Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. 319 rása előtt adta be ! Hogy gondolja a képviselő ur és micsoda eljárás lenne az ? Ezzel olyan meglepetéseket csinálhatna a kormány a képviselőháznak, hogy a képviselőház és az ország arról koldulna évtizedeken keresztül. (Igaz I Ugy van ! a baloldalon.) Az előadó urat illeti a szó. Ferenczy Géza előadó: T. képviselőház! Én a beterjesztett határozati javaslatok egyikét sem fogadhatom el. Mindenekelőtt Zakariás János . . . Egry Béla: Hiszen visszavonja Zakariás ! Ferenczy Géza előadó : . . . határozati javaslatára vonatkozólag szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a törvényjavaslat szövege a »község« kifejezés alatt természetszerűen nem politikai községet, hanem a község birtokos közönségét mint ilyet értette, ennek általános érdekeit, nem pedig — a mint ő kivánja — csupán a többségnek érdekeit kivánja mérlegeltetni akkor, a mikor ezt jelöli meg iránytűnek a czélszerüség kérdésének elbírálásánál. Végtelenül sajnálom, ha bizonyos ellentétbe jönnék is a miniszter úrral, de én Zakariás János t. barátomnak a második indítványát sem tehetem magamévá. Méltóztassanak nekem megengedni, de itt egy princzipiumot állított fel a javaslat, és pedig azt, hogy nem csupán jogi szempontból, hanem gazdasági szempontból is kezeltessenek az ezutáni időkben a tagosítások. Tehát a két érdeknek bizonyos harmóniáját kivánja itt létesíteni. En értem Zakariás t. barátomat, Pap és a többi t. képviselőtársaimat is, ha ők, a kik azt az álláspontot foglalják el, hogy a tagosításnak lehetőleg ne adassék hely, törekszenek minden alkalmas eszközt felhasználni abból a ozélból, hogy a tagosítás elrendelésének megengedését, illetőleg a megengedés lehetőségét megnehezítsék. (Felkiáltások a baloldalon : Ellenkezőleg ! Meg kell könnyíteni!) Zakariás János: A régi helyzet maradjon! Ferenczy Géza előadó: Bocsánatot kérek, a régi helyzet mi volt ? Az eljárás megengedhetősége szempontjából kiszállott a bíróság a helyszínére, számba vette a birtokmennyiségeket és ha a birtokmennyiségnek nem egynegyede kívánta, hanem háromnegyede kifejezetten nem ellenezte, akkor feltétlenül megengedte a bíróság a tagosítást, akár volt az előnyös közgazdaságilag, akár pedig hátrányos. E mellé a jelen törvényjavaslat felállítja még a közgazdaságilag előnyösség kérdését is, tehát hiába lenne meg az egynegyed birtokkvantum, ha,közgazdaságilag is előnyösnek nem minősitődnék a tagosítás, akkor a bíróság azt nem fogja és nem tudja elrendelni. Tehát kettős garanczia van most egy helyett. Mikor pedig kettős garanczia forog fenn, akkor a közgazdaságilag előnyösnek minősített tagosítást én a közérdek szempontjából elősegítendőnek tartom. (Helyeslés a baloldalon.) Maga a javaslat megadja a lehetőséget arra, hogy ott, a hol a tagosítás közgazdaságilag előnyösnek nincs minősítve, megnehezittessék azzal, hogy a birtokmennyiségeknek nagyobb tömege kell, hogy kifejezetten kivánja a tagosítás megengedését. En ebből a szempontból a javaslat intézkedéseit egészen helyesnek, középutat követőnek tartom, és azt egészben, mint ilyet fentartandónak véleményezem. (Helyeslés a baloldalon.) Nem járulhatok hozzá Hinléder t. képviselőtársamnak azon kifogásához sem, a melyet a földmivelésügyi miniszter részére adományozott czélszerüség megállapítási jog ellen emelt. Hiszen ez is második garancziája a jó tagosításnak és én nem látom be, hogy a szakértő bizottságnak, a melyet e czélból a földmivelésügyi miniszter létesíteni fog, és a mely bizottságnak véleményén alapszik az ő döntése, határozatai tekintetében miért váljék szükségessé a bíróság által való felülvizsgálása is. Miért zavartassék meg az egyensúly ? Egyáltalában nem látom ezt be, valamint hogy nem tartom indokoltnak és eredményre vezetőnek azt a megszorítást sem, hogy a tagosítás nálunk kizárólag jogi szempontból kezeltessék, a mikor az a külföldön, pl. Badenben, Ausztriában kizárólag adminisztratív utón, mint gazdasági kérdés kezeltetik. Az pedig, a mit a t. képviselő ur kivan, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek meghallgattassanak a tervezetnél . . . Hinléder Ernő: Nem ezt kívántam! A törvényszék hallgattassák meg ! Ferenczy Géza előadó: ... vagy hogy a törvényszék hallgattassék meg, ez annyira részleti kérdés, hogy telj esen az utasításhoz tartozik, annak törvénybe beillesztését sem helyénvalónak, sem indokoltnak nem látom. Mindezek alapján kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt az igazságügyi bizottság szövegezésében . . . Nagy György: Hát az átmeneti intézkedés ? Ferenczy Géza előadó : ... a maga egészében elfogadni. (Helyeslés.) A mi pedig Nagy György t. képviselőtársamnak határozati javaslatát illeti, — bocsánatot kérek még egy perezre — erre vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni, hogy elvileg sem tartom szerencsés gondolatnak azt, hogy a tetemes költséggel járó és máris bizonyos izgalmakat okozott tagositási eljárás bármilyen stádiumban is hatálytalanittassék. Nagy György: Ha tönkreteszi is a népet! Ferenczy Géza előadó : A jelen esetben azonban, a mikor tényleg az uj törvény a gazdasági érdekeket is méltányolja, a mikor a korábbi rideg jogi felfogás helyett ez az utilitárius mérlegelés is helyet talál: mereven mégsem tudok elzárkózni az elől. . . Nagy György: Helyes ! Helyes ! Ferenczy Géza előadó: ... hogy ut és alkalom nyittassék a javításra abban az egy esetben, ha a régi törvények hatálya alatt az akkor már folyamatba tett ügyekben tényleg rendikvüli károsodások vagy visszaélések történtek volna, tehát hogy ezek a hibák a megszüntetés által ne reparáltathassanak. (Helyeslés balfeUl.)