Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-266

292 266. országos ülés 1908 január 30-án, csütörtökön. ügyészben. És mert ha a felek a saját maguk érdeke védelmében jogosultak álláspontot foglalni el, akkor minek kell az ügyet a közérdek elasztikus fogalma nevében a tiszti ügyész kezébe letenni? Szóval a tiszti ügyészi fellebbezés voltaképen egészen mellőzhető. Igyekeztem t. ház, saját felfogásom, saját legjobb meggyőződésem, gyakorlati tudásom és tapasztalataim alapján kifejteni véleményemet és kimutatni ezen javaslat hibáit, és kimutatni azt, hogy milyen csekély jót tartalmaz a javaslat. Ha a törvényhozás megmarad e mellett a javaslat mellett, akkor perdit oleum et operám. Ha figyelembe veszszük a javaslat mellékletét képező kimutatást, a mely szerint egész Erdélyben az összes községek felerészében a birtokrendezés még teljesen befejezetlen, hogyha visszaemlékszünk azokra a radikális orvoslást igérő, hangzatos jelszavakra, melyek csaknem egész Erdély közfigyelmét lekötötték és a várakozást ébren tartották, és ha látjuk, hogy Töresvár, Selutye és Talmács községek rendezésére 36 év óta tett ígéreteket a javaslat még ma sem váltja be és hogy a Királyföldnek Bátis és Teke községeknek rendezésével, a hol a közvagyon keletkezése és fejlődése azonos természetű a székely közvagyon fejlődésével, a javaslat adós marad, akkor méltán kérdezhetjük, hogy mit ér ez a palliativ, félszeg javaslat? Hová lett a radikális orvoslást hirdető merész elhatározás? Miért maradnak kivételes gyermekek ezután is a jó szomszédok, a szászok, kik mig mi a székely és magyar közvagyonban szívesen osztozunk velük, ők a köztük lévő idegen testvéreket, székelyt és főleg csángót és oláht kizárják a közvagyonból. Ha csak annyit ad a törvényhozás, a mennyit ez a javaslat most magában tartalmaz, akkor inkább ne adjon semmit, mert ez csak az elégületlenséget növeli az által, hogy az eljárást hosszadalmasabbá és lassúvá teszi. En kötelességemnek tartom innét felhívni a székelyföldi és erdélyrészi képviselőket, hogy ezen javaslattal szemben lépjenek sorompóba, és ne engedjék, hogy ezen javaslat törvényerőre emelkedjék, mert az eddigieknél nagyobb bajoknak lesz forrása. A javaslatot nem fogadom el. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. közöttük olyan emberek, a kik amúgy is a kisebb birtokosokhoz tartoznak. Ebben a tekintetben Nagy György t. képviselőtársamnak múltkori beszédében felhozott állitásaira, a tagositási költségek aránytalanságára és arra a túlságosan nagy teherre nézve, a melyet a tagositási költségek viselése a népre ró, megjegyzem, hogy az igazságnak megfelelnek azok. Mindenesetre van javulás ebben a kérdésben, de ugy, a hogy ennek megoldása a javaslatban konczipiálva van, helytelen és komplikálja a végleges elszámolást. E kérdésre nézve különben szintén módosítást fogok beadni. Ezen elvi kérdéseken kivül a javaslat a tagosítás során beavatkozási jogot biztosit a tiszti ügyészeknek. E törvényjavaslat ugyanis akképen intézkedik, hogy a tiszti ügyészszel közérdekből hivatalból közlendők az összes végzések, határozatok, Ítéletek stb. Ezt az intézkedést helyesnek és szükségesnek nem látom, mert két eset képzelhető: Az a tiszti ügyész vagy hivatalból, közérdekből, ingyen jár el, vagy pedig dijazás mellett. Ha díjazás mellett végzi ezen teendőket, akkor ez alaptalan megterhelése a birtokosoknak vagy a vármegyéknek, ha pedig ingyen jár el, akkor ezt közérdeknek kell tekinteni, a közérdek pedig általánosan is, de különösen a tagosításoknál és arányosításoknál nagyon elasztikus fogalom. Jól tudjuk, hogy mekkora értéke van gyakran a fclebbezésnek; hogy milyen drága kincs a felebbezés, a mely nincs. Hiszen tapasztalás szerint történtek az arányosítás során olyan esetek, hogy egyes üzéremberek vagy más érdekelt jogosultak a felebbezéseket, a melyeket az eljárás folyama alatt benyújtottak, drága pénzen vették meg, nehogy beadassanak. (Helyeslés a baloldalon.) Kérdem, minek tegyük ki a tiszti ügyészi állás méltóságát alaptalanul ilyen kísértésnek ós ilyen meggyanusitásnak? Hiszen történhetnek ott is visszaélések, de feltétlenül meggyanusitásnak lesz kitéve az az ügyész, mert ha nem fellebbez, azt fogják rá mondani, hogy meg van fizetve, ha pedig fellebbez, akkor huzza-halasztja az eljárást ós kötelességének is fogja tartani a fellebbezést azért,nehogy meggyanúsítsák. Továbbá: ha a tiszti ügyész csak az Ítéletből, az egyezségből, a birói határozatokból ismeri magát az ügyet, akkor komoly, alapos fellebbezést nem is képes szerkeszteni, tehát nincs is értelme annak, hogy hivatalból fellebbezhessen, mert ezáltal csak huzza-halasztja az eljárást, esetleg csak túlbuzgóságból, azért, hogy ily meggyanusitásnak kitéve ne legyen. A biróságok igen jól ismerik a jogszabályokat, nincs szükség arra, hogy kötelezőleg ellenőröket állítsunk oda a bíróság és a perek közé, hogy a tiszti ügyész védje a jogszabályt a bírósággal szemben, mert nekem sokkal nagyobb garancziám van az elsőfokú bíróságban a jogszabály megtartása tekintetében, mint a tiszti (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ki következik? Hencz Károly jegyző: Zakariás János! Zakariás János : T. ház ! Az erdélyi birtokrendezésről szóló törvényjavaslat tárgyalása azt az érdekes képet mutatja a t. háznak, hogy mi, székelyföldi képviselők rendre felállunk és bizony nem egyforma szempontból és nem egyforma eredménynyel Ítéljük meg a javaslatot. Ez ma-