Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. 313 indokolja, sem a község lakosságának kívánsága nem járul hozzá a tagosítás elrendeléséhez, valósággal gazdasági bűnnek tartom a tagosítás keresztülvitelét. T. képviselőház! Hogyha a fejlettebb gazdasági állapotokat veszszük, akkor is arra a következtetésre jutunk, hogy még ilyen állapotok mellett is szigorú feltételekhez van kötve a tagosítás elrendelése. így pl. Ausztriában a tagosítás elrendelését a birtokosok fele része kell hogy kérje, még pedig egyénenkinti felerésze és nem területszerinti fele. Tehát az összes birtokosoknak egyénenkénti feles részéhez van kötve már maga a tagosítás kérése is. A helyszínén megejtett eljárás után az összes birtokok kataszteri tiszta jövedelmének kétharmadát képviselő többség kell, hogy kívánja a munkálatok teljesítését. A badeni törvény szerint a birtokrendezés elrendeléséhez az szükséges, hogy azt az érdekelt birtokosok abszolút többsége kívánja. Bajorországban az érdekelt birtokosok bármelyike kérheti ugyan a tagosítást, a birtokrendezés elhatározásához azonban az érdekelt birtokosoknak számszerinti, területszerinti és adószerinti többsége szükséges. "Würtembergben még erősebb kautéla van felállítva, a mennyiben ott a kivihetőség szempontjából még előzetes szakértői vélemény is szükséges. Ezekből a példákból — hogy többet ne hozzak fel — nyilvánvaló, hogy még olyan országokban is, a hol a gazdaság magasabb fokon áll, igyekeztek a tagosítás megengedhetó'ségót megszorítani. Mert, t. ház, az csak egy frázis, csak a papir-jMitikusok, a könyvmolyok mondják, hogy a tagosítás az intenzív gazdaság behozataláig feltétlenül szükséges. Az intenzív gazdálkodáshoz elsősorban pénz, másodsorban is pénz és harmadsorban is pénz kell. Akkora nagy tőkét követel az intenzív gazdálkodás, hogy ezt kívánni a Székelyföldtől, a hol a birtokosok legnagyobb része 2 — 3—4—5 holdas gazda, egyáltalában nem lehet, mivel egyáltalában nincs tőke, a melyet az intenzív gazdálkodásba befektetni lehetne. Ez tehát csak mesének, álomnak, ideának jó, de gyakorlati törvényt ilyen álomra építeni nem lehet. Gazdákkal és szakértőkkel érintkezve kiszámítottam, hogy legkevesebb 100—200 korona között kellene váltakozni félholdanként annak az összegnek, a mely a földnek az intenzív gazdálkodásra való berendezését lehetővé tenné. Már pedig az általános vita folyamán kimutattam, hogy a Székelyföldön nemcsak a kisgazda, de még a középbirtokos is jövedelméből életszükségleteit nem tudja fedezni; természetes, hogy a birtokrendezési költségekre egyetlen fillérje sem marad. Azt kérdem tehát, hogy azt az ujabb áldozatot, a melyet az intenzív gazdálkodás megkövetel, a melyet az feltétlenül KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XV. KÖTET. maga után von, hogyan, miből fedezze az a kisbirtokos ? A kik a gyakorlati életből ismerik a székelyföldi kérdést, azok tudják, hogy ott mindenütt, vagy legalább legtöbb helyen csakis erőhatalommal, szuronyokkal, fegyverekkel, csendőrökkel, katonákkal lehetett keresztülvinni a tagosítást. Ilyen törvényt én, mint népképviselő, helyesnek, jónak, üdvösnek nem tartok. Egyes idegen falubeli embereket azok, a kik maguk nem mertek férfias nyíltsággal előállani a tagosítás kérdésével, megvettek, vagy pedig külbirtokosok, hogy jobban tudják értékesíteni birtokukat, saját elhatározásukból beadták a tagositási kérést s ebből lukrativ üzletet csináltak, t. i,, hogyha jól megfizették, ha tízszeres vagy húszszoros árát adták a földnek, akkor visszavonták a kérést, ellenkező esetben kényszerrel a szegény község lakóira rázuditották ezt az ujabb terhet és minden tiltakozásuk ellenére tagositottak. Azt mondja, t. képviselőház, a javaslat indokolása, — s egyes képviselőtársaim is felhozták ezt — hogy azokban a községekben, a hol már keresztülvitték a tagosítást, most béke és áldás uralkodik, azokban a községekben most hálával emlékeznek meg a tagosítás üdvös voltáról. Ez az áldás, ez a csend, t. képviselőház, a Sipka-szoros csöndje, A tagosítás a kisbirtokosok nagy részét kipusztította. (EUenmondásolc a baloldalon.) A hol egy rossz tagosítást keresztül vittek, ott elpusztították a kisbirtokosokat. (Zaj.) Ha ezeknek a kisbirtokosoknak fájdalmát, panaszát akarnók megtudni, akkor Amerikába vagy Komániába kellene mennünk, hogy megtudjuk, mint gondolkodnak a tagosításról. T.képviselőház! Községenként megmutatják azokat a birtokosokat, a kik a tagosításból megszedték magukat, a kik kétszer, háromszor annyi birtokot kaptak a tagosítás után, mint a menynyiök azelőtt volt. Ez másképen nem történhetett, mint hogy a felesleget a kisembereknek, a szegény, elhagyott embereknek földjéből, kapták, azoknak az embereknek földjéből, a kik a földmérővel, az úgynevezett négyszemköztivel tudtak tárgyalni, a kik azoknak lelkiismeretét el tudták altatni és a kik magukra nézve jövedelmezővé tudták tenni a tagosítást. Itt van több községnek a tagosítás ellen beadott kérése az előttem fekvő iratok között, Csak egy szemelvényt mutatok be. Bágyon község kérésében az van mondva, hogy valóságos zsibvásári komédia folyt közöttük a tagosításkor. Ügynökök keresték fel szanaszét a bel- és külbirtokosokat az iránt, hogy ki ad .többet azért, hogy ott birtokállapotba jusson. Ügynökök jártak, a kik mérnökökkel voltak összeköttetésben. A mérnököknek pedig segédeik voltak, a kik fegyelmi hatóság alatt sem állottak, a kiket legfeljebb csak el lehetett csapni. Ilyen 40