most már megengedésének indító oka, hanem a mikor kizárólag csak az az ok, hogy a ki kéri, az talán többeket tudott megszerezni izgatással, vagy nem tudom mivel többeket meg tudott szerezni, a magarészóre, a mi által állandó izgalomban tartja a község lakosságát, Ezért bátorkodom javasolni, hogy egy hoszszabb határidő adassék, hogy öt év helyett tíz év tétessék. Ez a három módosításom van, kérem azoknak elfogadását. Elnök: Ki következik? Hencz Károly jegyző: Pop C. István! Pop C. István: T. képviselőház! Zakariás képviselőtársam indítványa csaknem mindenben egyezik az enyémmel; legyen szabad mégis röviden kiegészitnem az általa felhozott indokokat. T. képviselőház! A tárgyalás alatt lévő szakasz második bekezdésére egyáltalában nincs semmi szükség, mert a már elfogadott 2. §. a legmesszebbmenő garancziákat nyújtja arra, hogy ha a földmivelésügyi miniszter szakbizottsága megengedhetőnek találta a tagosítást, akkor mi sem állhassa útját annak, hogy az meg is valósittassék. Különben is ezeii második bekezdés, 41*