Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-266
26(j. országos ülés Í908 január 30-án, csütörtökön. 293 gyarázatát leli abban, Hogy annyira bonyodalmas, helyenkint annyira ellentétes és annyi ezer érdekbe ütköző maga az arányosítás és tagosítás kérdése, hogy egységes véleményt alkotni, egységes álláspontra hozni a különböző felfogású és különböző agyú székelyeket ebben a kérdésben nem lehet. Azonban azt hiszem, hogy a javaslat mégis eltalálta azt az arany középutat, a mely a különböző, ellentétes álláspontok között mégis azt a helyes irányt jelöli meg, a / melyben a többség valószínűleg megegyezik. Épen azért nagyon sajnálom, hogy nem tehetek eleget az előttem szólott igen t. képviselőtársam azon felhívásának, a melyet a székely képviselőkhöz intézett, hogy egységesen álljunk sorompóba a javaslat ellen, sőt ellenkezőleg szerény erőmmel sorompóba állok a javaslat mellett. (Helyeslés balfelől.) Igaz, hogy nekem is vannak a javaslat ellen kifogásaim. Többet akarnék sok tekintetben, mint a mit a javaslat czéloz, de arra az álláspontra helyezkedem, hogy én a jót a jobbért el nem adom. Azt, a mit nyújt a kormány, elfogadom, abban a reményben, hogy a részletes tárgyalás alkalmával sikerül nekünk még legalább óhajaink egy részét érvényesítenünk, továbbá, hogy a t. igazságügyi kormány az életbeléptetési rendeletnél fogja óhajaink egy részét figyelembe venni, végül abban a reményben, hogy nem soká fog késni az igazságügyi bizottság jelentésében is kifejezésre juttatott annak az óhajtásnak teljesedése, hogy az egész közbirtokossági intézmény és minden, a mi kapcsolatos az úrbéri jogviszonyokkal, minél előbb a maga egységében törvényhozási szabályozást nyerjen. (Helyeslés balfelöl.) T. ház! Ez a törvényjavaslat szocziális, tehát a kisembereket érdeklő és magyar nemzeti szempontból veendő elbírálás alá. Szocziális szempontból annyiban, mert a tagosítás és arányosítás helyes keresztülvitelétől függ a székely kisbirtokosságnak a sorsa, jövője, már pedig a székely kisbirtokosság, tehát a tömeg az, a mely a nemzetfentartó erőt képviseli, a melynek érdeke kell, hogy elsősorban figyelembe vétessék egyes kiváltságos nagybirtokosokkal szemben, a tömeg az, a mely képviseli ott a nemzeti erőt és enerzsiát, és a mely hivatva van a nemzetfentartó és •— ha kell — hóditó munkára. (Ugy van! balfelöl.) Magyar nemzeti szempontból is nagyfontosságú ennek a kérdésnek helyes megoldása, mert ha egy tekintetet vetünk Magyarország, különösen az erdélyi részek térképére, látjuk, hogy az a székely néptömeg ott a határon képezi azt az elválasztó vonalat, a mely — remélem örök időre — megakadályozza a Kárpátokon túli és a Kárpátokon inneni oláhok egyesülését, (Helyeslés.) Méltóztassanak figyelemi'e méltatni gróf Thorotzkai Miklósnak éj3en a legutóbbi delegácziós tárgyalások során elhangzott felszólalását, a melyben utalt azokra a törekvésekre, a melyek künn Romániában az erdélyrészi s a magyar Alföld egy részén és a délvidéken már elhelyezkedett oláhság közötti szoros kapcsolatra mutatnak, és a melyek Romániának hoditó vágyát az erdélyi részekre és minden oláhlakta vidékre élénk kifejezésre juttatják. Ezt megakadályozni máskép nem fogjuk tudni soha, semmi békítési, semmi lekenyerezési akczióval, csak ugy, és csak akkor, ha a Székelyföldön, a határon, a maga otthonában megerősítjük a székelységet, ha otthon megelégedetté, erkölcsileg, szellemileg, vagyonilag erőssé teszszük, hogy megálljon a rá váró nehéz, nagy harczban, a mely nem specziális székely érdek, hanem a magyar állam, a magyar királyság érdeke. (Helyeslés a, szélsobaloldalon.) T. ház! A felszólalók különböző szempontból bírálták a javaslatot. Az egyik üdvösnek, a másik kevésbbé üdvösnek tartotta, Én azok közé tartozom, a kik a tagosítást magát, mint intézményt gazdaságilag feltétlenül üdvösnek, szükségesnek és helyesnek tartják, (Helyeslés.) azonban nem zárkózom el az elől, hogy kimondjam, hogy van a birtokosoknak egy kategóriája, a melyre nézve a tagosítás se nem szükséges, se nem üdvös, se nem hasznos. Ha nézzük, t. ház, a földbirtokosok megoszlására vonatkozó hivatalos statisztikai adatokat, azt látjuk, hogy pl. Háromszók vármegyében egyholdas, vagy egy holdon aluli birtokos van az összes 27.000 birtokosból 4.448, 1 — 5 holdas 11.152, 5—50 holdas 10.953, 50 — 100 holdas mindössze 216 és végül 100 holdon felüli birtokos 135, a kik közül tizenkettő ezer holdon felüli birtokos. Sümegi Vilmos: így van ez az egész Székelyföldön! Zakariás János: így van ez az egész Székelyföldön, mert a négy székely vármegyére vonatkozólag is összeállittattam az adatokat és az eredmény az, hogy a négy székely vármegye 90.000-nyi birtokosa közül 12.134 egy holdas vagy azon aluli birtokos, 34.000-nek van 1—3 holdas birtoka, 42.000-nek 5 — 50 holdas. 937nek 50—100 holdas és végül 519-nek 100-on felüli birtoka. Ha ezt a statisztikát közelebbről szemügyre veszszük, azt találjuk, hogy a birtokosok 50°/o-a 1 holdastól 5 holdasig terjed. Tehát igen nagy a kisbirtokosok és törpe birtokosok száma. Sajnos, a hivatalos statisztikában az 5 —10 holdig terjedő birtokosok nincsenek névleg kimutatva, csak az 5 — 50 holdig terjedő birtokosok. Azonban találtam egy másik statisztikát, a mely szerint az 5 —10 holdig terjedő birtokosok száma 21'80°/o, tehát az eredmény az, hogy az erdélyi részekben, a Székelyföldön különösen, a birtokosok 70°/ 0-a a 10 holdon aluli törpe birtokos.
