Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-266
266. országos ülés 1908 január 30-án, csütörtökön. 291 tárgyát nem képezheti és az az arányosítás alól kivétetik. A Székelyföldön mindenütt, a hol nincs legelő, lehet alkotni; de ezt igy elvileg kimondani nem lehet. Mert — engedelmet kérek — a Székelyföldön nincs is talán tiz község sem olyan, a melynek erdei jutaléka és erdei legelője ne volna. Nem térbeli legelőt értek. Meg kell ugyanis különböztetni kétféle legelőt: a sik, lapályon levő legelő a térbeli legelő és ezenkívül vannak az u. n. erdei legelők. Például Homorócl-Almás községnek közös osztatlan vagyona körülbelül 18.000 hold, azonkívül művelés alatti szántója és kaszálóbirtoka van 1000 hold. A 18.000 hold felerészben erdő, felerészben legelő. Hogy ha igy bárom perczentet szednek el legelőnek, arányjogokat létesítenek és a kvadrátöles legelőilletménynyel mit sem segítenek, mig ha szántóföldnek megmarad, az mégis csak haszon. A javaslat helyes intézkedéséül tekintem a mérnökökre és földmérőkre vonatkozó rendelkezést, bár az elnevezést nem tartom lényegesnek. Ez mindenesetre javulást jelent. De ez nem követel törvényhozási intézkedést; ez rendeletileg is szabályozható lett volna. Minden tagosításnál ós arányosításnál a legfontosabb kérdés a becslés és az osztályozás. Itt merül fel a legtöbb visszaélés és ezen a kérdésen fordul meg az, hogy a tagosítás jól vagy rosszul vitetik-e keresztül. Javulást mutat a javaslat abban a tekintetben, hogy a kötelező szakértői elnök beállítását rendszeresiti. Azonban ezt sem tartom helyesnek és gyakorlatilag kivihetőnek azért, mert ezeknek a becslésre és az osztályozásra csak nagyon csekély befolyásuk lesz. Hiszen köztudomású dolog, hogy a szakértői bizottság többi tagja rendszerint laikus emberekből, előítéletekkel telitett egyénekből áll. Olyanokból, a kik vagy érdekelve vannak — sógorság, komaság révén — vagy pedig a tagosítás ellenzése folytán bizonyos népszerűségre tettek szert az illető községekben. A szakértői elnöknek csak abban az esetben biztosíttatik döntési jog, ha a többi laikus, érdekelt, koma és sógor, vagyis a bizottság tagjai — a kik rendszerint az érdekelt községben laknak — megegyezésre jutni nem tudnak. Kérdem tehát, micsoda előnye lesz ennek a különben nagyon üdvös intézkedésnek ? A javaslat, t. ház, itt is fentartja azt a hibát, a mi az eddigi eljárásnál is mindig megvolt, hogy a kis- és nagybii tokosokat a szakértői bizottság választásánál mint érdekellentótes csoportokat állítja egymással szembe. Innen származik az az antagonizmus, hogy a kis- és nagybirtokosok egymás iránt bizalmatlansággal és a tagosítás iránt ellenszenvvel viseltetnek a tagositási eljárás során, Ilyen szembeállításra pedig, t. ház, egyáltalában nincsen szükség. Érdekellentét tulajdonképen nincs, hiszen minden egyes birtokosnak közös egyéni érdeke az, hogy igazságos és helyes becslés alajjján történjék a rendezés. Ilyet pedig csak ugy tudok elképzelni, ha az egyes községek a": birtoktöbbség szerint választanak szakértőket, a kik nem egyes csoportoknak, hanem magának az ügynek lesznek szakértői. Igy tényleg az ügynek válnak hasznára. T. ház! A költségekre vonatkozó intézkedést, a mely szerint az állam, ha nem fedezi is egészben, de legalább előlegezi az eljárási költségeket, mindenesetre helyesnek tartom. Ha áttekintjük az indokolást és az ehhez fűzött kimutatást, valóban megdöbbentő adatokat látunk arra nézve, mily szomorú eredménye volt annak, hogy ez az intézkedés eddigelé nem volt meg. Ezzel szemben helytelen újításnak kell minősítenem, a javaslat azon rendelkezését, hogy a régi birtok földadójának arányában viseltessenek a költségek. Sokkal helyesebb a birtokbecshold szerinti arány, mert mig amaz igazságtalan arányt teremt, emez inkább képviseli az egyéni érdeket, melyet kiki a tagosítás során elér. A régi adóalap e kérdésnél azért nem helyes, mert nincsen arányos kapcsolatban: mert egyoldalú, önkényes és elavult osztályozás eredménye. Ezt a kérdést egyébként a részletes vitánál bővebben is ki fogom fejteni ós ez iránt külön módosítást fogok beadni. T. képviselőház! Helytelennek tartom a törvénytervezet azon intézkedését is, a mely akképen szól, hogy a három birtokrészletnél kevesebből álló, egy katasztrális holdnál nem nagyobb birtok után eső költségek egy részét a többi birtokosok hordozzák. Mindenesetre örülök annak, ha a kissebb exisztencziák, a kisebb birtokokkal rendelkező székelyek a költségek egy része alól felmentetnek és igazságosnak és helyesnek is gondolom, hogy az állam ezekből a költségékből — hiszen a tagosításnak elsősorban is az állam veszi hasznát, a mennyiben az uj kataszter-birtokivek rendezésével, az uj telekkönyvi állapottal, a réginél sokkal biztosabb adózási alapot nyer — az eddigi résznél sokkal többet hordozzon; azt a rendelkezést azonban, hogy a kisebb birtokosokra eső költségek egy részét a nagyobb birtokosok fizessék: elsősorban igazságtalannak, másodsorban pedig jogilag is helytelennek tartom. Mert ha az állam olyan bőkezű kedvében van és mindenképen ajándékozni akar, akkor bőkezüsködjék a saját zsebéből és ne a máséból. De az ezen mértéken felüli birtokosok olyan csekély számban vannak, hogy az ilyen felmerülő költségek csak aránytalanul kis részét teszik az egész arányositási költségnek és akkor túlságosan megterheltetnének ők. Megterheltetnének 37*
