Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-266

294 266. országos ülés 1908 január 30-án, csütörtökön. Ez a törpe birtok képezi 5 holdig az egész birtokállománynak 6'60%-át, 10 holdig ir90°/

0-át. Azt mondtam az előbb, hogy van a birtokosoknak egy kategóriája, a melyre nézve ez a tagosítás se nem szükséges, se nem kívánatos, se nem hasznos. Ez a kategória — ebben, azt hiszem, mindenki igazat fog nekem adni — az egy holdon aluli birtokosok kategóriája, a kiknek nincsen mit tagositaniok. Hiszen ha figyelembe veszszük azt, hogy a székelyföldi birtokok megoszlása folytán — a hol mindenütt van térbeli tag, szántó tag, hegyi tag és külön legelő — a végeredmény az, hogy három tagban kapják ki a birtokrészt, tehát három határt állapítanak meg s azoknak az egy holdas birtokosoknak is a tagosítás után is rendszerint három tagban adják ki azt az egy holdat. Kérdem, hogy annak az egyholdas birtokosnak micsoda tagositani valója van és micsoda érdeke van abban a tekintetben, hogy az ő birtokát tagositsák ? Ugyanez a szempont áll kisebb-nagyobb mértékben azokra a birtokosokra is, a kiknek egy holdtól körülbelül három-négy holdig terjedő birtokuk van. A tagosítás gazdasági haszna és szükségessége ott kezdődik, a hol már 4—5— 6 holdnyi földbirtok van, a hol van mit tagositani, a hol 15—20 parczella egyesittetik egy nagyobb területté. Itt már kezdődik némi érdekeltség a tagosítás tekintetében. A legnagyobb érdekeltsége azonban a tagosítás körül a nagybirtokosnak van, a ki 100—200 parczella helyett most a tagosítás után egy, illetőleg három tagban kapja meg birtokát. Ezeknek részletes tárgyalását és különös hangsúlyozását azért tartottam szükségesnek, hogy megalapozzam azon javaslataimat, a melyeket ebből a szempontból ezen törvényjavaslaton való javítások eszközlése czéljából tenni szándékozom. T. képviselőház! Kimutattam, hogy annak a kisbirtokosnak, törpebirtokosnak, a kinek csak egy—három holdnyi birtoka van, alig van érdeke a tagosítás körül. De kára is van és lehet. Méltóztassék figyelembe venni, hogy a tagosításoknál az 1868: XXXVIII. t.-cz. 39. §-a szerint (olvassa): ». .. a fennálló vagy felállítandó népiskola számára a felosztandó közös területnek mindenki illetményébe aránylag beszámítandó legalább egy század része elkülönittetik.« Méltóztassék figyelembe venni, hogy az 1871 :LV. t-cz. 13. §-a szerint (olvassa) -. »A lelkészeket annyi erdő- és legelőjárandóság illeti, a mennyi a közbirtokosok mindegyikét külön illetné azon esetben, ha a közös birtok a közbirtokosok száma szerint — fejenként — arányosittatnék.« Méltóztassék figyelembe venni, hogy ugyanezen törvényszakasz szerint . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Zakariás János: .. az iskola-tanító a felét kapja annak, mint a mennyi a lelkésznek jár. Már most az uj javaslat szerint még közös legelő czéljára a birtoknak 5 százaléka szintén lemegy, továbbá utak, közterek stb. czéljára szintén igénybevétetik bizonyos része a birtoknak ; vízrendezési munkálatok czéljaira is igénybevétetik bizonyos rész. Kimutattam tehát azt, hogy a törpebirtokos, az egy-három holddal biró birtokos nemcsak semmi előnyt nem nyer a tagosítás során, hanem az által, hogy birtokából ilyen közczélokra bizonyos rész még el is vétetik, veszít is. Már most kérdem a t. házat, méltányos-e, jogos-e ezeket a törpebirtokosokat azért, mert birtokukból még bizonyos rész elvétetik, azért, mert helyzetük semmivel sem javul, még a tagositási költségekkel is terhelni ? Én azt hiszem, hogy ez a legnagyobb igazságtalanság s ebben rejlik épen az oka annak, hogy a Székelyföld egyes vidékein a legkisebb birtokosok között olyan éles elkeseredés volt a tagosítások ellen, ez adja lélektani magyarázatát annak, hogy igen sokszor még erőszakkal is igyekeztek ellentállani^ a tagositási munkálatoknak. Épen ezért az lesz majd a részleteknél tiszteletteljes javaslatom, hogy az egyholdas birtokosok teljesen mentessenek fel a tagositási költségek alól, azok pedig, a kiknek birtoka 1 — 3 holdig terjed, csak a felmérési költségek fele részének viselésére köteleztessenek. T. ház! A kérdés már most, hogy a kisbirtokosok vállairól leveendő ezen terheket ki viseli ? Én nem zárkózom el az elől, hogy azt az állam viselje, de viszont nem tartom igazságosnak azt, a mit Hinléder igen t. képviselőtársam mondott, hogy ezeknek a költségeknek a nagybirtokosokra való áthárítása igazságtalan és jogosulatlan volna, mert kimutattam, hogy elsősorban is mindenekfelett a nagybirtokosnak az érdeke, hogy a tagosítás keresztülvitessék, neki van haszna abból, ő szokta azt kérni, jogos és méltányos tehát, hogy ráháritassanak azok a költségek, a melyek a kisbirtokost nem terhelhetik. T. ház! Ezek a szempontok vezetnek engem abban az álláspontomban, hogy az én véleményem szerint a tagosítás e megengedhetése kérdésében még valamivel több akadályt kellene felállítani, mint a mennyit a törvény felállít. Elismerem, hogy a földmivelésügyi miniszter urnak véleménye bizonyos garancziát nyújt. Ezt a szakvéleményt én nem tartom a birói függetlenség megtámadásának sem, mert ez nem a birói ítéletet befolyásolja, hanem előfeltétele a.nnak, hogy a tagosítás a biróság elé kerülhessen. De abban mindenesetre egyetértek az aggodalmaskodókkal, hogy a földmivelésügyi minisztériumnak ez a bírálata a felek beleszólási jogának biztosítása utján, esetleg bizonyos alkotmányjogi garanciákkal vétessék körül és