Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-265

265. országos ülés 1908 15—20 holdat 52 személy, 20 — 50 holdat 122 személy, 50—80 holdat 24 személy, 80 holdon felül 87 hold terjedelemmel volt egy birtokos. Itt tehát a többség szintén 5 holdnál kevesebbet bir. Hogy fogalmuk legyen képviselőtársaimnak! hogy egy ilyen kisbirtokos hogy tud megélni, mennyi az évi jövedelme, előadom, hogy ebben a tekintetben a füzet megirója szintén hivatalos statisztikai adatokra, a nép életéből vett adatokra támaszkodva egy egészen kisbirtokosnak és egy a székelyföldi viszonyoknak megfelelő középbirtokosnak jövedelmét, életmódját, keresetét tünteti fel. Névre is van hivatkozás, létező ember, nem a levegőből vette. Dániel Eerencznek hívják. Ennek tehát van ingatlan vagyona 41 hold. így már a jobbmóduak közé tartozik. Földjének kataszteri tiszta jövedelme 28 K 88 fillér. Már most vegyük ennek a birtokosnak összes vagyonát. Van két darab hároméves ökre, értéke 200 K; négy darab kétéves ökre, értéke 200 K; két darab tehene, értéke 160 K; nyolez fejős juh, darabonként 10 K, 80 K; öt meddő juh, darabonként 5 K, értéke 25 K; két süldő sertés, darabonként 10 K, értéke 20 K; hat tyúk, darabonként 60 f, értéke 3 K 60 f. Ingatlan vagyonának forgalmi becsértéke 2000 K. Bevételei: 8 véka Buza, mely után kap 16 vékát, értéke 32 K; 8 véka rozs, mely után kap 24 vékát, értéke 38 K; vet 10 véka árpát, mely után kap 20 vékát, értéke 24 K; 70 véka zab, mely után kap 140 vékát, értéke 112 K; ültet 10 véka krumplit, kap utána 12 K-t és az állatállományból évenként 150 K-t. összesen tehát van 368 K jövedelme. Ha már most vesszük a kiadásokat, nem részletezem őket, csak megemlítem, hogy fizet földadót, házosztályadót, másodosztályú kereseti adót, általános jövedelmi pótadót, községi pótadót, útadót, országos betegápolási pótadót, papi, tanítói, kántori járandóságot, kepét, a kiadás 369 kor. 19. fül. Tehát egy koronával több, mint a bevétel. (Zaj.) Az élet elemi szükségleteit sem elégítheti ki ebből, Már most méltóztassék megállapítani azt, hogy egy ilyen birtokkal rendelkező ember, kinek 41 holdja van, a mi sok föld aránylag, nincs annyi jövedelme, hogy a birtokrendezés költségét fizesse, hogy tudja azt a kisebb birtokos fizetni, a kinek tiz holdon alul van ? Ezért igazságos, hogy az ilyen birtokosnál felmerült tagositási költséget maga az állam fizesse. (Helyeslés.) A többi birtokos költségének is legalább felét. A kérelmek egész tömege feküdt a t. ház és az igazságügyminiszterium előtt, melyek a tagosítás ellen irányultak, a melyekben hosszasan, részletesen el vannak panaszolva a sérelmek, a melyeket a kisbirtokos osztály szenved a tagosítás miatt. A nyáron történt Ürmös községben, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XV. KÖTET. január 25-én, szombaton. 273 az összes lakosság, férfiak, nők, gyermekek, öregek, ifjak elvonultak egy Szilágyi nevű korcsmároshoz, ki a tagosítást kérte, a házából kihúzták és agyonverték; s nem hogy nem akadt, a ki magára vegye a bűnt, hanem valamennyien egyformán elvállalták a felelősséget. Azt mondták : ez tönkretesz bennünket a tagosítással, mi vagyonunkat védjük, és önvédelemből követtük el ezt a gyilkosságot. A nyáron történt, 1907. június havában ez az elrettentő példa, a mely mutatja, hogy a nép hogyan gondolkozik a tagosítással szemben, a melynek keserűségét, áldástalan voltát érzi. Hivatalos személy, az imént hivatkozott Bartal is főszolgabíró, hivatalos adatokra támaszkodva mondja, hogy »kivétel nélkül minden ember azt hiszi, hogy a tagositási törvényt egyenesen a kisbirtokos osztály meggyilkolására találták ki« ; azt mondja: »tény, hogy a birtokrendezés költsége olyan helyen, mint a Menaságh, magát a birtokot fenyegeti elpusztulással, és a népnek elégedetlen, forrongó hangulatán nem csodálkozhatunk. Hogy ez az elégedetlenség ki nem tört, az csak a székely nép józan önmérsékletének és konzervatív hajlamainak köszönhető«. Én magam a gyakorlati életben láttam, hogy a tagosítás megengedhetőségi tárgyalás ugy történt, hogy a tárgyaló birót és ügyvédet a néptől szuronyos csendőrök, szuronyos katonák választották el. Olyan törvényt, a melyet így kell erőszakolni a népre én nem fogadhatok el, az nem üdvös törvény. Az az argumentáczió, hogy erőszakkal is rá kell sózni a népre a törvényt, ha az jó, az abszolutizmusnak az érvelése, nem pedig a parlamentarizmusé. (Ugy van! halfelöl.) Az abszolutizmus alatt gondolkodtak így a népről, azt mondván rá, kiskorú. József császár is igy okoskodott, hogy kiskorú a nép, hogy nem tudja megítélni mi üdvös neki. ő ellenben jobban meg tudja ítélni, mi kell neki. Az a nép, a mely meg tudja választani a maga képviselőjét, a ki országos dolgokban intézkedik, meg tudja választani a gazdálkodásnál is, hogy milyen feltételek mellett gazdálkodik, meg tudja választani, hogy a tagosítás, az arányosítás szükségese vagy nem. Nem szabad kényszerrel késztetni arra, hogy érzése ellen cselekedjék. Egy kérdéshez kötöm ennek a törvényjavaslatnak elfogadását és további felszólalásaimat. Épen azért szórói-szóra felolvasom előterjesztendő indítványomat, hogy ugy az igen t. képviselő uraknak, mint az államtitkár urnak ideje maradjon a következő tárgyalásokig azt tanulmányozni, mert ettől a kérdéstől teszem függővé a törvényjavaslathoz való hozzájárulásomat és ennek a kérdésnek rendezése nélkül én is azt mondom, hogy a javaslat nem komoly munka, hogy nem fog segíteni a székelyeken, a megsebzett érdekeket nem fogja orvosolni; e nélkül az intézkedés nélkül én semmiféle jóságát, 35