Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-264
%Qk. országos ülés 1908 január 2í-én, pénteken. 239 honvédőrnagy, egy kitűnő műveltségű ember, az idő szerint a Magyar Tudományos Akadémia titkári hivatalának másodfőnöke, Bárczay Oszkár bízatott meg ennek a folyóiratnak szerkesztésével, azonban alig kezdődött meg ez az uj évfolyam, szegény Bárczayt a halál ragadta el tőlünk s azóta alkalmas szerkesztőt nem kaptunk. Többször felújította ugyan az Akadémia ezt a kívánságát a honvédelmi miniszter ur előtt, de bizony valami meleg fogadtatással ez a kívánság nem találkozott. Én felhasználván azt az alkalmat, hogy Ferdinándy Béla t. képviselőtársam ezt az igen fontos tárgyat előhozta, a régi alapra utalok, a mikor egy Hollán Ernő, es. és kir. altábornagy, egy régi magyar érdemdús honvédezredes és a Magyar Tudományos Akadémiának egyik legkiválóbb tagja voltak ennek a közös bizottságnak elnöke, Horváth Jenő az előadója, katonai történettel foglalkozó akadémikusok és a honvédelmi miniszter ur által kirendelt egypár ur, közöttük Szvetics tábornok, a Ludovika Akadémia akkori parancsnoka voltak ennek a hadtörténeti bizottságnak a tagjai. Mondom, hogy a mit a hadtörténeti bizottság közös erővel teremtett, nem megvetendő dolog, csak tovább kellene építeni, s mindenekelőtt a hadtörténeti negyedévi folyóiratot kellene felújítani, hogy a honvódtisztikarnak legyen egy negyedévenként megújuló, tudományos alapon, hazafias szellemben és a történelmi valóságnak megfelelőleg szerkesztett, a régi magyar dicsőség és emlékezetét fentartó folyóirat a kezében, (Helyeslés.) hogy ne Haynaut dicsőítő közös munkákból, hanem ilyen, igazi magyar szellemben ós a magyar történelem, alapul vétele mellett szerkesztett katonai irományokból meríthesse a hazafias lelkének megfelelő irodalmi és tudományos táplálékát. Én tehát az igen t. honvédelmi miniszter ur figyelmét oda irányítom ós azt kérem, hogy méltóztassék az Akadémiához egy leirattal fordulni, nagyobb készséget mutatván, mint a legközelebbi múltban a közösen igy megindítandó, felújítandó vállalat iránt; Bónai Horváth Jenő tábornoknak pedig időt engedni arra, hogy ez az igazán nagy készültségü és lángoló hazafiságu férfiú idejének egy részét ismét a magyar katonai _ tudományosság művelésének szentelhesse. (Élénk helyeslés.) Hódy Gyula : A legkiválóbb magyar honvédtisztek egyike! Thaly Kálmán: Az Akadémiában szívesen megválasztanák Hollán Ernő helyébe a hadtörténeti bizottság elnökévé és szívesen működnének vele közre azok, a kik hadtörténelemmel foglalkozunk, megteremtésében, felújításában fi magyar hadtörténeti és katonai irodalomnak. Én tehát az eszme felvetését nagyon helyénvalónak látom, csak az eszme megvalósítására vezető utak ágaznak el annak következtében, hogy az igen t. felszólaló képviselő ur az előzményeket nem ismerte, a melyeket én röviden előadtam s a melyeket csak fel kell ujitani. A Magyar Tudományos Akadémia kész közreműködni a maga szakembereivel, ha a honvédelmi miniszter ur nem fogadja nagyon ridegen és hidegen ezt a dolgot. Még annyi sem kell hozzá, hogy 150.000 koronát szavazzon meg a ház. Kezdetben kevesebb is elég lenne, mert hirtelen nem is tudnánk annyi katonai olvasmányt nyomatni, a tisztikar és a legénység kezébe adni, mint a mennyinek előállítására ez az összeg elég volna. Egyelőre 100.000 korona is nagyon bőven elég volna. A kezdetből szép irodalom fejlődhetnék ki és a mint a múlt példája mutatja, ezen az utón meg lesz a honvódtiszt uraknak a dolga könnyítve, a kik kivannak a dologgal foglalkozni, az Akadémia segítségével és viszont az Akadémiának dolga is meg lesz könnyítve a honvédtiszt urak segítsége által. A példa megvan. A mit egy Hollán Ernő, Rónai Horváth Ernő annyi sikerrel megkezdett, karolja fel az igen t. miniszter ur és mi szívesen készséggel leszünk munkásai ebben, inert magunk is — az Akadémiát értve — nagyon óhajtjuk azt, hogy a magyar honvédtisztikar tudományos szempontból is megfelelő katonai olvasmányokat kapjon. E mellett a népies irodalmat is fel kell karolni — és erre megvan a jóindulat a t. miniszter úrban, — hogy az altisztek és a legénység kezébe is bizonyos időkben az altiszti könyvtárak létesítése által hasznos olvasmányokat adhassunk. Mi segítségül szívesen lennénk ebben is, de ne hagyjuk ezt a dolgot aludni, a mikor olyan kitűnő szakero felhasználására támaszkodhatunk, mint a kit az imént megneveztem. (Helyeslés.) A beadott határozati javaslatot talán ugy, a hogy van, nem szükséges elfogadni, mert a felvett összeget az első évre magam is sokallom és nem is volnánk képesek azt hasznosan kiadni. Magát az eszmét nagyon j)ártolom, annak azokon az utakon ós módokon való felkarolását, a melyeket az imént jelezni bátor voltam, a legmelegebben ajánlom az igen t. honvédelmi miniszter ur figyelmébe és igen kérem őt, hogy annak a jeles magyar katonai írónak, t. i. Bónai Horváth Jenőnek, a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen katonai tagjának, a ki mellé igen szívesen fognak sorakozni a szép eszmét lelkesedéssel felkaroló történetírók, a katonai irodalom terére való visszatérését és ezen téren, való működését méltóztassék lehetővé tenni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ki következik?