Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

322 267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. szabályrendelettel lehetőleg akként rendezendő, hogy elsősorban a kisbirtokosok igényei vétessenek figyelembe«. Hencz Károly jegyző: Nagy György! (Nincs itt !) Bozóky Árpád ! Bozóky Árpád : T. képviselőház! A mezei rendőrségről szóló törvény kimondotta, hogy a közlegelőket felosztani nem lehet. Á tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 8. §-a szintén felállítja ezt a tételt. Ámde a felosztás megtagadásának indoka közérdek, inig a közbirtokosoknak érdeke magánérdek ós bizony sokszor ellentétes a magán­érdek a közérdekkel, sokszor a közbirtokosoknak anyagi helyzetüknél fogva, vagy egyébként is terhes az ilyen közlegelő felosztása, A mint már az általános vitánál kifejtettem, a köz­birtokossági intézmény fentartása indokolatlan, mert parallel működik a községi intézménynyel és sok czivódás és jjerlekedés folyt már a felett, hogy mi a közbirtokossági és mi a községi vagyon ? Én tehát hódolva annak az elvnek, hogy a mi magánérdekű vagyon, azt lehetőleg fel kell osztani, a mi pedig közérdekű, azt egy közös szerv, a község intézze, megengedném azt, hogy oly esetben, a mikor a közlegelőt gazda­sági okokból, köztekintetekből felosztani nem lehet, a közlegelőt a község vagy az állam megvehesse és annak ára osztassák fel a köz­birtokosok között. Azért indítványozom, hogy a 8. §. első bekezdése után, a hol az van, hogy nem lehet felosztani a közlegelőt a földmivelésügyi minisz­ter engedélye nélkül, a következő szavak tétes­senek (olvassa): »Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a közös legelőt, melynek felosztását a magyar kir. földmivelésügyi miniszter nem enge­délyezte, a politikai község, vagy az állam, a a földmivelésügyi m, kir. miniszter beleegyezése mellett megvegye és a vételár a közbirtokosság tagjai között a 4. §. szerint megállapítandó aránykulcs mellett felosztassák.« Ennek a módosításnak elfogadásával szem­ben az egyik indok az, hogy különösen a szá­szoknál a közbirtokossági legelőket és erdőket átadták a politikai községnek, a politikai köz­ségnek képe pedig azután változott, a szászok helyett az oláhok szaporodtak el, és a mi szász közbirtokossági vagyon volt, abból oláh községi vagyon lett. Az ellen, hogy a közbirtokossági vagyon átterelhető községi birtokba, lehet ugyan nem­zetiségi szempontból kifogást tenni, azonban erre orvosság van a javaslatomban, mert az azt mondja, hogy a földmivelésügyi miniszternek beleegyezése mellett történhetik meg ez az át­utalás, és különben is, ha a politikai község tesz valamit, szükséges, hogy azt jóváhagyja a megye, szerintem tehát nincsen ok arra, hogy ezt a módosítást el ne fogadja a képviselőház. Kérem is annak elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Ferenczy Géza előadó: Zakariás János t. barátom beterjesztett indítványát, a mely rész­leteket tartalmaz, a melyek az utasításokban kell, hogy kifejezést nyerjenek, a törvény kere­tébe beilleszthetőnek nem találom és ezért annak mellőzését kérem. Bozóky Árpád t. képviselőtársam indítvá­nyát sem tehetem magamévá. Természetes, hogy a közbirtokossági vagyon fel nem osztható. Nézetem szerint a törvény értelmezése nem zárja ki annak az állam vagy politikai közság részére szóló eladhatóságát annál kevésbbé, mert a köz­birtokosságok mint ilyenek lesznek szervezve, a birtok közvagyoni minősége feljegyeztetik a telekkönyvbe, tehát ha a politikai testületekre megy át az a vagyon, azzal annak jogi minő­sége semminemű változást nem szenved. Miután maga a javaslat jogot ad arra, hogy a birtok­rendezések alkalmával közlegelők kicseréltesse­nek, tehát a földmivelésügyi miniszternek ez^ a diskreczionális joga létezőnek tekintendő. Én a politikai községekre való átírástól nem idegen­kedem ugyan, de miután a politikai község és a közbirtokosság nem fedi egymást, miután itt a közbirtokosság magántulajdonáról van szó . . . Bozóky Árpád: Pénzt kapnak érte! Ferenczy Géza előadó: ... a mely csak annyiban korlátozható, hogy annak közgazda­sági jellege mindig fentmaradjon és mint ilyen a közérdeket kielégitse, s miután nemzetpoli­tikai szempontból a közbirtokosságok kezén maradását előnyösebbnek látom, ezt a hatá­rozati javaslatot is mellőzni és a szakaszt az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfo­gadni kérem. Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólni! Günther Antal igazságiigyminiszfer : Zakariás János t. képviselőtársam módositásához én is hozzájárulok, kérem azonban Bozóky Árpád képviselőtársam módositásának mellőzését, mert utóvégre a magánosok érdeke is lehet az, hogy a közlegelők fentartassanak. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Maga a IV. czikk megtámadva nem lett, elsősorban tehát kérdem a házat: mél­tóztatik-e a IV- czikket elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a IV. czikket elfogadja. Az első bekezdéshez pótlást hozott javaslatba Bozóky Árpád képviselő ur v Kérdem a t. házat: mél­tóztatik-e Bozóky Árpád képviselő ur módosí­tását elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) Kérem, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem, hogy a kéjDviselőház Bozóky Árpád képviselő ur módo­sítását nem fogadja el.

Next

/
Thumbnails
Contents