Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-266

286 266. országos ülés 1908 január 30-án, csütörtökön. közbirtokosságban és akkor a közbirtokossági határozatokat befolyásolni fogják ugy, hogy a közbirtokossági tanácskozásokat lehetetlenné teszik és igy lehetetlenné teszik azt, hogy észszerű megállapodás jöjjön létre. Másfelől helytelennek tartom azért, mert ha 1880-ig visszaható erővel fog birni a törvény, nemcsak azok fognak sérelmet szenvedni ,a kik csak arányjogokat szereztek, hanem azok is, a kik megszerezték az arányjoggal együtt magát a birtokot is, mert akkor azoknak sem szabad külön kiszakítani a 100 holdas jutalékukat. De különben is akkor, ha az érdekelt feleknek nincs szükségük esetleg beavatkozásra, hogy ha az érdekelt felek esetleg belenyugosznak abba, hogy azok a 100 holdak kiszakittassanak, akkor nem látom okát fenforogni annak, hogy maga a törvényhozás ilyen radikálisan és ilyen jogellenesen nyúljon bele ebbe a kérdésbe. Hiszen meg lehet az orvoslást itt is találni, csak a polgári törvénykönyvnek egyik rendelkezését kell módosítani. A polgári törvénykönyv az ilyen szerződések megtámadhatására bizonyos időt köt ki az elévülés tekintetében (3 évet). Tessék a t. képviselőháznak kimondani azt, hogy az ilyen szerződések megtévesztés, rosszhiszeműség, tévedés, a fele értéken aluli megkárosítás czimén vagy bármely más czimen az elévülési határidőre való tekintet nélkül perrel bármikor megtámadhatók. Ha ezt a kedvezményt megadják, akkor mindjárt a kezébe van adva a fegyver annak a székely embernek, és akkor, a kinek tetszik, megtámadhatja a szerződést, a ki jiedig nem akarja, az nem fog ily perrel fellépni. Mert, t. képviselőház, számolni kell azzal is, hogy nagyon sok székely község van, a hol maguk a székely birtokos emberek szereztek ily jutalékokat és pedig teljes jóhiszeműséggel, mert a bírói gyakorlat alapján, a mely eddig is kiszakította a legtöbb esetben az ilyen vásárolt területeket, jóhiszeműleg jártak el. Őket tehát nem lehet ettől egy utólagos, retrográd intézkedéssel megfosztani. És itten, t. képviselőház, rá kell mutatnom arra, hogy vannak olyan községek is, a melyekben az illető székelyek magas árakon eladták azokat a jutalékokat, a melyek igy össze lettek vásárolva. Most pedig ők maguk maguk vannak legjobban megijedve attól, hogy esetleg majd vissza kell fizetniök a vételárt, történt légyen a vásárlás üzérkedés utján vagy bármi másként. És annál jobban meg vannak ijedve, mert a mostam pénzviszonyok és gazdasági rázkódtatások miatt az arányjogok értéke sokkal jobban leszállt és az még jobban lefog szállani ezzel az intézkedéssel, mert eddig is rendszerint az emelte az arányok értékét, hogy a külön kiszakitás lehetséges volt. T. képviselőház! Hogy mennyire helytelennek tekinti maga a nép ezt az intézkedést s hogy mennyire nem kelt megnyugvást a javaslatnak ezen rendelkezése, ennek bizonyítására felolvasok egy sürgönyt, a melyet az egyik csikvármegyei községből — megjegyzem, hogy nem is az én vármegyémből — küldöttek hozzám. A gyergyóditrói birtokosoktól a következő sürgönyt kaptam (olvassa) : Az erdélyi birtokrendező törvényjavaslat tárgyalásánál esdve kérjük Nagyságodat odahatni, hogy a leendő törvény 30 év óta húzódó ditrói arányositási ügyünket ne vesse vissza, ismét évtizedre, uj tisztázásokkal, azt kellene módosításként a törvénybe belevenni, hogy elsőfokú birósági ítéleten keresztülment ez elhelyezkedési arányositási ügyekre, az uj törvénynek kiható ereje ne legyen. Hogy jelenleg 100 holdas birtokosok birtokok után járó arányjogukat kaphassák ki, mert különben a község tönkre lesz téve. A ditrói középbirtokosságot az fogja érdekeiben megölni, ha 1880-ra visszaható erővel ruháztatik fel a törvény, mert ez esetben az eddigi már befejezett birtoktisztázások revíziót vonnának maguk után. Perek sokasága származik 40.000 ditrói birtokparczellánál, óriási munka következik, tetemes uj költséggel, és legalább tiz évi veszteséggel. Ettől óvjon meg bennünket, inkább kobozzák el vagyonunkat, de e veszedelemtől mentsenek meg, 30 évre már nincs türelmünk újólag évtizedeket, 400.000 korona eddigi arányositási költségekre ujabb 100.000-eket áldozni, de módunk sincs hozzá. Ditrói birtokosok nevében : Csiby Imre községi bíró és társai. T. képviselőház! Eltekintve ezen érvektől, eltekintve attól, hogy jogilag is helytelen a törvénynek ilyen rendelkezése ; nem tudom akczeptálni és nem tudom elfogadni a törvény e rendelkezését még akkor sem, ha abból mindenkinek haszna van, de csak egyetlen egy jóhiszemű birtokosra is káros. (Zaj.) Mert, bocsánatot kérek, a törvényhozásnak akként intézkedni, hogy korábbi birói gyakorlat és törvényes intézkedések alapján szerzett jogok elkoboztassanak, nem lehet; ehhez a parlamentnek joga nincs. (Zaj.) Olay Lajos : Az ország érdeke kívánja ! Hinléder Ernő: T. képviselőház! Egy másik kérdés, a mit az előttünk fekvő javaslat felszínre vet, a megengedhetőség kérdése. E tekintetben a javaslat retrográd irányt követ, (Zaj.) mert azt a nézetet, azt a felfogást akarja törvényhozási utón szentesíteni, hogy a tagosítás intézménye káros. Nagy György: A Székelyföldre nézve határozottan káros ! Hinléder Ernő: Én osztom Nagy György t. barátomnak azt a felfogását, hogy az lehet káros, de ugy felállítani ezt a tételt, hogy a Székelyföldre határozottan káros és pedig minden községre nézve, nem lehet és ez a tétel el nem fogadható. Hiszen megengedem azt, hogy lehet egyes községeknek olyan területe, a melynek helyes tagokba való beosztása csaknem lehetetlenségekbe ütközik, különösen ott, a hol nagy hegyközségek vannak, pl. saját vármegyémben, Almás községben, a hol a tagosítás saját meggyőződésem szerint is tényleg káros eredményre vezethetne. De általános elvként felvenni egy javaslatba vagy irányadónak